Közjegyzők: a törvénykönyv nem érzelmi kérdés

2016. január 18. Reagált a Magyar Közjegyzői Kamara (MKK) a Polgári Törvénykönyv módosítási terveit ért éles bírálatra. Mint írják: elhatárolódnak minden olyan megnyilvánulástól, melyből hiányzik a szakmaiság, vagy érzelmi alapon kezel jogdogmatikai kérdéseket.

Az igencsak friss Ptk. tervezett meglehetősen jelentős módosítása ellen vad kirohanást intézett Vékás Lajos, aki korábban a most hatályos szabályozás előkészítését vezette. Nyílt levelében az egyik tervezett változtatással kapcsolatban azt írta, hogy az „kizárólag a közjegyzői lobbi elvtelen érdekérvényesítésének sikerét szolgálná”. Nem meglepő, hogy erre a közjegyzői kamara is reagált. Leszögezik, hogy szerintük a szakmai szempontokat nem írhatják felül sem érzelmi, sem egyedi vélemények, nézőpontbeli különbségek, még akkor sem, ha azt olyan jeles személyiségek fogalmazzák is meg, mint Vékás professzor.

Futnak némi tiszteletköröket, dicsérve az új Ptk. megszületését, ami „a modern magyar jogtörténet mérföldköve”. Hozzáteszik azonban: egy ilyen léptékű munka természetes velejárója, hogy előfordulnak olyan megfogalmazások, amelyek nem egyértelműek (például az elévülés megszakadása), esetenként nem alkalmazhatóak, vagy amelyek – átgondolás hiányában – nehezítik a jogérvényesítést. (Utóbbiakkal kapcsolatban öröklési kérdéseket említenek.)

Újra közhiteles nyilvántartás kell!


Természetesen kitérnek a zálogjog szabályozására is (ez az a tervezett változtatás, ami a professzort annyira sarkalatos vélemény kijelentésére indította). Az MKK szerint a hitelbiztosítéki nyilvántartás számos erénnyel rendelkezik, de nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. A jelenlegi zálogjogi rendszer ugyanis – fejtegetik – nem közhiteles, így nem nyújt kellő garanciát a feleknek, ráadásul jelentősen csökkenti a forgalom biztonságát, és negatívan hat a kis- és középvállalkozások hitelezésére.

Az új kódexből érezhetően hiányoznak az önálló zálogjog és a vagyont terhelő zálogjog intézményei – az ebből adódó problémák kezelésére pedig a körülírással meghatározott ingó zálogjog nem alkalmas. Leszögezik: a közhitelesség minél teljesebb érvényesülése érdekében és az elmúlt két év tapasztalata alapján kijelenthető, hogy indokolt visszatérni a valódi, közhiteles nyilvántartáshoz.

Érdemes felidézni, hogy a kötelezővé tett hitelbiztosítéki nyilvántartás (HB) ellen a lízingszövetség határozottan tiltakozott, a közjegyzők viszont akkor nem láttak benne problémát. Aztán be is bizonyosodott, hogy a finanszírozók félelmei nem voltak alaptalanok, az autóhitelek piaca tulajdonképpen befagyott, a bankok szinte kizárólag lízingkonstrukciókat ajánlanak a magánszemélyeknek is. A gondokra tehát a piaci szereplők még időben felhívták a figyelmet, mégis bevezették. Vékás mellett azonban több jogász is úgy látja, hogy az azóta eltelt nem egészen két év kevés arra, hogy az új szabályozás „kiforrja” magát.


Címkék:  , , , ,

Kapcsolódó anyagok