A kinti bankszámlákra fokozottan érdemes figyelni

Külföldön él és dolgozik? Így is tarthatja a markát a magyar állam

Fotó: Azénpénzem

2019. január 24. A határainkon túlra távozók sokszor gondolják úgy, hogy hátat fordítottak az országnak vagy legalábbis hatóságainak. Mint azonban az adóhatóság frissen közzétett tájékoztatójából kiderül: ez egyáltalán nincs minden esetben így.

Részletes tájékoztatót tett közzé a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a magánszemélyek külföldről származó jövedelmének adóztatásáról és a járulékfizetési kötelezettségekről. Még ábrával is segítik az érintettek számára az eligazodást. A helyzet azokkal az országokkal (ez szám szerint 80 külföldi államot jelent) az egyszerűbb, amelyekkel van a kettős adóztatás elkerülését célzó egyezmény. (A teljes 25 oldalas tájékoztatót itt találja.)

Forrás: NAV

Mint az ábrából is látszik, adókötelezettség szempontjából azokban az országokban, amelyekkel létezik megállapodás, meghatározó a magánszemély illetősége. A magyaroknak akkor is itt kell adózniuk ha külföldön adnak el ingóságokat,. Az ingatlannál azonban az adózás szempontjából kizárólag az számít, hol van. Tehát, ha valaki például értékesíti külföldi nyaralóját, az ügylethez a magyar adóhatóságnak semmi köze. Az osztalékot mindkét állam megsarcolhatja (a másik ezt az egyezményben meghatározott mértékig teheti).

Ha a magánszemélynek az egyik államban van állandó lakóhelye, míg a másikban nincs, akkor az állandó lakóhely állama minősül az illetőség államának.

Azt, hogy ki számít magyar illetőségűnek, meghatározza persze az állampolgárság, de nem csak az. Feltétel például, hogy legalább 183 napig itt tartózkodjon. Akinek kizárólag itt van bejelentett állandó lakcíme, az akkor is itthoni, ha egyébként ideiglenes jelleggel huzamosabb ideig külföldön tartózkodik. Nem árt tudni, hogy ezen a téren változott a jogszabály. Az állandó lakóhelyre vonatkozó új rendelkezés 2018. július 26. napjától hatályos, de az átmeneti rendelkezések alapján a 2018. január 1-től keletkezett adókötelezettségekre (amelyeket az idén kell bevallani) is alkalmazható.

A 183 nap a kinti munka szempontjából is jelentős. Mint a NAV leírta: például, ha egy magyar társaság magyar illetőségű munkavállalója egy külföldi építkezésre rendszeresen kijár, és a munkavállaló az adóévben 200 napot tölt kiküldetésben, akkor a 183 nap átlépése miatt a kivételes szabály nem irányadó. A magánszemély (alap)bére az ott végzett munka – jellemzően napokban meghatározott – időtartama és az összes munkában töltött idő arányában adóztatható a másik államban. Például, ha a magánszemély a 200 nap külföldi tartózkodás során 150 napot tölt munkában, és az adóévben összesen 250 napot dolgozik, akkor az alapbér 60 százaléka (150/250) adóztatható külföldön és 40 százaléka Magyarországon.

Sajátosak a szabályok a kinti kamatbevételre, az osztalékra

Más példákat is sorol az adóhatóság. Ilyen, ha egy magyar illetőségű magánszemélynek egy horvát hitelintézetnél lévő betétjére kamatot írnak jóvá. Az így kapott pénz adóztatására kizárólag Magyarország jogosult. Azaz a kamatjövedelem után a 15 százalékos mértékű adót a magánszemélynek a magyar adóbevallásában kell bevallania, és a bevallás benyújtására nyitva álló határidőig megfizetnie. Annak érdekében, hogy a magyar magánszemélytől a külföldi hitelintézet által jóváírt kamatból ne vonjanak adót, a magyar magánszemélynek a horvát bank részére illetőségigazolást kell adnia (ez a NAV-tól kérhető).

Mint korábban megírtuk: változtak a szabályok, így a külföldi bankszámlával rendelkezőknek önállóan kell bevallaniuk a kint szerzett tavalyi kamatjövedelmet. Ausztriában például az újabb – 2016 októberétől nyitott – számlákhoz be kell szereznie az illetőségigazolást a magyar adóhatóságtól, ha valaki nem akar kétszeresen fizetni. Nem érdemes „lapítani”, az adatokat ugyanis automatikusan megküldik.

Amennyiben egy magyar állampolgár öt évig nem egyezményes államban dolgozik, megőrzi magyar illetőségét, függetlenül attól, hogy van-e Magyarországon lakóhelye. Azaz az ebben az időszakban szerzett jövedelmének adóztatására Magyarország jogosult azzal, hogy a külföldön fizetett adó maximum 90 százaléka, de legfeljebb e jövedelem adóalapjára eső 15 százalék adó a Magyarországon fizetendő adót csökkenti.

Osztalék esetében egy olyan példát tettek közzé, amely szerint a nem egyezményes államból származó osztalékból a külföldi államban levont adó összege 22 százalék. Ennek az adónak a figyelembevételével a Magyarországon fizetendő 15 százalékos mértékű adóra tekintettel nem lenne belföldön adófizetési kötelezettség. Mivel azonban ilyen esetben Magyarországon legalább a jövedelem 5 százalékát kell személyi jövedelemadóként megfizetni, e jövedelem tulajdonosa esetében a fizetendő adó mértéke 5 százalék.