A kifogások egész tárházát vonultatták fel
2012. június 20.
A Generalit már harmadszor nevesítette a pénzügyi felügyelet mellett működő Pénzügyi Békéltető Testület, mert lakásbiztosításokra annak ellenére nem fizetett, hogy a tanács az ügyfélnek adott igazat. A legújabb esetben az év fogyasztóbarát biztosítója címet megszerző K&H dacol kliensével. Itt is az otthonbiztosítás bizonyult balfogásnak.
A Generalit – mint azt korábban megírtuk – egyedüliként marasztalta már el kétszer a Pénzügyi Békéltető Testület (PBT). Azóta már megszületett a triplázás is. Ezúttal is egy lakásbiztosítással rendelkező ügyfél vár hiába a pénzére. Ezek után megkérdeztük a biztosítót: mennyire általános, hogy a felmerült károk kifizetése helyett inkább vitatkoznak. Szikszai József, a társaság vagyon-kárrendezési divíziójának vezetője elmondta: a Generalihoz 2011-ben 191 ezer lakáskár-bejelentés érkezett, és az év folyamán 9,5 milliárd forintot ki is fizettek ügyfeleiknek.
Mint Szikszai hangsúlyozta: a Generalinak 1,2 millió ügyfele van, a PBT előtt 2011-ben mindössze 57 lezárult ügye volt. Ezek közül 17 esetben egyezség született, 21 eljárást megszüntettek, és csupán 11-szer tett ajánlást a PBT. Felhívta arra is a figyelmet, hogy a Generali az első három olyan biztosító között van, amely az eljárások nyomán a legtöbb egyezséget kötötte. Úgy véli, a kárrendezések tekintetében sokatmondó az a tény is, hogy a biztosító 2011-ben 350 ezer kárügyet rendezett, amelyeknek kevesebb mint 0,1 százalékában került sor peres eljárásra.
A számok alapján valóban az látszik, hogy a Generali szokott fizetni (bár az utóbbi ügyet, amelynél részteljesítés volt, hiszen a „normál” üvegezést kifizették, nem tudjuk, hová sorolják). A PBT legfrissebb ajánlásában pedig éppen azt a társaságot nevesíti, amely elnyerte az év fogyasztóbarát biztosítója címet. (Ezek után csak halkan kérdezzük: milyenek lehetnek vajon a többiek?)
A K&H egy betörésnél a rongálási károkat hajlandó volt megtéríteni, az ellopott holmik ellenértékét azonban nem. Pedig a károsult mutatott be garanciajegyet, illetve csatolt tanúvallomásokat is ezekről. A biztosító nemes egyszerűséggel azt vitatta, hogy a betörők bejutottak a lakásba. Ebben nem zavarta az sem, hogy a rendőrségi helyszíni szemléről készült jelentésben – többek között – szerepel, hogy a lakásban „nyitott kartondobozok, táska, kiszórt iratok láthatóak, átforgatott állapotban”. A szajrét pedig úgy vihették el, hogy egy belső létrát az alsó szomszéd erkélyére támasztottak (a biztosító szerint például egy tévé túl nehéz ahhoz, hogy így vigyék el).
Az eljáró tanács súlyosan aggályosnak tartotta, hogy a károsult által a betöréses lopásra vonatkozó becsatolt bizonyítékokra érdemben nem is reagált a biztosító.
Lakásbiztosítás: ki nem fizet itt?
A Generalit – mint azt korábban megírtuk – egyedüliként marasztalta már el kétszer a Pénzügyi Békéltető Testület (PBT). Azóta már megszületett a triplázás is. Ezúttal is egy lakásbiztosítással rendelkező ügyfél vár hiába a pénzére. Ezek után megkérdeztük a biztosítót: mennyire általános, hogy a felmerült károk kifizetése helyett inkább vitatkoznak. Szikszai József, a társaság vagyon-kárrendezési divíziójának vezetője elmondta: a Generalihoz 2011-ben 191 ezer lakáskár-bejelentés érkezett, és az év folyamán 9,5 milliárd forintot ki is fizettek ügyfeleiknek.
Mint Szikszai hangsúlyozta: a Generalinak 1,2 millió ügyfele van, a PBT előtt 2011-ben mindössze 57 lezárult ügye volt. Ezek közül 17 esetben egyezség született, 21 eljárást megszüntettek, és csupán 11-szer tett ajánlást a PBT. Felhívta arra is a figyelmet, hogy a Generali az első három olyan biztosító között van, amely az eljárások nyomán a legtöbb egyezséget kötötte. Úgy véli, a kárrendezések tekintetében sokatmondó az a tény is, hogy a biztosító 2011-ben 350 ezer kárügyet rendezett, amelyeknek kevesebb mint 0,1 százalékában került sor peres eljárásra.
Ötvenezernél kevesebbért álltak pellengérre
A Generalinál éppen ezért úgy vélik, hogy a társaság által rendezett károk volumenéhez képest rendkívül alacsony volt a PBT előtt indult ügyek száma. Azt érzékeltük egyébként, hogy a három esetben továbbra is mereven ragaszkodnak eredeti (a kárigényt részben vagy teljesen elutasító) álláspontjukhoz. A legutóbbi ügyben nem egészen ötvenezer forint miatt vállalták a pellengérre állítást. A történet röviden: a vihar miatt a ház mellett álló fa ágai betörték az ablakok hővédő üvegét.A Generali felhívta a figyelmet arra, hogy minden esetben érdemes javítás előtt lefényképezni a kárt. Mint mondták: erre a mobiltelefonnal készített fotó is megfelelő. Fontos még arra is ügyelni, hogy a nyitva hagyott ablakok, illetve ajtók becsapódása miatti üvegkárt nem térítik a biztosítók.
A biztosító szakembere (kérés ellenére) nem ment ki kárszemlére. A tulajdonos végül megcsináltatta az üvegezést. Ezt – derül ki az ajánlásban leírtakból – rosszul tette. Persze, igazán nem tudhatjuk, mi okozta a fennakadást, a biztosító ugyanis az eljárás során különböző módon indokolta, miért is nem fizet. Elsőként azzal érveltek, hogy a „fakeretes nyílászárók hőszigetelt üvegezése nem életszerű”. Hivatkoztak arra is, hogy nem is volt vihar, majd abba kötöttek bele, hogy biztosan nem voltak becsukva az ablakok. Az, hogy a kiszedett üvegtörmelék bemutatását kérjék (bizonyítandó, hogy a ház másik kilenc ablakához hasonlóan a betörteknél is thermo üvegről van szó) az eljárás után több mint két hónappal jutott eszükbe. Az ügyfél, aki az előző kifogásokat rendre visszaverte, ennek az elvárásnak már nem tudott eleget tenni. Erre egyébként – mint a PBT hangsúlyozta – a biztosító szabályzata sem kényszeríti.A számok alapján valóban az látszik, hogy a Generali szokott fizetni (bár az utóbbi ügyet, amelynél részteljesítés volt, hiszen a „normál” üvegezést kifizették, nem tudjuk, hová sorolják). A PBT legfrissebb ajánlásában pedig éppen azt a társaságot nevesíti, amely elnyerte az év fogyasztóbarát biztosítója címet. (Ezek után csak halkan kérdezzük: milyenek lehetnek vajon a többiek?)
A K&H egy betörésnél a rongálási károkat hajlandó volt megtéríteni, az ellopott holmik ellenértékét azonban nem. Pedig a károsult mutatott be garanciajegyet, illetve csatolt tanúvallomásokat is ezekről. A biztosító nemes egyszerűséggel azt vitatta, hogy a betörők bejutottak a lakásba. Ebben nem zavarta az sem, hogy a rendőrségi helyszíni szemléről készült jelentésben – többek között – szerepel, hogy a lakásban „nyitott kartondobozok, táska, kiszórt iratok láthatóak, átforgatott állapotban”. A szajrét pedig úgy vihették el, hogy egy belső létrát az alsó szomszéd erkélyére támasztottak (a biztosító szerint például egy tévé túl nehéz ahhoz, hogy így vigyék el).
Az eljáró tanács súlyosan aggályosnak tartotta, hogy a károsult által a betöréses lopásra vonatkozó becsatolt bizonyítékokra érdemben nem is reagált a biztosító.
