Nagyot lazít az MNB az adósságféken

Könnyebb lesz hitelhez jutni

2016. április 1. Lazít a szigorú hitelfék szabályozáson az MNB, még ha ódzkodik is attól, hogy ezt a kifejezést leírja. Májustól ugyanis az adós szempontjából kedvezőbb arányban veszik figyelembe a legalább ötéves kamatperiódusú jelzáloghitelek törlesztőrészleteit, és emelkedik az a hitelösszeg, ami alatt nem szükséges a rendeletet alkalmazni. Így könnyebbé válik a hitelfelvétel.

A napokban jelenik meg a Magyar Közlönyben a Magyar Nemzeti Bank rendelete, amely több könnyítést is tartalmaz az adósságfék szabályozásában. A szigorú előírások tavaly januárban léptek hatályba, jelentősen megnehezítve a hitelfelvételt. Belépett egy vadonatúj mutató, a jövedelemarányos törlesztőrészlet (JTM), ami az ügyfelek rendszeres, legális jövedelmének meghatározott arányában korlátozza az új hitel felvételekor maximálisan vállalható törlesztési terheket. Így havi 400 ezer forintos jövedelemig 50 százalék, felette 60 százalék lehet a jövedelem arányában a törlesztőrészlet.

Ezen változtat most az MNB úgy, hogy május 1-jétől a legalább ötéves kamatperiódusú jelzáloghitelek törlesztőrészletei kedvezményesen, 85 százalékos súllyal vehetők figyelembe a jövedelemarányos törlesztőrészlet mutatóban, ezáltal is támogatva az alacsonyabb kamatkockázatú, hosszabb kamatperiódusú jelzáloghitelek elterjedését – áll az MNB közleményében. Noha az MNB szerint a módosítások a maximális jövedelemarányos törlesztőrészlet és hitelfedezeti arányok mértékeit nem érintették, valójában áttételesen mégis. Ez ugyanis számításaink szerint azt jelenti, hogy ha valaki más kölcsönnel nem rendelkezik, akkor egy hosszabb távra fixált kamatozású jelzáloghitelt úgy vehet fel, hogy a törlesztőrészlet 400 ezres fizetés alatt felkúszhat a jövedelme közel 60 százalékáig (a mostani 50 százalékról), felette pedig akár 70 százalék fölé is (60 százalék helyett).

Könnyítés lesz az is, hogy egy ügyfélnek a már megállapított hitelkeretét három éven belül az ügyfél kérésére úgy is megemelheti a bank – naptári évenként első alkalommal –, hogy nem kell hozzá jövedelemigazolást benyújtani, amennyiben problémamentes ügyletekről van szó (azaz rendesen törleszt az ügyfél). Az MNB szerint ezzel a fogyasztók adminisztratív terheit csökkentik. Változás még, hogy kétszázezer forintról háromszázezer forintra emelkedik az az összeghatár, ameddig nem kell ezeket a szigorú hitelfék szabályokat alkalmazni.

Noha az elmúlt évben a bankok sokszor panaszkodtak, hogy a hitelezhető kört jelentősen csökkentette az MNB szigora, a jegybank ezt másként látja. Szerinte ugyanis az adósságfék szabályozása a megfelelően kalibrált limiteknek köszönhetően támogatta a felelős hitelezést, és nem járt érdemi negatív hitelezési hatással. (Csak megegyezzük, hogy a Budapest Bank tegnapi sajtótájékoztatóján elhangzott, hogy a hitelkártyás üzletágban az adósságfék 20 százalékos visszaesést hozott.)
Most mégis lazít a feltételeken az MNB, de ódzkodik attól, hogy ezt kimondja. Az indoklás szerint áttekintette az előírások alkalmazásának gyakorlati tapasztalatait, és felülvizsgálta a szabályozást, az előírásokat pedig a fogyasztók adminisztratív terheinek csökkentése, a felelős hitelezés támogatása és a hitelezési folyamatok könnyítése érdekében módosította.

A lazítás (nevezzük bárhogyan is, ez a lényeg) egyébként érthető. Az MNB Almanachjában megtalálható adatokból (lásd korábbi cikkünket) jól látszik, hogy az adósok mintegy 64-65 százaléka jövedelmének legfeljebb 35 százalékát fordítja hitel törlesztésére, a legnagyobb arányban pedig azok vettek fel kölcsönt, akik jövedelmük 5-15 százalékából tudják havonta fizetni. A számok azt sugallják, hogy nem kerülhet sor újabb hitelsokkra. Ugyanakkor a kormányzati szándék az építőipar felpörgetése mindenféle állami támogatással és hitelekkel, a hiteleknek viszont korlátokat szab az adósságfék szabályozás.

Jelenleg valódi probléma – és ezen az MNB is aggódik -, hogy sokan rövid kamatperiódusó hiteleket vesznek/vettek fel, ráadásul „sikerült” a devizahiteleket háromhavonta változó kamatozású forinthitelekké átalakítani. Mint korábban megírtuk, ezzel időzített bomba ketyeg a hitelekben, ráadásul sokan a legolcsóbb jelzáloghitelt választják ma is, ami gyakran (akár 6 havonta) változó kamatozású kölcsönt jelent. Márpedig, ha valamikor a jövőben elindulnak felfelé a kamatok (ez 20-30 éves távon nagyon is valószínű), az 30-40 százalékos törlesztőrészlet-emelkedést is jelenthet, ami nagy sokkot okozhat az adósnak. Egy hosszabb távra fix kamatozású hitelnél jobban kiszámítható a törlesztőrészlet alakulása, így azoknál – MNB szerint - megengedhető a jövedelemhez képest magasabb törlesztőrészlet is. (Bár az ötéves átárazódás sem túl nagy biztosíték.) Az viszont biztosra vehető, hogy a jelenlegi kormány alacsonyan igyekszik majd tartani a kamatot, de az már nem ennyire egyértelmű, hogy ezt meg is teheti. Ugyanakkor a hitelesek rizikójához tartozik még, hogy mai jól fizető állásukat el is veszíthetik. Ettől pedig semmilyen hitelfék szabályozás nem véd meg senkit.

Ha ezt érdekesnek találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!

Szerző: Lovas Judit
Címkék: hitelfék, MNB, bankok, jelzáloghitel, adósságfék, JTM, jövedelemarányos törlesztőrészlet, jövedelemigazolás, LTV