Tőkepiaci évértékelő
2025. december 30.
Jó évet zártak a tőkepiacok, széles körben emelkedtek az árfolyamok. Évértékelő összeálltásunkban áttekintjük a külföldi és hazai piacok teljesítményét és külön kitérünk a forint erősödésének cseppet sem elhanyagolható mértékű következményeire is.
Összességében elégedett lehettek a nemzetközi tőkepiacokat megcélzó befektetők, hiszen a viharos világpolitikai események ellenére is igen jól teljesítettek a részvény- és kötvénypiacok. Amerikában a nagy blue chip vállalatokat tartalmazó Dow Jones 15 százalékot, a technológiai cégeket tömörítő Nasdaq100 index pedig 22 százalékot emelkedett, a széles piacot legteljesebben lefedő S&P500 pedig közel 18 százalékkal erősödött. A kötvénypiacon is nyertek a befektetők, a 10 éves állampapír hozama 4,58 százalékról 4,17 százalékra csökkent (és ennek megfelelően, a kötvények árfolyamai emelkedtek). Az emelkedés nem csak az USA-ra korlátozódott, az európai piacok is erősödtek: az angol FTSE100 közel 20 százalékos pluszban zárta az évet, a német DAX 21 százalékot nyert és a belpolitikai válságoktól sújtott francia CAC40 is képes volt majdnem 10 százalékot emelkedni

A Dow Jones index alakulása 2025-ben (forrás: tradingview.com)
Az általános pozitív tőkepiaci hangulat továbbra is az Egyesült Államokból indult ki, a növekedés motorja továbbra is az amerikai tőkepiac. A 20 százalék körüli emelkedések mögött a mesterséges intelligencia okozta optimizmus látszódik egyértelműen kirajzolódni, mint közös elem: a remélt magasabb bevételek mellett jelentős költségcsökkentést is várnak a vállalatok az új technológia bevezetésétől, így egy szélesebb alapon tudott a részvénypiac erősödni. A technológiai szektor utóbbi időben meghatározó 7 legfontosabb részvénye, a Magnificent Seven-ként elhíresült vezető vállalatok csoportja is képes volt éves szinten 25 százalékot erősödni, tehát az optimista hangulat mondhatni, hogy általános volt az USA-ban.

A Magnificent 7 index alakulása 2025-ben (forrás: cnbc.com)
Miközben cég szinten a részvénypiaci erősödést főleg az AI és a javuló profitvárakozások okozták, általánosabban véve a hangulat azért is volt nagyon támogató, mert a befektetők már jó ideje arra számítottak, hogy csökkeni fognak az amerikai kamatok, ami hagyományosan segíti a tőkepiaci emelkedést. A kamatcsökkentés el is jött, de a vágások lassabban és óvatosabban következtek be annál, amit az optimistább befektetők vártak. Ez végül nem csalódást, hanem hosszabban elhúzódó finom optimizmust okozott a piacon, amit a rövidebb kötvénylejáratok már lekövettek: a 2 éves amerikai állampapír hozama 4,25 százalékról decemberre 3,44 százalék környékére süllyedt. A hosszú lejáratú kötvényeknél viszont jóval visszafogottabb volt a mozgás – a 30 éves hozam az év végén is 4,8 százalék körül járt –, vagyis a befektetők a hosszú távú kockázatokat nem árazták ki teljesen. Ez akár további teret engedhet jövőre a folytatódó optimizmusnak, hiszen van még hova csökkenniük a hozamoknak.
Miközben a globális irányt továbbra is az amerikai piacok adták, 2025-ben a világ vezető részvénypiacai közül több is érdemben részesedett a pozitív hangulatból. Az európai kontinensen kevésbé a technológiai cégek okozták az emelkedést (hiszen nincsenek még olyan fajsúlyú vállalatok, mint az USA-ban), ezért inkább a banki, ipari és defenzív szektorok vitték a piacot. Ez egyben kiegyensúlyozottabb szerkezetet adott a ralinak. Az angol és a német index új csúcs közelébe is jutott, annak ellenére, hogy a gazdasági növekedési kép továbbra is visszafogott maradt. A japán piac is jól teljesített, közel 30 százalékot emelkedett a Nikkei 225 index, az általános jó hangulat és a hatékonyságnövelés általános hullámát meglovagolva.
Az alacsonyabb kamatok és enyhülő monetáris politika-várakozások mellett a befektetők világszerte keresték az alternatív eszközöket, köztük a nemesfémeket és digitális eszközöket. Ebben az évben különösen az arany emelkedett ki: rekordmagas 4 530 dolláros unciánkénti árra jutott, ez közel 73 százalékos éves hozam, ami egyben az egyik legkiemelkedőbb eszköz-teljesítmény volt 2025-ben. Ezzel szemben a Bitcoin árfolyama 2025-ben összességében enyhén csökkenő trendet mutatott, körülbelül 5 százalékos negatív éves hozammal (tegyük hozzá, hogy 2024-ben Trump megválasztását követően felszárnyalt már a kriptodeviza, így növekedésének egy részét akkor „ellőtte”).
Miközben a figyelem jórészt az Egyesült Államokra és Nyugat-Európára irányult, 2025-ben a legjobb részvénypiaci teljesítmények közül több is Közép-Európából érkezett. A BUX 39 százalékkal, a varsói WIG több mint 41 százalékkal, míg a prágai PX index majdnem 52 százalékos mértékben emelkedett az év során, vagyis ezek a piacok érdemben felülteljesítették a fejlett nyugati indexeket. A közös pont az, hogy mindhárom tőzsdei indexben jelentős a pénzügyi szektor súlya, emellett erős a defenzív részvények jelenléte is (energiacégek, közművek, telekommunikációs és gyógyszeripari vállalatok). Ez az összetétel 2025-ben kifejezetten kedvezőnek bizonyult, amikor a befektetők egyre inkább a stabil profitra, az osztalékra és a kiszámítható működésre helyezték a hangsúlyt.

A prágai tőzsdeindex alakulása 2025-ben (forrás: pse.cz)
A magyar befektetők számára a kép azonban akkor kezd igazán érdekessé válni, ha figyelembe vesszük a devizahatásokat is. A közép-európai devizák az euróval szemben csak mérsékelten erősödtek – részben azért, mert korábban látványosan alulértékeltek voltak –, a dollárral szembeni erősödésük pedig nagyrészt az euró dollárral szembeni jelentős felértékelődését követte. Ennek következtében a dollárral szemben a forint például több mint 16 százalékot erősödött, vagy ha másként nézzük: a dollárban kimutatott vagy elért éves hozamok 16 százalékkal kevesebbet értek a forintban gondolkodó befektetők számára.
Így fordulhatott elő, hogy ha forintban számolunk, akkor a Nasdaq idén csak 2 százalékot hozott, a Magnificent Seven 4 százalékot, sőt a Dow Jones valójában veszteséget okozott (4 százalékos negatív hozammal). A nagy tőzsdeindexek közül egyedül a német DAX hozama haladta meg a 10 százalékot (+14 százalék lett). Ha a közép-európai régiót is vizsgáljuk, akkor a prágai tőzsde 48 százalékot, a varsói 35 százalékot hozott – forintban számolva. Azt látjuk tehát, hogy 2025-ben egy magyar befektető számára a hazai piac mellett a prágai tőzsde volt a legkedvezőbb befektetési célpont. Erre vajon ki számított egy évvel ezelőtt?
Szerző: Szepesi László
Címkék: befektetés, tőzsde, árfolyam, tőzsdeindex, évértékelő, hozam
Kitalálja, mivel lehetett az idén közel 50 százalékos hozamot elérni?
Fotó: clipart.com
Összességében elégedett lehettek a nemzetközi tőkepiacokat megcélzó befektetők, hiszen a viharos világpolitikai események ellenére is igen jól teljesítettek a részvény- és kötvénypiacok. Amerikában a nagy blue chip vállalatokat tartalmazó Dow Jones 15 százalékot, a technológiai cégeket tömörítő Nasdaq100 index pedig 22 százalékot emelkedett, a széles piacot legteljesebben lefedő S&P500 pedig közel 18 százalékkal erősödött. A kötvénypiacon is nyertek a befektetők, a 10 éves állampapír hozama 4,58 százalékról 4,17 százalékra csökkent (és ennek megfelelően, a kötvények árfolyamai emelkedtek). Az emelkedés nem csak az USA-ra korlátozódott, az európai piacok is erősödtek: az angol FTSE100 közel 20 százalékos pluszban zárta az évet, a német DAX 21 százalékot nyert és a belpolitikai válságoktól sújtott francia CAC40 is képes volt majdnem 10 százalékot emelkedni
A Dow Jones index alakulása 2025-ben (forrás: tradingview.com)
Az általános pozitív tőkepiaci hangulat továbbra is az Egyesült Államokból indult ki, a növekedés motorja továbbra is az amerikai tőkepiac. A 20 százalék körüli emelkedések mögött a mesterséges intelligencia okozta optimizmus látszódik egyértelműen kirajzolódni, mint közös elem: a remélt magasabb bevételek mellett jelentős költségcsökkentést is várnak a vállalatok az új technológia bevezetésétől, így egy szélesebb alapon tudott a részvénypiac erősödni. A technológiai szektor utóbbi időben meghatározó 7 legfontosabb részvénye, a Magnificent Seven-ként elhíresült vezető vállalatok csoportja is képes volt éves szinten 25 százalékot erősödni, tehát az optimista hangulat mondhatni, hogy általános volt az USA-ban.
A Magnificent 7 index alakulása 2025-ben (forrás: cnbc.com)
Miközben cég szinten a részvénypiaci erősödést főleg az AI és a javuló profitvárakozások okozták, általánosabban véve a hangulat azért is volt nagyon támogató, mert a befektetők már jó ideje arra számítottak, hogy csökkeni fognak az amerikai kamatok, ami hagyományosan segíti a tőkepiaci emelkedést. A kamatcsökkentés el is jött, de a vágások lassabban és óvatosabban következtek be annál, amit az optimistább befektetők vártak. Ez végül nem csalódást, hanem hosszabban elhúzódó finom optimizmust okozott a piacon, amit a rövidebb kötvénylejáratok már lekövettek: a 2 éves amerikai állampapír hozama 4,25 százalékról decemberre 3,44 százalék környékére süllyedt. A hosszú lejáratú kötvényeknél viszont jóval visszafogottabb volt a mozgás – a 30 éves hozam az év végén is 4,8 százalék körül járt –, vagyis a befektetők a hosszú távú kockázatokat nem árazták ki teljesen. Ez akár további teret engedhet jövőre a folytatódó optimizmusnak, hiszen van még hova csökkenniük a hozamoknak.
Szélesebb emelkedés
Miközben a globális irányt továbbra is az amerikai piacok adták, 2025-ben a világ vezető részvénypiacai közül több is érdemben részesedett a pozitív hangulatból. Az európai kontinensen kevésbé a technológiai cégek okozták az emelkedést (hiszen nincsenek még olyan fajsúlyú vállalatok, mint az USA-ban), ezért inkább a banki, ipari és defenzív szektorok vitték a piacot. Ez egyben kiegyensúlyozottabb szerkezetet adott a ralinak. Az angol és a német index új csúcs közelébe is jutott, annak ellenére, hogy a gazdasági növekedési kép továbbra is visszafogott maradt. A japán piac is jól teljesített, közel 30 százalékot emelkedett a Nikkei 225 index, az általános jó hangulat és a hatékonyságnövelés általános hullámát meglovagolva.
Az alacsonyabb kamatok és enyhülő monetáris politika-várakozások mellett a befektetők világszerte keresték az alternatív eszközöket, köztük a nemesfémeket és digitális eszközöket. Ebben az évben különösen az arany emelkedett ki: rekordmagas 4 530 dolláros unciánkénti árra jutott, ez közel 73 százalékos éves hozam, ami egyben az egyik legkiemelkedőbb eszköz-teljesítmény volt 2025-ben. Ezzel szemben a Bitcoin árfolyama 2025-ben összességében enyhén csökkenő trendet mutatott, körülbelül 5 százalékos negatív éves hozammal (tegyük hozzá, hogy 2024-ben Trump megválasztását követően felszárnyalt már a kriptodeviza, így növekedésének egy részét akkor „ellőtte”).
A nyertes régió
Miközben a figyelem jórészt az Egyesült Államokra és Nyugat-Európára irányult, 2025-ben a legjobb részvénypiaci teljesítmények közül több is Közép-Európából érkezett. A BUX 39 százalékkal, a varsói WIG több mint 41 százalékkal, míg a prágai PX index majdnem 52 százalékos mértékben emelkedett az év során, vagyis ezek a piacok érdemben felülteljesítették a fejlett nyugati indexeket. A közös pont az, hogy mindhárom tőzsdei indexben jelentős a pénzügyi szektor súlya, emellett erős a defenzív részvények jelenléte is (energiacégek, közművek, telekommunikációs és gyógyszeripari vállalatok). Ez az összetétel 2025-ben kifejezetten kedvezőnek bizonyult, amikor a befektetők egyre inkább a stabil profitra, az osztalékra és a kiszámítható működésre helyezték a hangsúlyt.
A prágai tőzsdeindex alakulása 2025-ben (forrás: pse.cz)
A magyar befektetők számára a kép azonban akkor kezd igazán érdekessé válni, ha figyelembe vesszük a devizahatásokat is. A közép-európai devizák az euróval szemben csak mérsékelten erősödtek – részben azért, mert korábban látványosan alulértékeltek voltak –, a dollárral szembeni erősödésük pedig nagyrészt az euró dollárral szembeni jelentős felértékelődését követte. Ennek következtében a dollárral szemben a forint például több mint 16 százalékot erősödött, vagy ha másként nézzük: a dollárban kimutatott vagy elért éves hozamok 16 százalékkal kevesebbet értek a forintban gondolkodó befektetők számára.
Így fordulhatott elő, hogy ha forintban számolunk, akkor a Nasdaq idén csak 2 százalékot hozott, a Magnificent Seven 4 százalékot, sőt a Dow Jones valójában veszteséget okozott (4 százalékos negatív hozammal). A nagy tőzsdeindexek közül egyedül a német DAX hozama haladta meg a 10 százalékot (+14 százalék lett). Ha a közép-európai régiót is vizsgáljuk, akkor a prágai tőzsde 48 százalékot, a varsói 35 százalékot hozott – forintban számolva. Azt látjuk tehát, hogy 2025-ben egy magyar befektető számára a hazai piac mellett a prágai tőzsde volt a legkedvezőbb befektetési célpont. Erre vajon ki számított egy évvel ezelőtt?
Szerző: Szepesi László
Címkék: befektetés, tőzsde, árfolyam, tőzsdeindex, évértékelő, hozam
Kapcsolódó anyagok
- 2026.01.17 - Durván manipulált az ásványvizes cég
- 2026.01.06 - Folytatódhat a részvénypiaci rali?
- 2026.01.05 - Elképesztő számokat produkált tavaly a magyar tőzsde
- 2026.01.02 - Fontos forintos tanácsok az újévi fogadalmakhoz
- 2025.12.31 - Mutatjuk, mit kell tennie, aki jó évet akar magának
- 2025.12.23 - Az ígért mesés hozam valójában tényleg csak mese volt
- 2025.12.23 - Alaposan lenyomta az arany a bitcoint
- 2025.12.18 - Már a vállalatok is befektethetnek az OTP SingleMarketen
- 2025.12.16 - A csillagos eget árazzák a befektetőknek
- 2025.12.15 - Nagy bizalmat szavaztak a lakossági befektetők a NER bankjának
- 2025.12.13 - Mutatjuk, milyen befektetéseket keresnek a magyarok
- 2025.12.03 - Melléfogott a részvénypiac, íme az év AI-tévedése
- 2025.11.25 - Egy részvény, száz cég: ilyen IPO még nem volt a magyar piacon
- 2025.11.19 - Bizalomvesztést hoztak a különadók: elszabadultak a hozamok
További kapcsolódó anyagok