Mi a helyzet a forinthitelesekkel?

Kilakoltatás: van, akinél szabad a vásár

Fotó: Latzer Anna

2014. május 13. Elfogadta a parlament a kilakoltatási moratórium határidő nélküli meghosszabbítását, de ez a rendelkezés kizárólag a devizahitelesekre vonatkozik. A bajba került forinthiteleseket így semmi sem védi lakásuk elvesztésétől. Jövőre ráadásul már a kvóta sem korlátozza a kilakoltatásokat.

Miközben a szokásos téli kilakoltatási moratórium (ami most április 30-án járt le) minden bajba került adós elleni intézkedést megakasztott, most csak a devizahitelesek várhatják nyugodtabban a következő hónapokat. A parlament által tegnap elfogadott, a kilakoltatási moratórium határidő nélküli meghosszabbításáról szóló – már a kihirdetésre váró – törvénymódosítás ugyanis csak rájuk vonatkozik. Ezzel az intézkedéssel egyébként a kormány tulajdonképpen már meg is szegte azt a többször hangoztatott ígéretét, hogy a forintban eladósodottak nem járhatnak rosszabbul, mint a devizások.

A lakáshitelek fedezetéül szolgáló lakóingatlanok kényszerértékesítésének rendje megszabja, hogy az összes problémás ingatlan közül mennyit lehet valóban dobra verni. Az elmúlt években fokozatosan kettőről öt százalékra emelt kvóta azonban már csak az idén korlátozza a kilakoltatásokat. 2015. január elsejétől a jelenlegi szabályok szerint a forinthitelesek összes kényszerértékesítésre kijelölt ingatlana a piacra zúdulhat. Kérdés, hogy addigra mi lesz a helyzet a devizahitelesekkel...

A forinthitelesek így azokkal a devizásokkal esnek egy tekintet alá, akikre hitelcsalást bizonyítottak rá. A most meghosszabbított moratórium ugyanis a törvény szerint (továbbra is) csak azokra a deviza jelzáloghitelesekre vonatkozik, akiket nem ítélt el a bíróság hitelezéssel kapcsolatos visszaélés miatt. A többi devizásnak azonban akkor sem kell félnie, ha amúgy egyéb kötelezettség vagy devizakölcsön miatt kellene a lakást elhagyni. Kivétel azonban akad. Egy módosító szerint ugyanis, ha az árverési vevő az önkormányzat vagy az állam, akkor a devizahiteles is kilakoltatható. Feltétel, hogy két éven belül felújítják és pályázat útján másnak kiadják a lakást, hogy – mint az indoklásban olvasható – a közösségek a közterhekhez hozzájáruló családokkal bővüljenek.

A munkanélküliség nem válogat

Az adatok szerint amúgy a forinthitelesek közül is sokan vannak nagy bajban. Ez logikus is, hiszen – mint azt az Intrum Justitia felmérése is mutatja – a fizetésképtelenségért az adósok 43 százaléka a munkanélküliséget, 21 százaléka pedig az alacsony jövedelmet okolja. Ezen a téren pedig minden hiteles egyaránt szenved.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint 2013-ban a forintos lakáshiteleknél már 204 milliárd forintnyi volt az egy évet meghaladó fizetési késedelem. További 190 milliárd forintra rúg az az állomány, amelyben a forintadósok valamilyen banki segítségre szorultak. Viszonylag sokan kerültek bajba még az állami támogatású lakáshitellel rendelkezők közül is (összesen majdnem 36 milliárd erősen problémás kölcsönről beszélhetünk).

A 90 napon túli tartozások (ezeknél már ráküldhetik a bankok az adósokra a végrehajtót) arányát már követjük egy ideje. Tény, hogy 2013 utolsó negyedévében a devizahitelek esetében romló adatok a forinthiteleknél kis javulást mutattak (lásd táblázatunkat). A számok azonban még mindig arra utalnak, hogy a szabad felhasználású jelzáloghitelek kategóriájában a forintosok nagyobb arányban vannak bajban.

Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát.
Annak érdekében pedig, hogy ne maradjon le az érdekesebb írásokról, iratkozzon fel hírlevelünkre!

Címkék: kilakoltatási moratórium, végrehajtás, devizahitelesek, forinthitelesek, kvóta, parlament, törvénymódosítás