Háttérbe szorulhat az energiahatékonyság

Lakásfelújítás: gát a rezsicsökkentés

Fotó: Latzer Anna
2013. március 13. A magyar lakások többsége elavult, az energetikai korszerűsítések azonban nagyon sokba kerülnek. Szakértők szerint a megfelelően felújított lakások árelőnyét a már 30 százalékosra tervezett rezsicsökkentés kifejezetten mérsékli.

Budapesten egy átlagos méretű (50 négyzetméter körüli alapterületű) lakásnak a komplett energiahatékonysági felújítás mintegy egymillió forinttal növelte az értékét – állapította meg az FHB tanulmánya. Az, hogy az energiahatékonysági felújítások milyen mértékben hathatnak a lakások értékére – állította az Azénpénzem.hu kérdésére több ingatlanszakértő is, – szorosan összefügg az energiaköltségekkel. A most már 30 százalékra tervezett rezsicsökkentés így egyértelműen a korszerűsítés ellen hathat. A használt lakásoknál viszont az, ha a félszocpol és a további állami támogatás tervezett bevezetésénél is előírás lenne a megfelelő energetikai besorolás, lendületet adhatna a további felújításoknak. 

Ebben azonban mintha kételkedne Bánfalvi László, az Otthon Centrum (OC) hitelközvetítési üzletágát is működtető HC Központ Kft. ügyvezető igazgatója. Ő úgy véli, hogy az energetikai besorolásra vonatkozó komoly előírások kifejezetten visszafoghatnák a szocpol elterjedését a használtlakás piacon. Az OC – amely kiszámolta, hogy a nemzetgazdasági tárca javaslata alapján az ingatlanok árának mintegy 20 százalékára rúghat a támogatás teljes összege – szerint egy elvárt „B” osztályzat jelentősen csökkentené a támogatható lakások körét. Az FHB konkrét adatokkal is szolgál: a lakóépületek több mint 60 százaléka 1980. előtt épült, és csupán 10 százalékuk az elmúlt 15 évben. Majdnem minden ötödik családi házat kályhával fűtenek. Ezekből a számokból pedig az is érzékelhető, hogy a lakásvagyonnak csak a töredéke felelhet meg a korszerű energetikai követelményeknek.

Az energetikai tanúsítvány elkészítésének teljes díja az FHB szerint az ingatlan típusától függően a 18-35 ezer forintos csomagajánlatoktól kezdve az egyedi árazású szolgáltatásokig terjed. A jelzálogbank szakértői szerint az eladónak vagy bérbeadónak, de különösen a vevőnek és a bérlőnek is jól felfogott érdeke előzetesen megismerni az ingatlan energetikai hatékonyságát.
A jelzálogbank elemzésében megállapította: a 2000-es években jelentős lakóingatlanokhoz kapcsolódó hitelállomány alakult ki. Ez a hitelállomány azonban elsődlegesen tulajdonlásra irányult, azaz lakások, ingatlanok vásárlására. Sokkal kisebb mértékben kapott szerepet a felújítás, korszerűsítés. A hitelezés átalakulása azonban fordulatot hozott, 2011-ben ugyanis már több hitelt vettek fel a háztartások felújításra, mint új lakás vásárlására. Megjegyezzük, az azért nem elhanyagolható szempont, hogy ez egy alaposan beszűkült piacon következett be.

A korszerűsítésnél fontos a megtérülés


Egy beruházást egyéni, tulajdonosi szinten akkor hajthatnak végre, ha az belátható időn belül megtérül – hangsúlyozza az FHB. Az energiahatékonyság növeléséből származó egyéni szintű megtérülésnek döntően két forrása van: a csökkenő rezsiköltség és a lakás értékének növekedése. Hozzáteszik viszont, hogy az egyéni ösztönzők önmagukban nem feltétlenül elegendőek, mert a beruházások volumene miatt a finanszírozás is komoly korlát. Előfordulhat, hogy egy beruházás egyéni szinten nem térülne meg teljesen, de társadalmi szinten mégis kívánatos lenne a megvalósulása. Márpedig az energiahatékonyság növekedéséből a társadalmi szinten származó előnyök jelentősek. Az energiafelhasználás akár a 90 százaléka is megtakarítható korszerűbb és szakszerűbb épületszerkezettel. A tégla társasházi lakások fajlagos energiaigénye a családi házak fogyasztásának nagyjából felét teszik ki.

Mindebből nem nehéz arra a következtetésre jutni, hogy a társadalom szempontjából sokkal hasznosabb lenne, ha az állam nem generálisan (tehát a fogyasztás nagyságától függetlenül) mesterségesen csökkentené az energiaárakat, hanem inkább erőteljesebben támogatná a korszerűsítést. (És akkor az energiacégeket sújtó elvonások miatt a szolgáltatás színvonalának esetleges csökkenésével nem is foglalkoztunk.) Az elmúlt években egyébként az FHB szerint is az energiaárak jelentős árnövekedése ösztönözte a legerősebben, hogy a háztartások energiahatékonysági beruházásba fogjanak.


Címkék:  , , , , ,

Kapcsolódó anyagok