Látszik, már nincs választási év

Kiszámoltuk, hogy szakadnak le a kisnyugdíjasok

Fotó: clipart.com
2022. október 7. A drágulás miatti újabb emelést is figyelembe véve a 300 ezer forint feletti nyugdíjasok juttatása az idén alsó hangon (hiszen ez az összeg csak a sáv legalja) pont kétszeresével nő, mint az átlagnyugdíjat kapóké. Különösen a kisnyugdíjasok lemaradása látványos. Számolgattunk.

Az idei év a KSH adatai szerint mintegy 150 ezer forintos átlagnyugdíjjal indult. Ez Budapesten 185,4 ezer, Szabolcsban viszont mindössze 128,4 ezer forintos ellátást takar – persze szintén átlagosan. Minél nagyobb az inflációs emelés, annál nagyobb a különbség abban, hogy az idősek havonta mennyiből gazdálkodhatnak az ország különböző területein.

Az előbbi számoknál maradva, az idei két drágulás miatti, már végrehajtott nyugdíjemelés (ez összesen 8,9 százalékot tesz ki) után a budapesti és a szabolcsi átlagnyugdíjas közötti különbség még a korábbinál is nagyobbra nőtt. Utóbbi most 57 ezer forint helyett már 62 ezer forinttal kevesebből gazdálkodhat havonta, mint fővárosi társa.

Félmillióan csak tengődnek


Ez az eltérés persze nem csak regionális. A különböző juttatási sávok között is egyre nagyobb a különbözet. A KSH statisztikája szerint több mint félmillió nyugdíjas tengődik saját jogon 100 ezer forint alatti ellátáson. Majdnem kétharmaduk nő, ami nyilvánvalóan annak köszönhető, hogy a „gyengébbik” nem tovább él. A legidősebbek szenvedhetik meg leginkább az egyre nagyobb leszakadást.

Nyugdíjak alakulása (ezer Ft/hó)
 2022. jan.Jelenleg*További emeléssel**Eltérés***
Országos átlag150163,4170,720,7
Budapesti átlag185,4201,9211,025,6
Szabolcsi átlag128,4139,8146,117,7
A legnépesebb sáv alsó értéke100108,9113,813,8
A legfelső sáv induló értéke300326,7341,441,4
*a januári összeg az év elejei és a júliusi (összesen 8,9 százalékos) emelés után
** a novemberi 4,5 százalékkal kalkulálva    
*** az év elejéhez képest
 Forrás: Azénpénzem.hu gyűjtés és számítás

Arányában a legtöbben (ez körülbelül egymillió embert jelent) a 100-160 ezer forintos juttatási sávba tartoztak az év elején. Havonta 260 ezer forintnál többet pedig majdnem minden tízedik nyugdíjas kapott. A táblázatba ezekből a sávokból választottunk ki néhány havi összeget, hogy plasztikusan érzékelhetővé tegyük, miként tágul az inflációs emelések hatására közöttük az olló.

Az emelésnél most elmaradt a nagylelkűség


Már kiderült, hogy novemberben 4,5 százalékkal emelik tovább a nyugdíjakat. Ezt a szerda este megjelent Magyar Közlönyben ki is hirdették.  Az újabb emelést is figyelembe véve a 300 ezer forint feletti nyugdíjasok juttatása az idén alsó hangon (hiszen ez az összeg csak a sáv legalja) pont kétszeresével nő, mint az átlagnyugdíjat kapóké. A szabolcsi átlag és a 300 ezer forintnyi nyugdíj közötti eltérés az idén 171,6 ezer forintról 195,3 ezer forintra emelkedett. Az év elején 100 ezer és 300 ezer forinttal induló nyugdíjak több mint 10 százalékkal kerülnek novembertől egymástól messzebb.

Úgy tűnik egyébként, hogy az állam most egyáltalán nem olyan „nagylelkű”, mint a választások előtt volt. A drágulás miatt végrehajtott idei teljes emelés mértéke ugyanis így némiképp még a Magyar Nemzeti bank (MNB) 2022-es éves inflációra vonatkozó prognózisának alsó értékétől is elmarad. A nyugdíjprémiummal sem erőltette meg magát nagyon a kormány, hiszen annak idei maximuma 10 ezer forint. Vagyis a 80 ezer forint alatti juttatásban részesülők arányosan csak kevesebbet kapnak.
 
A pénzügyminiszter egy közösségi posztban hangsúlyozta, hogy „a költségvetés a szankciós válság ellenére is biztosítja a nyugdíjak emeléséhez, a nyugdíjprémium és a 13. havi nyugdíj kifizetéséhez szükséges” összeget (ez az új, a miniszterelnök által már megpendített narráció: örüljenek az idősek, hogy kapnak valamit). Mint Varga Mihály részletezte: az inflációs nyugdíj-kiegészítésre 217 milliárd forintot, a nyugdíjprémium kifizetésére 23,5 milliárd forintot, a 13. havi nyugdíjra 372 milliárd forintot fordítanak.

Szerző: B.Varga Judit
Címkék:  , , , , ,

Kapcsolódó anyagok