Kirúgták a NEAK főigazgatóját

2025. július 16. Pintér Sándor belügyminiszter azonnali hatállyal kirúgta Kiss Zsoltot, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő főigazgatóját. A főigazgató egy múlt heti konferencián arról beszélt, hogy tavaly négyezer protetikai műtétet magánszolgáltatónál végeztek el. Ennyi család került olyan helyzetbe, hogy 2-4 millió forintot ki kellett termelnie.

Pintér Sándor belügyminiszter 2025. július 15. hatállyal felmentéssel megszüntette Kiss Zsolt, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) főigazgatójának kormányzati szolgálati jogviszonyát. A tárcavezető a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő főigazgatói feladatkörének ellátásával 2025. július 16-ától Kőrösi László főigazgató-helyettest bízta meg – adta hírül az MTI a Belügyminisztérium közleményét.

A Portfolió beszámolója szerint Kiss Zsoltot még Kásler Miklós nevezte ki 2018-ban főigazgatónak. Az ágazat ismerői es szereplői szerint Kiss Zsolt testesíti meg a NEAK szakmaiságát.

Kiss Zsolt a múlt héten - az Index tudósítása szerint - egy konferencián azt mondta, hogy 2024-ben négyezer protetikai műtétet magánszolgáltatónál végeztek el. Ennyi család került olyan helyzetbe, hogy 2-4 millió forintot ki kellett termelnie.

Hosszú várólisták

A konferencián Ónodi-Szűcs Zoltán, az Orbán-kormány volt egészségügyi államtitkára, a Debreceni Egyetem kancellárhelyettese arról beszélt, hogy a betegek nem jártak jól azzal, hogy a hálapénz kivezetése óta egyre több orvos a magánszektorban is dolgozik.

A NEAK adatai szerint az elmúlt év azonos időszakához képest is nőttek a várólisták. míg idén júniusban 29 300-an vártak beavatkozásra, főként csípő-, térdprotézis- és szürkehályog műtétre, addig 2024 júniusában 23 600-an voltak, akik 60 napon túl várakoztak.

Utalt arra, hogy miután a 2020. november 18-án hatályba lépett rendelet szerint a paraszolvenciát eltörölték, átkerült a korrupció kategóriájába, és az egészségügy belső törvényei megváltoztak. Korábban abban voltak érdekeltek az orvosok, hogy a kórházban gyógyítsák meg a betegeket, az új világban ennek falain kívül igyekeznek legálisan pótolni a kiesett jövedelmet. Ónodi-Szűcs Zoltán szerint ennek a változásnak a jeleit érzékeljük, a jövedelem restaurációja zajlik.

Elmondta: a WHO 2024-es kiadványa szerint a kettős praxis növeli a várakozási időt, csökkenti az állami ellátás minőségét, ahol ez hiányzásokhoz, a munkaidővel való takarékoskodáshoz vezet, hozzájárul a területi egyenlőtlenségekhez. Hozzátette, az egészségügyi ellátások bizonyos térségekben történő szüneteltetése is ide tartozik.

Az teljesen téves álláspont, hogy a magánegészségügy segít az állami ellátáson, és megmenti a betegeket, ennek épp az ellenkezője igaz – fogalmazott Ónodi-Szűcs Zoltán. Az új helyzetben meglátása szerint nem működnek a régi eszközök, ezzel is indokolható, hogy a várólistacsökkentő program keretét nem tudták év végéig felhasználni az intézmények.