Ki ugrik tárt karokkal a robogó vonat elé?

Közgazdászok kórusban szapulták a magyar gazdaságpolitikát

Fotó: Matolcsy György, MNB elnök prezentációja

2024. szeptember 9. Optimista vagyok, még az itt elhangzott előadásokat követően is – mondta Varga Mihály pénzügyminiszter a 62. Közgazdász-vándorgyűlésen, Nyíregyházán. Tulajdonképpen ez a mondat is jelzi, hogy a szakemberek nem voltak túl jó véleménnyel a magyar gazdaságpolitikáról.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke, Matolcsy György szerint a magyar kormány utat tévesztett. A Közgazdász-vándorgyűlésen elhangzott, nagy nyilvánosságot kapott előadásában Matolcsy kifejtette: felzárkózásunk lelassult, a legjobb 5 országhoz képest a relatív fejlettségben a lemaradás 66-ról 66,6-ra nőtt, míg a sereghajtókhoz képest a különbség 7,8-ról 6-ra csökkent. A családok pénzügyi reálvagyona még mindig nem érte el a 2021-es értéket.

Az IMD versenyképességi rangsorban hazánk 2022 és 2024 között 15 helyet csúszott. A magas exportteljesítmény alacsony hozzáadott értéket tartalmaz. A V3 átlag közel 62 százalék, míg a magyar alig haladja meg az 54 százalékot. Éppen a versenyképesség terén némiképp meglepő módon az Állami Számvevőszék alelnöke, Szomolai Csaba is fogalmazott meg (persze erősen bújtatott) kritikát.

Az állam kiszorítja a versenyképesebb cégeket

Előadásában a vállalkozásfejlesztési kockázatok között említette a járadékvadászatot, illetve azt, hogy a dömping-jellegű támogatások a hatékonyság növelése helyett a vissza nem térítendő források keresésére ösztönöznek. Beszélt arról is, hogy a szabálytalanul megítélt, vagy aránytalan támogatások csökkenthetik az adott szegmens versenyképességét, kiszoríthatják a piaci körülmények között versenyképesebb vállalkozásokat.

Annak, hogy Magyarországon sikeresen kiépült egy új vállalkozói réteg, súlyos gazdasági és társadalmi ára van – állította a Portfolio.hu beszámolója szerint Rosta Miklós, a Corvinus Egyetem docense. Ezt a rendszert szerinte egyértelműen a járadékvadászat jellemzi, nem a vevőkre fókuszálnak, hanem arra, akitől jön a pénz, a politikára. Nincs innováció, mert nem a piacról élnek ezek a cégek, nem kell versenyképesnek lenni, mert a kapcsolati tőkéből dolgoznak. Ennek az eredménye, hogy Magyarország gazdasága leszakad a régió többi országától és a termelékenységünk is stagnál.

Lejtmenetben az ipar és a mezőgazdaság

Optimista vagyok, még az itt elhangzott előadásokat követően is – mondta előadása elején Varga Mihály pénzügyminiszter. Tulajdonképpen ez a mondat is jelzi, hogy a szakemberek nem voltak túl jó véleménnyel a magyar gazdaságpolitikáról. Arról egyébként Varga is beszélt, hogy az ipar és a mezőgazdaság is lejtmenetben van. Mint mondta, az iparban technikai, technológiai problémák vannak.

Épp a közgazdász vándorgyűlés időpontjában tette közzé a KSH első becslését a júliusi ipari termelésről. Ez munkanaphatástól megtisztítva 6,4 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. Annyi már kiderült, hogy a négy legnagyobb súlyú alág közül a járműgyártásban, a villamos berendezés gyártásában, valamint a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásában csökkent, az élelmiszer, ital és dohánytermék gyártásában nőtt a termelés volumene. Az ipari termelés az év első hét hónapjában 3 százalékkal múlta alul 2023 azonos időszakáét.

Újraiparosítási tévút

Az ipari adatokat különösen jelentőssé maga a kormány tette (elég csak arra emlékeztetni, hogy elindították például a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogramot). Az erőltetett újraiparosítás olyan – mondta a vándorgyűlésen Palócz Éva, a Kopint-Tárki vezérigazgatója –, mintha egy ember a vonatot az elé állva akarná megállítani. A természetes változásokat (mint a szolgáltatóipar egyre nagyobb térnyerése, ami a fejlődés velejárója) nem tudja megakadályozni, de óriási hatékonysági veszteségek keletkeznek. Emlékeztetett arra, hogy az extra adó kivetése szinte kivétel nélkül a szolgáltatásokat sújtja.

Kónya István, a Corvinus Egyetem tanára arról beszélt, hogy a szűken értelmezett beruházásban Magyarország látszólag jól teljesít, de az összes többi (egészségügy, oktatás, kutatás-fejlesztés, szabályozás minősége, jogalkotás) terén nem állunk jól, ami nem túl bíztató a jövőre nézve. Balatoni András, az MNB igazgatója (Közgazdasági Előrejelzés és Elemzés) szerint a magyar gazdaság sokat termel, exportál, de az értékteremtő képességgel baj van. Alacsony szinten vagyunk, és ez is leszálló ágba került. Az értékteremtés csökkenése pedig jórészt a feldolgozóiparból (mint jármű-, akkumulátorgyártás) ered.

Szerző: B.Varga Judit
Címkék: gazdaság, ipar, újraiparosítás, szolgáltatás, közgazdász vándorgyűlés, versenyképesség, hatékonyság