Könnyű jégre futni az útnyilvántartással!

2018. január 3. Figyelmeztetést tett közzé az adóhatóság (NAV) az útnyilvántartásokkal kapcsolatban. Mint írják, nincs lehetőség a hiányos, illetve valótlan adattartalmú kimutatásokat utólag (tanúkkal, jelenléti ívekkel, szerződésekkel) bizonyítani.

Az egyéni vállalkozók körében gyakori probléma a jogszabályi követelményeknek és a valóságnak nem megfelelő, főként hiányos útnyilvántartás vezetése – állapította meg ellenőrzési tapasztalatai alapján a NAV. Mint hangsúlyozták: az elsőfokú bíróság és a Kúria számos eseti döntésében kifejtette, hogy az adótörvényben kötelezően alkalmazandó és tételes felsorolás van arról, hogy a gépjármű költségelszámolásához milyen okirattal kell rendelkezni, és annak milyen adatokat kell tartalmaznia.

Abban az esetben, ha a törvényben felsorolt tartalmi kellékek közül akár csak egy is hiányzik, az útnyilvántartásra jogszerűen nem lehet költségelszámolást alapozni – nyomatékosítja az adóhatóság. A NAV számba is veszi, miket kell feltétlenül tartalmazniuk ezeknek a kimutatásoknak.
Az útnyilvántartásra vonatkozó szabályok
  • járművenként kell vezetni
  • fel kell tüntetni az üzemi célú futás kezdő és záró kilométeróra-állását,
  • a gépjármű típusát,
  • forgalmi rendszámát,
  • a fogyasztási normát,
  • a kilométeróra állását az év első és utolsó napján (amennyiben a költségelszámoláshoz szükséges, akkor ezt az adatot havonta kell bejegyezni),
  • az utazás időpontját (a valóságnak megfelelően),
  • az utazás célját (honnan hova történt az utazás),
  • a felkeresett üzleti partner(ek) megnevezését,
  • a közforgalmú útvonalon megtett kilométerek számát
Az előbbieken túl a NAV szerint az útnyilvántartás tartalmazhatja az előzőekkel kapcsolatos üzemanyag-vásárlás időpontját és költségeit is. A törvény értelmében minderre attól függetlenül van szükség, hogy a vállalkozás melyik költségelszámolási módot alkalmazza.

Az adózók – állítja a NAV – sok esetben a hiányos, illetve valótlan adattartalmú útnyilvántartásaikat utólag (tanúkkal, kimutatásokkal, jelenléti ívekkel, szerződésekkel) kívánják bizonyítani, erre azonban nincs lehetőség. A Kúria kimondta, hogy ahol jogszabály meghatározott tartalmú nyilvántartás vezetését írja elő gépjárművenként a költségelszámolás alapdokumentumaként, ott nem lehetséges a nyilvántartás hitelességét utólag, más bizonyítékokkal alátámasztani, a szabályszerű nyilvántartás egyéb módon nem pótolható.

A jogszabályi követelményeknek nem megfelelő útnyilvántartás esetében becslési eljárás sem alkalmazható a gépjármű-üzemeléssel összefüggő költségek megállapítására, hiszen azzal az adóhatóság az adózók törvény által kötelezően előírt igazolási kötelezettségét venné át. A jogszabályi követelményeknek nem megfelelő útnyilvántartása esetén az adott költség nem vehető figyelembe, azaz úgy kell tekinteni, mintha az adózó nem vezetett volna útnyilvántartást.

Szerző: Az Én Pénzem
Címkék:  , , ,

Kapcsolódó anyagok