Kimutatták, tényleg a szegényebbek kárára híznak a gazdagok

2017. július 4. Feltérképezték, hogy a jelenlegi kormányzat alatt miként alakultak a különböző társadalmi csoportok összes jövedelemből való részesedése, illetve hogyan változott a reáljövedelmük. A kép önmagában is elég sötét, de néhány tényező még ennél is sokkal borúsabbá teheti.

A legmagasabb jövedelmet elérő tized Magyarországon 2010. és 2016. között a szegényebbek kárára gyarapodott – állapította meg a GKI a jövedelmek egyenlőtlenségéről készített friss cikkében. Az Eurostat adatai alapján végzett elemzésből a közzétett számokat a mellékelt táblázatban foglaltuk össze. (A kategóriákat mi állítottuk fel, hogy érthetőbb legyen a decilis megjelölésnél.)

Jövedelmek változása
Kategória	Millió fő	Összes jövedelemből részesedés (%)		Reáljöv. vált. 2016/2010 (%)
Kategória	Millió fő	2010.	2016.	Reáljöv. vált. 2016/2010 (%)
Legszegényebbek	1	4,2	3,3	6
Alsóbb csoport	4	29,2	27,7	9
Középosztály	3	32,2	32,3	16
Legfelső osztály	1	20,2	22,6	32,5
Forrás: GKI

A számok magukért beszélnek, jól látszik ugyanis, hogy a teljes tortából kevesebb jutott a szegényebbeknek, ilyen szempontból stagnált a középosztály, nagyot nyertek viszont a gazdagabbak. Összességében – állapította meg a GKI – a legmagasabb és a legalacsonyabb jövedelemmel rendelkező 1-1 millió fő egy főre jutó jövedelmében 2006-ban 7,5-szeres volt a különbség, ami 2010-re 4,3-szeresre olvadt. Az erőteljes jövedelmi átrendezésnek köszönhetően azonban 2016-a ismét nőtt a különbség, 5,4-szeresre.

Nem is várható kedvező változás

A középosztály jövedelmének több mint egy évtizedes stagnálása és az alsóbb rétegek ezen a téren mutatott relatív leszakadása különösen kopár képet fest a nemrég megjelent jegybanki tanulmány adatai alapján. A Magyar Nemzeti Bank legfrissebb elemzése szerint – nyomatékosította a GKI – a magyar lakosság vagyoni helyzetében mutató különbségek erőteljesebbek, mint a jövedelmiek alapján várnánk. A tanulmányt ismertetve mi magunk is erre a megállapításra jutottunk (a részletekről itt olvashat).

A társadalmi leszakadás és az egyenlőtlenségek növekedése elsősorban a kormányzati intézkedések következménye – fejtette ki a kutatócég. Az elmúlt évek trendszerű, mind szélesebb körben fölfele történő jövedelem-újraelosztás főleg az adórendszerben és a szociálpolitikában történt változtatások következménye. Az előbbit leginkább az egykulcsos adó bevezetése és az azt kísérő intézkedések fémjelezték, míg az utóbbit a munkanélküli segély radikális visszavágása, a közmunkában messze létminimum alatti jövedelemért foglalkoztattok jelentős növekedése jelentette.

A minimálbér emelése 2017-ben és 2018-ban átmenetileg valószínűleg valamennyit javítani fog a fent felvázolt arányokon. A GKI egyéb vizsgálatai azonban arra mutatnak rá, hogy ez a nettó jövedelmekre a vártnál kisebb hatást gyakorol. Az MNB által kimutatott vagyoni helyzeten csak a tőkejövedelmek erőteljesebb megadóztatása változtatna. Változatlan gazdaságpolitika esetén tehát a társadalmi polarizáció csak átmenetileg mérséklődhet.

Szerző: Az Én Pénzem
Címkék: szegény, gazdag, középosztály, jövedelem, GKI, MNB