Gondokat okozhat az elszálló olajár

Komoly csapás érheti a forintot és a részvénypiacot

Fotó: clipart.com

2026. szeptember 15. A világ több pontján is fegyveres konfliktusok okoznak fennakadásokat az olajtermelésben, aminek nagyon komoly hatásai lehetnek nemcsak a külföldi tőkepiacokon, hanem itthon is. A 100 dollár fölé emelkedő olajár és a feszült geopolitikai helyzet újabb inflációs hullámmal fenyegeti a világgazdaságot. Az emelkedő kamatkörnyezet Magyarországon is nehézségeket okozhat.

Nem csillapodnak a geopolitikai feszültségek az idei őszön sem, sőt még több helyszínen váltak olyan súlyossá a katonai összecsapások, hogy azok mostanra komoly hatással vannak a nyersolajtermelésre, szállítására és finomítására. A nyersolaj világpiaci ára mostanra tartósan hordónként 100 dollár fölé került, ez a szint érezhető következményekkel járhat. Az energiaárak ilyesfajta emelkedése inflációgerjesztő hatású, márpedig a jegybankok mindenképp kerülni szeretnék a 2022-23-as inflációs sokk ismétlődését, így igen korán és határozottan próbálnak fellépni az árak emelkedése ellen. Nagy kérdés, hogy meddig és milyen mértékben emelkedhetnek a kamatok, és hogy mindennek milyen hatásai lesznek ránk.

Háború és kamatok

Három olyan fegyveres konfliktus is zajlik jelenleg a világban, amelyek direktben hatnak az olaj biztonságos kitermelésére, finomítására és szállítására. Jól ismert, hogy az Egyesült Államok több hónapos bombázást követően sem tudta még térdre kényszeríteni Iránt, miközben a Hormuzi-szoros forgalma a konfliktus következtében töredékére esett. Nem látható, hogy miként és mikor kerülhet sor a konfliktus lezárására, hiszen minden jel szerint az amerikaiaknak nem sikerült felszámolniuk Irán föld alatti katonai létesítményeit és rakétakapacitását, így újra és újra válaszcsapások indulnak a térségben található amerikai bázisok ellen. A konfliktus relatíve alacsonyabb intenzitással, de hónapok óta tart, és katonai szempontból még bőven folytatódhat ugyanígy további hónapokig.

Ezzel egy időben az Irán által támogatott húszi lázadók sikert értek el Jemenben a Szaúd-Arábia által támogatott kormányerők ellen, és több várost és stratégiai fontosságú szigetet is elfoglaltak. Ezzel ismét képessé válhatnak arra, hogy elzárják vagy legalábbis nagyon megnehezítsék a Vörös-tenger déli kijáratánál fekvő Bab el-Mandeb szoros hajóforgalmát, veszélyeztetve a szaúdi vörös-tengeri olajexportot is. És végül ne felejtsük el, hogy az ukrán drónok egyre nagyobb sikerrel támadják a frontvonaltól több száz kilométerre fekvő orosz finomítókat, ami szintén csökkenti a világpiacon elérhető benzin és dízelolaj mennyiségét.

A Brent típusú olaj jegyzése az elmúlt napokban 100 dollár felett stabilizálódott, ami azt jelzi, hogy a piac elfogadta, hogy alacsonyabb lesz az elérhető mennyiség és ehhez igazította az egyensúlyi árat.

Inflációs nyomás

Mindez akkor következik be, amikor a fejlett világban a korábbi inflációs nyomás csak lassan enyhül: az eurózónában 3,3 százalék volt az árnövekedés üteme augusztusban, míg az USA-ban ugyanekkor 3,4 százalékkal emelkedett a fogyasztói kosár árindexe. Ez mindkét esetben meghaladja azt a szintet, amit a jegybankok kívánatosnak tartanak, ráadásul kísértetiesen emlékeztet arra, ahogyan a 2022-es inflációs sokk elindult. Ezért az Európai Központi Bank (ELB) nem is tétovázott, és múlt heti ülésén már 25 bázisponttal meg is emelte irányadó kamatlábait. A piac arra készül, hogy ugyanezt fogja tenni az amerikai Fed is, amely kétnapos ülésének végén, szerdán jelenthet be kamatemelést. A dolog külön pikantériája, hogy májusban vette át az amerikai jegybank vezetését Donald Trump jelöltje, Kevin Warsh, miközben az elnök hónapokon keresztül éppen a kamatok túl lassú csökkentése miatt bírálta a Fedet. Warsh számára nehéz próbatételnek ígérkezik a mostani ülés, de egy Reuters-felmérés szerint a megkérdezett közgazdászok 85 százaléka arra számít, hogy elkerülhetetlen egy 25 bázispontos emelés bejelentése a héten. És hogy ne maradjon ki senki a sorból, a japán jegybank is folytathatja a 2024-ben megkezdett monetáris normalizálást: a piaci várakozások szerint pénteki kamatdöntő ülésén 1,00 százalékról 1,25 százalékra emelheti az irányadó kamatot.

Emelkedő kötvényhozamok, magasan árazott részvények

A kamatemelési várakozások következményei már most erősen megjelentek a kötvénypiacokon. Franciaországban a 30 éves állampapír hozama áttörte a lélektani 5 százalékos szintet, miközben az ország idei kamatterhe már 65 milliárd euróra emelkedett, és ezzel a legnagyobb kiadást jelenti az egész büdzsében. Az Egyesült Államokban a szövetségi államadósság már meghaladja a 40 billió (azaz 40 ezer milliárd) dollárt, az éves kamatteher pedig közelít az 1,2 billió dollárhoz. Ha a kötvényhozamok tartósan magasabb szinten maradnak, az újonnan kibocsátott és lejáró adósság egyre drágább refinanszírozása tovább növeli ezt a terhet - ennek költségvetési következményei akár komolyan befolyásolhatják különböző választások kimenetelét.

A magasabb hozamok a vállalatok finanszírozását is megdrágítják, de a részvénypiac számára ennél is fájdalmasabb lehet az értékeltségekre gyakorolt hatás. Az S&P 500 idén eddig egész jól teljesített és mintegy 12 százalékkal emelkedett, de a részvények mostanra drágákká váltak a várható profitjukhoz képest (az előretekintő P/E mutató 19,7 körül áll, jóval a 16 körüli hosszú távú átlag fölött). Az elmúlt évek AI-rallyjában számos technológiai vállalat értékelése nagyrészt nem a jelenlegi profitokra, hanem a következő években várt rendkívüli növekedésre épült. Márpedig minél távolabbi jövőben várható egy nyereség, annál erősebben csökkenti annak jelenértékét a diszkontráta emelkedése. Ezért a magasabb kamatkörnyezet pont azokat a részvényeket érintheti a legfájóbban, amelyek az elmúlt időszakban a részvénypiaci emelkedés motorjai voltak.

Hazai következmények

Természetesen Magyarországon is komoly következményekkel járhat mindez. Egyrészt az olajárak elszállása miatti benzin- és dízeldrágulást már érzékelhetjük a hazai benzinkutako, és a Magyar-kormány egyik első gazdaságpolitikai intézkedése egy célzott havi 5 ezer forintos támogatás megítélése volt a dízelautósok számára. A döntés előnye, hogy a korábbi években megszokott általános támogatás helyett valamelyest célzottabb: csak a kisebb járművekre és csak személyenként egy járműre érvényes. Hátránya ugyanakkor, hogy továbbra is állami feladatnak gondolja a fogyasztók megvédését a piaci áraktól.

Ugyanekkor ennél jóval nagyobb gondot okozhatnak az emelkedő kamatok a hazai gazdaságnak. Az új kormány első napjait követő eufóriában megerősödő forint mára stabilan beállt egy euró elleni 365 forint körüli szintre. Amennyiben az EKB kamatot emel és az MNB nem követi példáját, akkor a kamatkülönbség csökken, ami kevésbé vonzóvá teheti a forint birtoklását, és felveti annak lehetőségét, hogy gyengülhet a hazai fizetőeszköz. Az MNB számára tehát nem könnyű a helyzet: ha nem emel kamatot, az esetleg gyengítheti a forintot, ami újabb inflációt gerjeszthet és csökkentheti az új gazdaságpolitika iránti bizalmat. Ha viszont emel a jegybank, az támaszt adhat a forintnak, de egyben megdrágíthatja az állam és a gazdaság finanszírozását is.

Ez azért is kellemetlen, mert a kormány 2030 körül szeretné teljesíteni az euró bevezetésének feltételeit. Ehhez nem az MNB alapkamatát kell közvetlenül az eurózóna irányadó kamatához igazítani, hanem többek között az inflációt, a költségvetési hiányt és a hosszú lejáratú állampapírhozamokat kell leszorítani. Magyarország a legutóbbi konvergenciajelentés szerint ezen a téren még jelentős lemaradásban van: a hosszú kamat 6,7 százalék volt az 5,1 százalékos referenciaértékkel szemben. Egy újabb inflációs hullám és az emiatt tartósan magas kamatkörnyezet ezért közvetlenül nehezítheti a 2030-ra kitűzött konvergenciapályát. Nem egyértelmű, hogy miként fogja ezeket a problémákat megoldani az új gazdasági vezetés, de az biztos, hogy a gazdaságra nem hat jól a kényszerűen létrejövő bizonytalanság.

Szerző: Szepesi László
Címkék: háború, olaj, olajár, forint, árfolyam, kamat, alapkamat, Fed, MNB, EKB, hozam, kötvény, részvény