Sikeres alkuk és egyezségek
2012. február 7.
Alighanem sokan szembesültek már azzal, hiába érzik úgy, hogy körültekintően kötötték meg lakásbiztosításukat, amikor bekövetkezik a kár, nem vagy alig térít a biztosító. A felügyelet (PSZÁF) mellett működő Pénzügyi Békéltető Testület (PBT) néhány döntéséből szépen kirajzolódik néhány packázás.
Egy tavaly nyári felhőszakadás károsultjának (neki a feljövő szennyvíz öntötte el a házát) a biztosító szeptemberben valamivel több mint 420 ezer forintot fizetett. Ez a teljesen tönkrement szőnyegeknek és ülőgarnitúrának csak a vegyszeres tisztítására, a bútorzatnak a javítására nyújtott fedezetet. A biztosító a padlóburkolat cseréjét elismerte, de a mozaikpadló cseréjét már nem volt hajlandó állni. Az ügyfél ekkor felülvizsgálati kérelmet nyújtott be, ami további 40 ezer forint kártérítéshez juttatta.
A békéltetésen szabályos alku kezdődött: a biztosító azt állította, hogy a helyreállítás az eredetinél jobb állapotot hozott létre, a szennyvíz pedig kivitelezési hiba miatt bugyogott fel. Ajánlottak még 80 ezer forintot, a panaszos 316 265 forint megfizetését kérte (ennyi volt a számlával igazolt különbség a térítés és a kár helyreállításának valódi költsége között). Végül 220 ezer forintban egyeztek ki.
Egy panaszos korábban el nem ismert tűzkárát, egy másik ügyben árvíz okozta kárt, egy harmadikban a biztonsági ablaktábla törése miatti kárt fizetett ki (ezek százezer forintos nagyságrendű ügyek voltak) a PBT-eljárás megindításának hatására a biztosító. Bukkantunk olyan határozatra, amelyben a panasz tárgya az volt, hogy a betört erkélyüveg hét sérült táblája közül csak néhány cseréjét térítette a biztosító. Arra hivatkoztak, hogy az üvegtáblákon voltak korábbi repedések. Az eljárás során végül a társaság vállalta, hogy az eredetileg kifizetett 35,7 ezer forintot "megfejeli" több mint 59 ezer forinttal, így az üvegtáblák cseréjének (számlával igazolt) teljes költségét állja. Az a lakástulajdonos, aki villámcsapás miatt fordult biztosítójához, végül szintén a PBT segítségével kapott közel 223 ezer forintot plusz ennek késedelmi kamatait. A társaság tőle azt követelte, hogy szerezzen a közüzemi szolgáltatótól igazolást a villámcsapásról (noha a berendezések bevizsgálása során a szakértők ezt már megállapították). A testület határozatában rögzítette: az Országos Meteorológiai Szolgálat rendelkezésre álló adatai szerint a kár időpontjában a káresemény körzetében erős zivatar volt, következésképpen nem zárható ki, hogy az ingóságokban keletkező károkat villámcsapás másodlagos hatása okozta. Az egyezség megköttetett.
Szintén eurós unit linked biztosításnál az ügyfél ugyan kiszabadulni nem tudott a 15 éves, évi 1,2 ezer eurós díjú konstrukcióból, de sikeresen kifogásolta a költséglevonásokat. Így 974 eurót jóváírtak neki.
Alkusz útján kötött autójára biztosítást az egyik panaszos, de időközben meggondolta magát. Ezt jelezte a biztosítónak, ahol közölték: csak akkor mentesülhet, ha a szerződés díjnemfizetés miatt szűnik meg. Az autós ezután nem fizetett, de a biztosító még közel kéthavi díjat követelt. A békéltetői eljárásban a biztosító már kiegyezett volna egyetlen havi díjjal, a testület azonban minden nyilvántartott hátralékot törölt. Mint az indoklásban kifejtették, a biztosítás az azt követő napon lép hatályba, amikor a szerződő fél az első díjat a biztosító számlájára vagy pénztárába befizeti, illetőleg amikor a díj megfizetésére vonatkozóan halasztásban állapodtak meg. Bár ebben az esetben állítólag az utóbbiról volt szó, ez az ajánlatban nem szerepelt.
Több olyan ügy is akadt, amelyben a munkanélküliségre biztosítást kötőnek csak a békéltető eljárására sikerült a neki járó összeghez (és annak kamataihoz) hozzájutnia. A pontos térítés nem minden esetben ismert, mert a biztosító önként vállalta, hogy a banknak (a szerződés jelzáloghitelhez kapcsolódón született) "üzleti megfontolásból" kifizeti a kért összeget.
Közel hétmilliót hozott a biztosító elleni panasz
Egy tavaly nyári felhőszakadás károsultjának (neki a feljövő szennyvíz öntötte el a házát) a biztosító szeptemberben valamivel több mint 420 ezer forintot fizetett. Ez a teljesen tönkrement szőnyegeknek és ülőgarnitúrának csak a vegyszeres tisztítására, a bútorzatnak a javítására nyújtott fedezetet. A biztosító a padlóburkolat cseréjét elismerte, de a mozaikpadló cseréjét már nem volt hajlandó állni. Az ügyfél ekkor felülvizsgálati kérelmet nyújtott be, ami további 40 ezer forint kártérítéshez juttatta.
A békéltetésen szabályos alku kezdődött: a biztosító azt állította, hogy a helyreállítás az eredetinél jobb állapotot hozott létre, a szennyvíz pedig kivitelezési hiba miatt bugyogott fel. Ajánlottak még 80 ezer forintot, a panaszos 316 265 forint megfizetését kérte (ennyi volt a számlával igazolt különbség a térítés és a kár helyreállításának valódi költsége között). Végül 220 ezer forintban egyeztek ki.
Egy panaszos korábban el nem ismert tűzkárát, egy másik ügyben árvíz okozta kárt, egy harmadikban a biztonsági ablaktábla törése miatti kárt fizetett ki (ezek százezer forintos nagyságrendű ügyek voltak) a PBT-eljárás megindításának hatására a biztosító. Bukkantunk olyan határozatra, amelyben a panasz tárgya az volt, hogy a betört erkélyüveg hét sérült táblája közül csak néhány cseréjét térítette a biztosító. Arra hivatkoztak, hogy az üvegtáblákon voltak korábbi repedések. Az eljárás során végül a társaság vállalta, hogy az eredetileg kifizetett 35,7 ezer forintot "megfejeli" több mint 59 ezer forinttal, így az üvegtáblák cseréjének (számlával igazolt) teljes költségét állja. Az a lakástulajdonos, aki villámcsapás miatt fordult biztosítójához, végül szintén a PBT segítségével kapott közel 223 ezer forintot plusz ennek késedelmi kamatait. A társaság tőle azt követelte, hogy szerezzen a közüzemi szolgáltatótól igazolást a villámcsapásról (noha a berendezések bevizsgálása során a szakértők ezt már megállapították). A testület határozatában rögzítette: az Országos Meteorológiai Szolgálat rendelkezésre álló adatai szerint a kár időpontjában a káresemény körzetében erős zivatar volt, következésképpen nem zárható ki, hogy az ingóságokban keletkező károkat villámcsapás másodlagos hatása okozta. Az egyezség megköttetett.
Betétként eladott unit linked
A döntések között találtunk olyant, amelyben kiszabadítottak egy ügyfelet a unit linked alól. A kérelmező a PBT előtt elmondta: bankfiókban tőkevédett betétet ajánlottak neki 12 ezer euró értékben. A bank szóban közölt tájékoztatása alapján az ügyfél úgy vélte, hogy a betéthez ingyenes életbiztosítást is kapott. Csak jóval később kapcsolt, hogy valójában befektetési egységekhez kötött életbiztosításra beszélték rá. A tájékoztató levélből kiderült, hogy a befizetett összegből különböző címeken levontak 530 eurót, ahelyett, hogy az gyarapodott volna. A befektető ezután igyekezett szabadulni a nem kívánt kötelékből, de nem sikerült. A PBT előtt azután a korábban mereven elzárkózó szolgáltató (miután az eljáró tanács rávilágított a biztosítási kötvényen található ellentmondásokra, továbbá megállapította, hogy a szerződés megkötésekor a kérelmező figyelmét igazolható módon nem hívták fel arra, hogy a bank biztosításközvetítőként járt el, annak ellenére, hogy ezt törvény írja elő) egyezségi ajánlatot tett. Az ügyfél végül beleegyezett, hogy legalább befizetett 12 ezer euróját visszakapja.Szintén eurós unit linked biztosításnál az ügyfél ugyan kiszabadulni nem tudott a 15 éves, évi 1,2 ezer eurós díjú konstrukcióból, de sikeresen kifogásolta a költséglevonásokat. Így 974 eurót jóváírtak neki.
Néhány további érdekesebb ügy
Egy életbiztosításról nem az eredeti ajánlatban szereplő módon állították ki az adókedvezményre vonatkozó igazolást. Az ebből fakadó összesen 23,4 ezer forintos kárt a biztosító megtérítette.Alkusz útján kötött autójára biztosítást az egyik panaszos, de időközben meggondolta magát. Ezt jelezte a biztosítónak, ahol közölték: csak akkor mentesülhet, ha a szerződés díjnemfizetés miatt szűnik meg. Az autós ezután nem fizetett, de a biztosító még közel kéthavi díjat követelt. A békéltetői eljárásban a biztosító már kiegyezett volna egyetlen havi díjjal, a testület azonban minden nyilvántartott hátralékot törölt. Mint az indoklásban kifejtették, a biztosítás az azt követő napon lép hatályba, amikor a szerződő fél az első díjat a biztosító számlájára vagy pénztárába befizeti, illetőleg amikor a díj megfizetésére vonatkozóan halasztásban állapodtak meg. Bár ebben az esetben állítólag az utóbbiról volt szó, ez az ajánlatban nem szerepelt.
Több olyan ügy is akadt, amelyben a munkanélküliségre biztosítást kötőnek csak a békéltető eljárására sikerült a neki járó összeghez (és annak kamataihoz) hozzájutnia. A pontos térítés nem minden esetben ismert, mert a biztosító önként vállalta, hogy a banknak (a szerződés jelzáloghitelhez kapcsolódón született) "üzleti megfontolásból" kifizeti a kért összeget.
