Hozzányúlhatnak a megállapított havi járandósághoz

Könnyebb lesz a nyugdíjasok végrehajtása

Fotó: Azénpénzem

2018. november 6. Belenyúl a nyugdíjtörvénybe az a javaslat, amit Semjén Zsolt, miniszterelnök-helyettes nyújtott be a parlamenthez. A „pontosítások és kiegészítések” gyakorlati következményekkel is járnak. Könnyebbé és gyorsabbá válik például a nyugdíjas adósoktól a pénzbehajtás, a végrehajtás.

Az esetleges visszaélések elkerülése érdekében a joggyakorlat megköveteli, hogy a nyugdíjasnak rendelkezési joga legyen azon számla felett, amelyre a nyugdíját folyósítják. Ezt most már törvényben írják majd elő (a parlament előtt levő, Semjén Zsolt, miniszterelnök-helyettes által jegyzett teljes javaslatot itt nézheti meg). A számlák egyébként külön jelentőséget kapnak a tartozások behajtása miatt is.

A javaslatban szereplő részletes indoklás szerint a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság a Magyar Államkincstár igazgatási szerve, a központosított illetményszámfejtést pedig szintén a Magyar Államkincstár végzi. A tartozás jövedelemből történő levonása során gyorsabb és egyszerűbb, ha a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság jár el a levonás érdekében. Végrehajtási ügyekben is a szervezet keresi meg az állami adóhatóságot, amihez a törvényjavaslat alapján kezelheti az érintett adóazonosító jelét. A törvényjavaslat egyértelműen megteremti a jogalapját olyan adatok kezelésének (például apa neve), amelyet a magyar nyugdíjszervek nem tartanak nyilván.

Ha a nyugdíjból nem, vagy csak hosszabb idő alatt térül meg a követelés, akkor a központi nyugdíjbiztosítási szerv kezdeményezésére a nyugdíjas keresetéből is vonható a tartozás. A kincstári számfejtési körbe tartozók esetében – olvasható a javaslatban – a Kincstárt munkáltatónak kell tekinteni. Ha mindez nem vezet eredményre, akkor jön a végrehajtó. Pontosabban már az adóhatóság. A Magyar Államkincstár adatszolgáltatási (bevallási) kötelezettséget teljesít az állami adóhatóság felé a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság által folyósított járulékköteles ellátások után.

Meghatározzák a tartásra kötelezett hozzátartozót

A szülőtartás kötelező elrendelése 2016 júliusában lépett hatályba. Ilyesmiért perelni persze korábban is lehetett, de akkortól a Polgári Törvénykönyve is bekerült ez a passzus. A kezdeti félelmekkel (reményekkel?) ellentétben nem hallani arról, hogy percunami indult volna a rendelkezés hatására. Tény azonban, hogy bár sok mindent meghatároztak a jogalkotók (2013. évi V. törvény XIII. cím), fehér folt még így is akadhatott.

A mostani javaslat a nyugdíjtörvénybe (1997. évi LXXXI. törvény) az alapfogalmak közé emeli be a tartásra köteles és képes hozzátartozó fogalmát. Ide tulajdonképpen bárki bekerülhet, akit a bíróság tartása kötelez. Az általános indoklás szerint a tartásra képesség ügyében a bíróság ítéletét kell figyelembe venni, ha született ilyen. Ha viszont nincs ítélet, akkor azt kell tartásra képesnek tekinteni, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem meghaladja az öregségi teljes nyugdíj legkisebb összegének két és félszeresét. Ez jelenleg 71250 forint.

Utólag is csökkenthetők az ellátások

A nyugdíjtörvény jelenleg is lehetővé teszi, hogy ha a nyugellátást jogszabálysértően állapították meg az igénylőnek járónál magasabb összegben, akkor öt éven belül csökkenthető az összeg. A mostani módosítás alapján ezt a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv a nyugellátás eredeti kezdő időpontjában alkalmazandó jogszabályok alapján, hivatalból teheti meg.

Az Alkotmánybíróság még a nyáron megállapította: ellentétes az alaptörvénnyel, hogy a nyugdíjtörvény nem ad lehetőséget az uniós jogot sértő szabályozásra visszavezethető okból nyugalmazott bíráknak és ügyészeknek arra, hogy szolgálati jogviszonyuk helyreállítását követő nyugalmazásukra tekintettel állapítsák (ismét) meg öregségi nyugdíjukat. (A teljes határozat itt nézhető meg.)

A törvényjavaslat ennek a személyi körnek lehetővé teszi, hogy a nyugdíjukat átcseréljék, vagyis válasszanak a korábban megállapított és a mellette szerzett jövedelem alapján járó nyugdíjnöveléssel kiegészített nyugdíj, valamint az újonnan kiszámított nyugdíj között. Az utóbbi olyan szabályok szerint kerül meghatározásra, mintha az érintett még nem volna nyugdíjas.

Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!