Köszönőviszonyban sincs a valóság a statisztikákkal?
2022. május 11. A GKI az Európai Bizottság számára végzett reprezentatív felmérésében havi rendszerességgel felméri a lakosság körében az érzékelt és a várt fogyasztói áremelkedést. Ebből kiderül, hogy a családok a drágulást sokkal nagyobbnak érzik a kimutatottnál. Az olló pedig egyre nyílik.A lakosság a hivatalos, 9,5 százalékos áprilisi inflációs adattal szemben 22 százalékos áremelkedést érzékelt – tudatta a GKI ezer háztartást bevonó reprezentatív felmérése eredményei alapján. A kutatók megjegyezték, hogy a lakosság érzékelése nem tényeken (árfelírás, kérdőív), hanem érzékelésen alapszik, amelyeket erősen torzíthatnak a közelmúlt eseményei.
Az eltérésben a GKI szerint szerepe van annak, hogy a KSH a két évvel korábbiaknak megfelelően súlyozza a megfigyelt árakat, ami torzítja az eredményt. Különösen, ha egyes, nagy volumenű termékek ára gyorsan változik, például az üzemanyagé -, illetve a kiválasztott reprezentánsok (944 áru és szolgáltatás) és a ténylegesen vásárolt termékek köre eltér. További eltérést okozhat, hogy az árakat felíró munkatársak a sokféle, közel azonos termék körül melyik árát jegyzik fel. Ráadásul a felírás is a boltok egy viszonylag szűk körében történik (reprezentánsonként 130 árat írnak fel).
Tovagyűrűzőek a hatások
Az elmúlt négy évben a hivatalos és az érzékelt infláció különbsége havi átlagban meghaladta a 11 százalékpontot, ráadásul az olló folyamatos nyílik. Mindez azzal együtt igaz, hogy mindkét mutató 2021 közepétől kezdve erőteljes emelkedést mutatott – írták. Mindennek fontos tovagyűrűző hatására hívják fel a figyelmet, megjegyezve, ha az emberek a hivatalosnál jóval magasabb áremelkedést érzékelnek, akkor arra reagálni próbálnak: nagyobb fizetést/nyugdíjat/ szociális juttatást igényelnek, hogy vásárlóerejük ne csökkenjen, illetve nagyobb hozamot várnak el a befektetéseikért.
Az előbbi esetben az inflációt követő, azt kissé meghaladó keresetemelkedést (14 százalék 2022-ben) is kevésnek érzik, miközben a statisztika jelentős reálbér növekedést jelez. Utóbbi pedig kihatással lehet a bankbetéti és az állampapírpiacra is úgy, hogy az adott hozamok mellett csökken/stagnál a befektetési volumen. Mint nyomatékosították: ráadásul, ha a mért árindex és a valós árindex erősen eltér egymástól, akkor minden reálmutató sokkal jobbnak látszik (reálnyugdíj, reálfogyasztás, reálkereset, végső soron a reál GDP is), mint amilyen a valóságban.
Szerző: Azénpénzem/MTI
Címkék: infláció, drágulás, felmérés, GKI, statisztika
Kapcsolódó anyagok
- 2022.10.11 - A vezetékes gáz ára 121 százalékkal nőtt
- 2022.07.08 - Lehet-e még magasabb az infláció? Íme, lehet!
- 2022.06.27 - Rég voltak ennyire pesszimisták a magyarok
- 2022.06.08 - Már hivatalosan is majdnem ötödével nőttek az élelmiszerárak
- 2022.05.29 - A többség pénzhiány miatt nem tud nyaralni
- 2022.05.25 - Térségünkben jobban és fájdalmasabban nőnek az árak
- 2022.05.17 - A KSH szerint kilőtt a magyar gazdaság
- 2022.05.17 - Az idén sok család fizetőképességével lehet baj
- 2022.05.13 - Megkezdték összeírni a gazdákat
- 2022.05.12 - Válaszolt a KSH: akkor sem magasabb az infláció!
- 2022.05.12 - Megtakarítana? Legálisan is átverhetik
- 2022.05.11 - A drágulásnak még közel sincs vége
- 2022.05.10 - Megugrott a tartalékkal nem rendelkezők aránya
- 2022.05.10 - Nézegesse, hivatalosan mekkora a drágulás!
- 2022.05.09 - SZÉP-kártya: már a pénz harmada megy élelmiszerre
- 2022.05.05 - Kevés a kormány ajánlata, ekkora emelést kérnek a nyugdíjasok
- 2022.05.02 - Most rosszul járt, aki elhúzta nyugdíjba vonulását
További kapcsolódó anyagok
