A multik kerülhetnek jobb helyzetbe a hazai kisebb cégek kárára

Kiszámoltuk, ennyit hoz a béremelés

Fotó: Azénpénzem

2016. november 21. A minimálbéresek a kormány terve szerint jövőre havonta több mint 11 ezer, a garantált bérminimumot kapók 21,4 ezer forinttal kaphatnak kézhez többet a jelenleginél. Kérdés persze, hogy a gyakorlatban ez miként alakul majd, az érintettek után ugyanis a cégek terhe is igen jelentősen nő. Ebbe pedig sok vállalkozás belerokkanhat.

Még nincs megállapodás a minimálbér és a bérminimum emelésének mértékéről, de a kormány nagyon elszántnak tűnik. Javaslatuk szerint a minimálbért jövőre 15, a garantált bérminimumot 25 százalékkal emelik, a cégeket terhelő szociális hozzájárulás (szocho) mértéke pedig a jelenlegi 27 százalékról 24 százalékra mérséklődhet. A munkavállalói érdekképviseletek ezzel túlnyerték magukat (kisebb mértékkel is beérték volna), a munkaadók még mindig kevesebbet tartanának elfogadhatónak.

Akár már holnap úgy dőlhet el a kérdés, hogy a kormány egyszerűen kihirdeti, mit határozott (megállapodás híján erre van lehetőség). Egyelőre nem látszik valószínűnek, hogy bármennyit engednének a cégek követelésére. A kabinetben úgy vélik ugyanis, hogy a béremelés forrását biztosítják a társasági adó 9 százalékra csökkentésével.

Nagyot nő a cégek kényszerű kiadása

A helyzet azonban az, hogy ez az adócsökkentés a nagy, félmilliárd forint feletti adóalappal rendelkező cégek számára valóban látványos, hiszen nekik a 19 százalék csökken kilencre. A kisebb cégek azonban észre sem veszik. Az a rengeteg vállalkozás, amelyik nem tud ennyire nyereségesen működni, ráadásul legfeljebb az elvárt nyereség (ez a korrigált árbevétel 2 százaléka) után fizetett eddig 10 százalékot, aligha nyit pezsgőt az egy százalékpontos, néhány ezer vagy tízezer forintra rúgó mérséklés láttán.

A bérminimum nem csak az alkalmazásban levőket érinti. Ez az egyéni vállalkozók és a társas vállalkozók minimális járulékalapjának megállapításához is alapul szolgál. Ebben a körben is nő tehát a fizetendő összeg.

Sok vállalkozást hozhat lehetetlen helyzetbe, hogy a minimálbéresek és a garantált bérminimumban részesülők után az ideinél jóval több pénzt kell kifizetniük. Az alábbi táblázatban látható a kormány javaslata alapján készített részletes számításunk.

A bér és a közterhek alakulása*
Megnevezés	Jelenleg		2017-ben
Megnevezés	Minimálbér	Bérminimum	Minimálbér	Bérminimum
Bruttó bér	111 000	129 000	127 650	161 250
Összes levonás (szja, járulékok)	37 185	43 215	42 763	54 019
Nettó bér	73 815	85 785	84 887	107 231
Munkáltató terhek (szocho, szakképzési)	31 635	36 765	31 274**	39 506**
A cég kiadása összesen	142 635	165 765	158 924	200 756
* a kormány tervei alapján ** a tervezett 4%-os járulékcsökkentéssel számolva

Az, hogy a minimálbéresek jövőre havonta több mint 11 ezer, a garantált bérminimumot kapók 21,4 ezer forinttal kaphatnak kézhez többet a jelenleginél, méltán rendkívül népszerű lépés lehet. A gyakorlatban azonban több negatív fejlemény is bekövetkezhet. Éppen a szóban annyira fontosnak tartott magyar kis- és középvállalkozói körben. Gyanítjuk, hogy az összes várható hatást egyelőre senki sem tudja felmérni. A kormány erre alighanem nem is törekszik, hiszen úgy léphet látványosan, hogy még a bevételei is nőnek. Például a garantált bérminimum esetében még a csökkentett kulcsú szocho is magasabb befizetést hozhat majd a jelentős béremelés következtében.

A maga nemében tehát zseniális módon úgy éri el tehát a kormány az egyébként igen csak szükséges béremelést, hogy ennek árát másokkal fizetteti meg. A negatív hatások ugyanis fel sem lépnének akkor, ha a béremelés nagyobb részét a járulékcsökkentés, és az alacsony keresetűeket terhelő adó mérséklése tenné ki. Ez azonban – legalábbis rövid távon – valóban lyukat ütne a költségvetésen.

Így alkalmazkodhatnak majd a munkáltatók

Ráadásul arra is számíthatnak a kabinetben, hogy a negatív hatások (amelyek egészen biztosan nem maradnak el, inkább csak kiterjedtségük lehet kétséges) miatt a cégekre haragszanak majd a dolgozók. A legsarkosabb következmény, hogy a cég egyszerűen lehúzza a rolót. Munkavállalói így a remélt magasabb bér helyett semmit sem kapnak. Mivel azonban jelenleg folyamatosan munkaerőhiányról szólnak a hírek, ők (legalábbis elméletben) könnyen találhatnak majd munkát.

Nem csak ilyen drasztikus lépésekre van esély. Az alkalmazkodás jegyében a vállalkozások még jobban a feketefoglalkoztatás felé fordulhatnak (de arányosan csökkenthetik a zsebbe dugott bérkiegészítést is), növelhetik a részmunkaidősök arányát, megvághatják a cafeteria, a jutalom, illetve a prémium nagyságát. Játéktér lehet még, hogy ki kap minimálbért, és ki részesül a garantált bérminimumban. A garantált bérminimum alkalmazását ugyanis nem a dolgozó iskolai végzettsége határozza meg, hanem a munkakör által megkívánt szakképzettség. Ezzel pedig eddig is trükköztek a vállalkozások.

Azért egy várható pozitív lehetőségről is érdemes szót ejteni. A Tárki elemzése szerint a multik jobb hatékonysággal dolgoznak, de ebből nem igazán részesülnek munkavállalóik. A járműgyártást vizsgálva hasonló következtetésre jutott a Költségvetési Felelősségi Intézet Budapest is. Ezzel együtt megállapították azt is, hogy a kisebb cégek lehetőségeikhez (rosszabb termelékenységi adataikhoz) képest már most is relatíve bőkezűen fizetik alkalmazottaikat. Magyarul: a pénzt a multik inkább profitként megtartják maguknak. A kikényszerített béremelés viszont elméletileg legalább a legalacsonyabb keresetűeknél orvosolhatja ezt a helyzetet. Eben a körben ráadásul a társasági adó- és a járulék csökkentése elegendő ellentételezést is adhat. Végeredményben viszont ezek a cégek még jobban elszívhatják a munkaerőt a hazai kisebb vállalkozások elől, de közben nőhet a házon belül bérfeszültség. Náluk is, és persze másutt is.

Nézze meg a cikkhez készült karikatúránkat is!

Ha ezt érdekesnek találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!

Szerző: Az Én Pénzem
Címkék: minimálbér, garantált bérminimum, béremelés, adó, közterhek, bértárgyalás