Lakásra is ad majd olcsó pénzt az MNB

Fotó: Latzer Anna

2015. április 22. A növekedési hitelprogramot ismét kedvező irányban módosítja a Magyar Nemzeti Bank (MNB). A legjelentősebb változás, hogy az olcsó kölcsön lakóingatlanok építésére is igényelhető lesz majd. Persze nem a magánszemélyeknek. A részletek május elején derülhetnek ki, de néhány dologra már most lehet következtetni.

A növekedési hitelprogram (NHP) tavaszi kibővítése – mint arról írtunk – százmilliárdokhoz juttathatja a kisebb vállalkozásokat is. Az MNB azonban máris további változtatásokat jelentett be. Mint írják: az építőipar élénkítéséhez hozzájárulhat, hogy a hitelprogramon belül lehetővé teszik a kis- és középvállalkozások (kkv) számára az energiatakarékos megoldásokat alkalmazó („zöld”) lakóingatlanok építésének finanszírozását. Többször felmerült igényként, sőt az építési vállalkozók szövetsége javasolta is, hogy az NHP terjedjen ki a lakásépítésre.

Arra, hogy most ez megvalósulni látszik, talán némi magyarázatot adhat egy szintén ma megjelent interjú. Scheer Sándor, a nemrégiben a Garancsi István érdekeltségébe került Market Építő Zrt. társtulajdonos-vezérigazgatója a napi.hu-nak nyilatkozva elmondta, hogy optimistán látja az építőipar és cége jövőjét. (Garancsi a Videoton focicsapat tulajdonosa, Orbán Viktor miniszterelnök kedveltje, aki nemrégiben megszerezte az ESMA plakátcéget is.)

Módosuló határidő és drágulás is jön

Mint Scheer kifejtette, az elmúlt időszak pénzügyi botrányai is erősítik azt, hogy az emberek ismét ingatlanba fektessenek, így erősödő kereslettel számolnak. A beszélgetésből kiderült, hogy megrendelőik elsősorban nagy ingatlanfejlesztők lesznek, akik majd „beindítják a lakáspiacot is”. A legárulkodóbb mondata talán az, miszerint: „finanszírozás kell, de szerintem hamarosan ez is megoldódik”. Új tulajdonosuk (Garancsi), aki pénzügyi befektető, ebben is lát fantáziát, ezért megkezdték az előkészítést a lakáspiacon történő szerepvállalásra.

Úgy tűnik, a finanszírozás valóban biztosított lesz majd. Apróbb problémának látszhat, hogy az NHP+ kkv-k segítését célozza. Érdemes azonban felidézni, hogy ilyen „pici” cégnek számíthat az is, amelynek évi 13-15 milliárd forintra rúg a bevétele és „mindössze” 250 főt foglalkoztat. Az ingatlanpiacot ismerők persze amúgy is legyintenek, hiszen a lakásépítési üzletben nem ritka, hogy kisebb projektcégek visznek egy-egy beruházást, és a hitelt is ők veszik fel.

Az NHP keretein belül egyéb változásokról is döntött az MNB. A kölcsönök lehívási határidejét 2015 végéről 2016 végére tolják ki, de a hitel drágítását is lehetővé teszik. Kifejezetten a kisebb és kockázatosabb vállalkozások számára lehet kedvező, hogy a bank a garanciadíj árat plusz költségként számíthatja majd fel. Az MNB megfogalmazása szerint „az intézményi garanciadíjaknak a maximum 2,5 százalékos hitelköltségből történő kiemelésével és azon felüli felszámíthatóságával” szélesebb kör juthat a pénzhez. A változtatások részletszabályait a május elején hatályba lépő terméktájékoztatóból ismerhetjük majd meg.

Szerző: Az Én Pénzem
Címkék: MNB, NHP, NHP+, kkv, hitel, lakásépítés

Kapcsolódó anyagok

További kapcsolódó anyagok

2015.06.17 - Ugrásra készen a lakásvásárlók

2015.05.20 - Végre az évtizeddel ezelőttire lendült a lakásár?

2015.04.26 - Nem minden bank akar kilakoltatni

2015.03.16 - Százmilliárdok zúdulhatnak az apróbb cégekhez

2014.12.09 - ÉVOSZ: olcsóbb lakáshitel kellene!

2014.08.06 - A jegybanki ingyenpénz mérlege

2014.06.22 - Jegybanki olcsó pénz: frissen indult pici cég is kérheti

LEGRFRISSEBB CIKKEK

Több mint százezer lakáshiteles van bajban
2019. szeptember 16. Közel 110 ezer bedőlt jelzáloghiteles-szerződést tartott nyilván tavaly év végén az MNB. Az adósok döntő többsége azok közé tartozik, akiknek nem jutott segítség. A bankok mérlege ettől még szépen mutat, a legtöbb problémás hitel követeléskezelőknél van. Ugyanakkor van további 210 ezer jelzáloghitel, amivel a jövőben gondok lehetnek.

Van, ami többet hozott az állami cukorkánál
2019. szeptember 13. Augusztusban tovább csökkentek a hozamok a hazai állampapírpiacon, ennek köszönhetően szépen híztak a hosszúkötvény-alapokban elhelyezett befektetések. Már ha valaki nem likvidálta, hogy szuperállampapírt vegyen belőle.

Kiderült, előkészítetlen a kötelező nyelvvizsga bevezetése
2019. szeptember 16. Az eddigi tapasztalatok alapján nehéz meglepődni azon, ha egy kormányzati intézkedésről kiderül, hogy az minden előkészítést nélkülöz. A diákok tízezreit a felsőoktatásból kiszorító, a kötelező nyelvvizsgát előíró intézkedés körüli helyzet még így is erősen abszurd.

Elhalasztja a Díjnet az új mobilapp bevezetését
2019. szeptember 13. A Díjnet is elhalasztja új mobil applikációjának bevezetését – közölték ma. A társaság ügyfeleinek nincs teendőjük, a változásokról később kapnak majd értesítést.

Holnaptól nagyot változik a bankolás
2019. szeptember 13. Nem biztos, hogy holnaptól mindenki használni tudja az internetes bankját. Szeptember 14-étől ugyanis már a belépéshez is szükség lesz egy sms-ben vagy más módon kapott kódra. Bár az online kártyás vásárlásra halasztást adott az MNB, az Európai Unió által előírt szabályozás számos pontja hatályba lép szombaton.