Hiába lesz a költségvetés része, a hiányt magának kell kigazdálkodnia

Komoly veszteség a nyugdíjkasszában

2017. augusztus 23. Az idei első félévben a Nyugdíjbiztosítási Alap (NYA) közel 100 milliárd forintos hiányt mutat. Tavaly ugyanebben az időszakban a bevételek még 21,3 milliárd forinttal meghaladták a kiadásokat. Veszteségre pedig öt éve nem volt példa. Az idei lyukat egyértelműen a bevételi elmaradás okozhatja.

A nyugdíjrendszer a 2010-et követő változtatások után tudatosan vált olyanná, hogy ne vigye, hanem inkább hozza a pénzt a költségvetésnek. A legfrissebb adatok szerint azonban az idén némi gond adódott ebben a rendszerben. Az első hat hónapban ugyanis a Nyugdíjbiztosítási Alap (NYA) 92,8 milliárd forintos hiányt mutat. Ugyanezt az időszakot vizsgálva az előző években utoljára 2012-ben volt némi (a mostanit meg sem közelítő) elmaradás.

A részletes adatokból (akit érdekel, ezeket itt nézheti meg) egyértelműen látszik, hogy 2016-hoz képest elég jelentősen estek a szociális hozzájárulási adóból (korábban társadalombiztosítási járulék) a nyugdíjalapot megillető, illetve a munkáltatói nyugdíjbiztosítási járulékból származó befizetések. Összességében a nyugdíjak fedezetéül szolgáló bevételek estek a vártnál nagyobb mértékben. A deficit a bevételek több mint 6 százalékára rúg.

Ismét sajátosan változtatják a törvényt


Mindez az NYA 2017 első félévi mintegy 1500 milliárdos mérlegéhez képest nem tűnik annyira jelentősnek. Az előző évek tapasztalata szerint ráadásul az év egészére néhány milliárdos pluszba sikerül tornázni az egyenleget. Az egész jelentősége pedig elméletben meg is szűnhetne. Sajnos azonban csak elméletben.

A parlament előtt már folyamatban van, így a nyári szünetet követően el is fogadhatják az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság (ONYF) államkincstárba olvasztására tett javaslatot. Mielőtt azonban valaki megnyugodna, hogy akkor nem számít, van-e megfelelő fedezet az alapban, a törvényben külön leszögezik: a nyugdíjbiztosítási feladatok ellátásával kapcsolatos költségeket a nyugdíjalapból kell fizetni. Világos: a plusz bevétel a kincstáré, a plusz kiadást viszont ki kell gazdálkodni.

A szegényebbektől szívják el a pénzt


Magával a szisztémával kapcsolatban pedig érdemes elolvasni a Napi.hu a MTA Társadalomtudományi Kutatóközpontjának tudományos főmunkatársával készített interjúját (ezt itt találja meg). A kutató kifejti, hogy „leginkább szerencsétlen sorsú embereknek a vállán állva sikerült stabilizálni a jobb helyzetűek öregségi nyugdíját”. Az állam kiszorította a rokkantsági ellátást és a korai nyugdíjazási lehetőségeket a rendszerből.

A nyugdíjban részesülők száma 2011. és 2012. között 18 százalékkal, 2.8 millióról 2.2 millióra csökkent. Míg korábban az időskori nyugdíjban részesülők aránya a rendszeren belül 60-63 százalék volt, 2014-re 92 százalékra nőtt. Ezzel párhuzamosan a nem nyugdíjszerű ellátásban részesülők száma megháromszorozódott.
A „kirakatrendezés” – mint az az Országos Nyugdíjbiztosító (ONYF) részletes statisztikáiból készített számításunkból is kiderült – jól működik. Az 50 ezer forintnál kevesebb ellátásban (ebbe az időseknek minden címen érkező pénzt beleszámít) részesülők aránya ugyanis egy év alatt 6 százalékról 2,7 százalékra csökkent. A tavalyi 131 ezer helyett 2017-ben alig több mint 55 ezren kénytelenek ennyi pénzzel beérni havonta.
A rokkantsági járadékra – körülbelül havi 34 ezer forintos összegre – mintegy 250 ezer fő jogosult. Ideiglenes rehabilitációs ellátásra, amelynek maximuma a havi 50 ezer forintot sem éri el, 200 ezer fő. Ez a juttatás három évig kapható, s amennyiben lejár, az érintettek fokozatosan egyszerűen kihullanak az ellátásból. Ha nem érték el a nyugdíjkorhatárt, akkor „betolják” őket a közmunka rendszerbe, ami nyilvánvalóan nem igazán tud velük mit kezdeni. Így jó esetben megkapják a 28 500 forintos segélyt.

Cikkünkre az NGM reakcióját itt olvashatja

Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az 
azénpénzem facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!

Szerző: Az Én Pénzem
Címkék:  , , ,

Kapcsolódó anyagok

Sikerük titka a gyors döntés
2019. június 24. A vízilabdában másodpercek alatt történnek az események. Nincs idő hosszas gondolkodásra, a kínálkozó helyzeteket azonnal ki kell használni. A befektetések világában is gyakran adódnak olyan lehetőségek, amelyeket csak rövid ideig lehet megragadni.


Szívós Márton világbajnok vízilabdázó és Hosszú Ferenc, az OTP Alapkezelő befektetési igazgatója. Mindketten nagyon sikeresek a hivatásukban, de más is közös is van bennük: tudnak és mernek gyorsan dönteni. Jó helyzetfelismeréssel egy vízilabdázó győzelmet is szerezhet a csapatának, egy befektetési alapot kezelő szakember pedig a piaci átlagnál magasabb hozamot érhet el a befektetők számára.
Szívós Márton utánpótlás játékosként ifjúsági Európa-bajnok, világbajnoki bronzérmes, Universiade győztes. A magyar férfi vízilabda válogatott tagjaként világbajnok és Világliga győztes. Londonban és Rio de Janeiroban az olimpiai 5. helyezett csapat tagja volt. Klubcsapataival ötszörös magyar bajnok, olasz bajnok, ötszörös magyar kupa, olasz kupa, Euroliga és Európai Szuperkupa győztes.
Hosszú Ferenc 2006-ban diplomázott a budapesti Corvinus Egyetemen, 2007-től az OTP Alapkezelő termék-, majd portfoliómenedzsere, 2017-től pedig befektetési igazgatója. Elsődleges szakterülete az árupiaci befektetések. Az OTP Föld Kincsei Alap portfoliómenedzsere, amely eddig hat alkalommal nyerte el az Év Legjobb Árupiaci Alapja díjat a Privátbankár.hu Klasszis szakmai díjazásán.
2019-ben a szakma az Év Feltörekvő Portfoliómenedzserévé választotta.
Az OTP Föld Kincsei Alap a hazai piacon egyedülálló stratégiát követ: abszolút hozamú származtatott alap, amely a határidős árupiacokon keresztül energiahordozókba, nemesfémekbe, ipari fémekbe, mezőgazdasági terményekbe fektet.
„Az árupiacokon a vedd meg és tartsd (buy and hold) stratégia akkor sem biztos, hogy jó hozamot eredményez, ha az árfolyamok egyébként felfelé tartanak. Ezekre a piacokra ugyanis határidős ügyleteken keresztül lehet befektetni, amelyeknek folyamatos megújítása jelentős költségekkel jár. A jó stratégia ezért az aktív kezelés, a kínálkozó lehetőségek gyors kihasználása akár vételi (long), akár eladási (short) pozíciókkal, amelyeknek a hatékonyságát tőkeáttétel segítségével lehet tovább növelni. Az árupiacok azonban rendkívül kiszámíthatatlanok, teljesítményüket nemcsak a világgazdasági folyamatok, hanem gyakran a politika, az időjárás, vagy akár a természeti jelenségek is befolyásolják. A döntések kockázattal járnak, amelyeket vállalnom kell.” – mondta el Hosszú Ferenc.
Az OTP Föld Kincsei Alap tehát olyan befektetés, amelynek jelentős kockázata van ugyan, de a legalább 3-5 éves ajánlott befektetési időtávon várható hozama is magasabb, mint amit kockázatvállalás nélkül el lehet érni.
Az alapról részletesen itt tájékozódhat: https://www.otpbank.hu/otpalapkezelo/hu/A_FoldKincsei
A befektetési jegyek elérhetőek az OTP Bank fiókhálózatban, illetve az OTPdirekt elektronikus csatornáin keresztül, illetve több más pénzintézet is ajánlja az alapot privátbanki ügyfelei számára.