Csak úgy száguldanak a magánszolgáltatók

Kukába kerül az állami egészségügy?

A baleseti ellátás (még?) teljesen állami
Fotó: Szigetváry Zsolt, MTI

2019. november 8. Több magánszolgáltató is újabb klinika, rendelő nyitását tervezi, de felvásárolások is jöhetnek. Mindezt a megugró igényekkel indokolják. Örömmel várják, hogy a jegybank javaslatának megfelelően minden munkavállalót egészségpénztárba tereljen a kormány, ami az árakat is növelheti.

Ma nincs rögzítve a társadalombiztosítás alapú, szolidaritási elven működő egészségügyi finanszírozás rendszere az Alaptörvényben, szemben a korábbi Alkotmánnyal. Az ellátás így nem jár automatikusan. Ezzel tulajdonképpen a kormány megteremtette annak lehetőségét, hogy újraépítse az egészet, persze plusz befizetésekkel.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) versenyképességi programjában úgynevezett Jóléti alap (később alapok) ötletét vetette fel. Az elképzelések szerint ez azt takarja, hogy minden munkavállalót automatikusan beléptetnének a rendszerbe, ahova a fizetésük bizonyos százalékát utalnák. Ezt egészítenék ki a munkáltatók, akik az adóalapból leírhatnák a befizetéseket, az állam pedig a jelenlegi adókedvezmények helyett támogatást nyújtana.

A jegybank hazánk „fenntartható felzárkózását” figyelve létrehozott egy olyan rendszert, amiben 330 pontos versenyképességi javaslatainak teljesülését figyeli. Mint megállapították: programjuk 22 százalékban már megvalósult. Szomorúan jegyzik meg, hogy a Jóléti alapok koncepciója még nem érvényesült, miközben ez „lehetőséget biztosítana a hazai intézményi befektetői kör erősítésére, és a háztartási megtakarítások további aktivizálására”.(A teljes kiadvány itt nézhető meg).

A tébén kívüli költés helyenként évi 30-35 százalékkal nő

Aligha meglepő, hogy az egészségügyi magánszolgáltatók lelkesen várják az MNB koncepciójának megfelelően felépülő új, az államot immár akár hivatalosan kiváltó, rendszert. Erre a Portfolio napokban tartott Private Health Forum konferenciáján több előadó is külön kitért. Bár arról senki sem beszélt, de valószínűnek tűnik, hogy az újonnan bevont források persze a forgalmat, de emellett a magánellátási árakat is növelhetnék.

Lantos Csaba befektető a konferencián arról beszélt, hogy egyszerű oka volt annak, hogy tavaly eladta a Róbert Magánkórházat: 2016-17-ben a személyzeti költségek erőteljesebben növekedtek, mint az árbevétel, pedig az árbevétel növekedése is kiugró volt. Az egészségügyben szerinte (ezzel a véleményével egyébként nem áll egyedül) a legfőbb és a legszűkösebb erőforrás az orvos, és ez elkezdett drágulni, részben piaci folyamatok következtében, részben kormányzati intézkedések miatt.

Akadnak azért magáncégek, amelyek a jelenlegi körülmények között is virágoznak. A romániai alapítású MedLife egy második magyarországi klinika megnyitását tervezi, és felvásárlási lehetőségeket keres Magyarországon. Varga Péter Pál, a Budai Egészségközpont (BEK) alapítója elmondta: jövőre hasonló méretű rendelőkomplexumot szeretnének nyitni, mint amit legutóbb a Váci úton. Elkezdték az előkészületét egy új kórháznak is. Az építkezése várhatóan 2020-ban elindulhat.

A kormány új megoldás bevetésére készülhet

Varga arról is beszélt, hogy a magán-egészségügyi vállalkozások évente 30-35 százalékos növekedést mutathatnak fel. Idén a BEK árbevétele várhatóan meghaladja a 10 milliárd forintot, az alkalmazotti létszám pedig az 500 főt. A köz- és a magánellátás kapcsolatáról úgy fogalmazott, hogy van egyfajta kormányzati vajúdás, és nagyon várja, hogy hogyan fejeződik be. Információi szerint a kormány készül egy egészségügyi csomaggal.

Valami azért időnként (az uniós pénzek költésén túl) történik az állami egészségügyben is. A kormány támogatta az egészségbiztosítási alap több mint 34 milliárd forinttal megemelését – jelentette be tegnap a Miniszterelnökséget vezető miniszter. Gulyás Gergely közölte: a döntés azt a célt szolgálja, hogy bizonyos egészségügyi szolgáltatások szélesebb körben legyenek elérhetőek. Példaként említette az emlődaganat vagy a nem kissejtes tüdődaganat kezelésére szolgáló készítmények alkalmazását.

Arról, hogy pontosan mit léphet majd a kabinet, még mintha sejtések sem lennének. Az azonban az eddig tapasztalatok szerint nem túl valószínű, hogy az állami egészségügy jobb helyzetbe hozása lehetne a cél. Ficzere Andrea, az Uzsoki Kórház főigazgatója arról beszélt, hogy vannak olyan hangok, melyek szerint teljesen ki kell szorítani a magánellátást az állami intézményekből. Meglátása szerint inkább az egymás mellett működés kereteit kellene szigorúan lefektetni.

Lantos szerint 2020-tól új világ jöhet a magánegészségügyben és ezáltal az egészségügyben is, mivel az összes magánszolgáltatónak csatlakoznia kell az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térhez (EESZT). Ez kinyitja az ajtókat, és hiteles információk tömege lesz hozzáférhető. Úgy véli, ezzel kiderülhetnek a valós betegutak, amivel kapcsolatban ma teljes a sötétség.

Itt írtunk arról, hogy mennyire egészségtelenül sokat fizetünk már most is ki saját zsebből

Nézze meg karikatúránkat is!

Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!

Szerző: Az Én Pénzem
Címkék: egészség, egészségügy, társadalombiztosítás, magánegészségügy, MNB, jóléti alapok