Sohasem látott adatokat ismerhetünk most meg
2026. június 4.
Eddig is egyértelmű volt, hogy az Otthon Start Programot (OSP) igazán a tehetősebbek használták ki, de a jegybank most kimutatta: a hitelfelvevők 76 százaléka a legfelső jövedelmi ötödbe sorolható. Az is kiderült, hogy az OSP-hitelek kiugróan magasak – összegükben, de az adósok éves jövedelméhez viszonyítva is.
Friss pénzügyi stabilitási jelentésében a Magyar Nemzeti Bank (MNB) sohasem látott részletes számokat osztott meg a lakáshitelezésről, annak alakulásáról. Míg a jövedelemarányos törlesztőrészletek esetében – mint azt az alábbi táblázat is jól mutatja – számottevő eltérés nem látható a piaci lakáshitelek és az OSP között, addig az utóbbi keretében felvett kölcsön abszolút értelemben, illetve a fedezetek értékéhez és az adósok éves jövedelméhez viszonyítva is kiugróan magas, átlagosan 35 millió forint.
A kiugró értékek közül azonban az előbbi csak az egyik. Az OSP hitelszerződések 17 százalékánál tapasztaltak a törlesztőrészlet és a fedezettség alapján egyaránt magas eladósodottságot (40 százalék feletti JTM és 70 százalék feletti HFM értékek). A program hatására a hitelfelvevők átlagos hitelfedezeti mutatója is jelentősen, a korábbi 59 százalékról 68 százalékra emelkedett. Az MNB hangsúlyozta, hogy az adósok nominálisan és éves jövedelmük arányában is érdemben magasabb hitelösszegre szerződtek, mint ami korábban megszokott volt.
A fix 3 százalékosnak is „becézett”, tulajdonképpen a választásokra időzített (a programról részleteket itt olvashat) erősen támogatott lakáshitelt felvevők 76 százaléka a legfelső jövedelmi ötödbe sorolható. Az MNB azt is közzétette, hogy az adósok 59 százalékát kifejezetten a legmagasabb jövedelmi tizedbe tartozók teszik ki. Ezek az arányok nemcsak a CSOK Plusz, de még a piaci hiteleknél tapasztalt arányoknál is magasabbak.
A területi, illetve településtípus szerinti megoszlásban is – egyébként a piaci hitelekhez hasonlóan – a magasabb jövedelmű térségek dominálnak. Az Otthon Start szerződések közel 30 százaléka budapesti, további 14 százaléka Pest megyei ingatlan finanszírozására irányult. Kiemelkedően magas számban kötöttek tehát szerződéseket ebben a régióban, amelyben a 1,5 millió forintos négyzetméterár korlát leginkább effektív.
A 15–64 év közötti lakosságszámhoz mérve is a legnagyobb szerződésszám Budapesten volt, ezt követi Fejér, Vas, Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom és Veszprém megye. Településtípus szerint az Otthon Start hitelek megoszlása nagyon hasonlít a piaci lakáshitelek megoszlásához. A főváros 30 százalékos dominanciája mellett 20 százalék a megyeszékhelyeken és megyei jogú városokban lévő ingatlanok aránya, és 27 százalék az egyéb városi ingatlanoké.
A program előnyeit mindezek alapján a jegybank szerint is elsősorban a relatíve jobb jövedelmi helyzetben lévők tudják kihasználni, míg az alacsonyabb jövedelműek – akik sok esetben a piaci alapú hitelfelvételből is kiszorulnak – nem igazán javíthatnak ezzel lakhatási helyzetükön. Előbbi az MNB megfogalmazása, mi inkább azt mondanánk, hogy ez (is) egy olyan intézkedés, amivel nem csak a szegényebbektől csoportosítottak át pénz a gazdagabbakhoz, még egyúttal taszítottak is egyet a kevésbé szerencséseken, hiszen őket a támogatással fűtött lakásárak még a korábbinál is messzebb lökték a lakásszerzés lehetőségétől.
Piaci szakértők is úgy vélik, hogy újra kellene gondolni a rendszert és célzottabb támogatásra lenne szükség. Például Harmati László, az Erste vezérigazgató-helyettese egyenesen azt mondta, hogy az egész jelenlegi támogatási rendszert ki kellene söpörni, és valami újat kellene felépíteni. Hat százalékos kamat mellett egyébként a szakértők szerint mindenféle ösztönző nélkül is működne a lakáshitelezés Magyarországon. Úgy véljük, a valóban rászorultak számára a megfizethető bérlakások jelenthetnének alternatívát. Ilyen programokat pedig uniós forrásból meg is valósít majd az új kormány.
Szerző: B.Varga Judit
Címkék: lakás, ingatlan, Otthon Start, OSP, MNB, lakáshitel, JTM, HFM, jövedelem
Konkrét számok arról, mennyire a tehetőseket segíti az Otthon Start
Fotó: Latzer Anna
Friss pénzügyi stabilitási jelentésében a Magyar Nemzeti Bank (MNB) sohasem látott részletes számokat osztott meg a lakáshitelezésről, annak alakulásáról. Míg a jövedelemarányos törlesztőrészletek esetében – mint azt az alábbi táblázat is jól mutatja – számottevő eltérés nem látható a piaci lakáshitelek és az OSP között, addig az utóbbi keretében felvett kölcsön abszolút értelemben, illetve a fedezetek értékéhez és az adósok éves jövedelméhez viszonyítva is kiugróan magas, átlagosan 35 millió forint.
A kiugró értékek közül azonban az előbbi csak az egyik. Az OSP hitelszerződések 17 százalékánál tapasztaltak a törlesztőrészlet és a fedezettség alapján egyaránt magas eladósodottságot (40 százalék feletti JTM és 70 százalék feletti HFM értékek). A program hatására a hitelfelvevők átlagos hitelfedezeti mutatója is jelentősen, a korábbi 59 százalékról 68 százalékra emelkedett. Az MNB hangsúlyozta, hogy az adósok nominálisan és éves jövedelmük arányában is érdemben magasabb hitelösszegre szerződtek, mint ami korábban megszokott volt.
A területi megoszlás is árulkodó
A fix 3 százalékosnak is „becézett”, tulajdonképpen a választásokra időzített (a programról részleteket itt olvashat) erősen támogatott lakáshitelt felvevők 76 százaléka a legfelső jövedelmi ötödbe sorolható. Az MNB azt is közzétette, hogy az adósok 59 százalékát kifejezetten a legmagasabb jövedelmi tizedbe tartozók teszik ki. Ezek az arányok nemcsak a CSOK Plusz, de még a piaci hiteleknél tapasztalt arányoknál is magasabbak.
A területi, illetve településtípus szerinti megoszlásban is – egyébként a piaci hitelekhez hasonlóan – a magasabb jövedelmű térségek dominálnak. Az Otthon Start szerződések közel 30 százaléka budapesti, további 14 százaléka Pest megyei ingatlan finanszírozására irányult. Kiemelkedően magas számban kötöttek tehát szerződéseket ebben a régióban, amelyben a 1,5 millió forintos négyzetméterár korlát leginkább effektív.
A 15–64 év közötti lakosságszámhoz mérve is a legnagyobb szerződésszám Budapesten volt, ezt követi Fejér, Vas, Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom és Veszprém megye. Településtípus szerint az Otthon Start hitelek megoszlása nagyon hasonlít a piaci lakáshitelek megoszlásához. A főváros 30 százalékos dominanciája mellett 20 százalék a megyeszékhelyeken és megyei jogú városokban lévő ingatlanok aránya, és 27 százalék az egyéb városi ingatlanoké.
Abba kellene hagyni a szegényebbektől a gazdagabbakhoz átcsoportosítást!
A program előnyeit mindezek alapján a jegybank szerint is elsősorban a relatíve jobb jövedelmi helyzetben lévők tudják kihasználni, míg az alacsonyabb jövedelműek – akik sok esetben a piaci alapú hitelfelvételből is kiszorulnak – nem igazán javíthatnak ezzel lakhatási helyzetükön. Előbbi az MNB megfogalmazása, mi inkább azt mondanánk, hogy ez (is) egy olyan intézkedés, amivel nem csak a szegényebbektől csoportosítottak át pénz a gazdagabbakhoz, még egyúttal taszítottak is egyet a kevésbé szerencséseken, hiszen őket a támogatással fűtött lakásárak még a korábbinál is messzebb lökték a lakásszerzés lehetőségétől.
Piaci szakértők is úgy vélik, hogy újra kellene gondolni a rendszert és célzottabb támogatásra lenne szükség. Például Harmati László, az Erste vezérigazgató-helyettese egyenesen azt mondta, hogy az egész jelenlegi támogatási rendszert ki kellene söpörni, és valami újat kellene felépíteni. Hat százalékos kamat mellett egyébként a szakértők szerint mindenféle ösztönző nélkül is működne a lakáshitelezés Magyarországon. Úgy véljük, a valóban rászorultak számára a megfizethető bérlakások jelenthetnének alternatívát. Ilyen programokat pedig uniós forrásból meg is valósít majd az új kormány.
Szerző: B.Varga Judit
Címkék: lakás, ingatlan, Otthon Start, OSP, MNB, lakáshitel, JTM, HFM, jövedelem
