3 millió embert érint, ezt kell tenni a helyzet megoldásáért

Lakhatási válság van Magyarországon

Fotó: Latzer Anna

2026. február 11. Lakhatási válság van Magyarországon, jelenleg mintegy 3 millió embert, a lakosság harmadát érinti a lakhatási szegénység. Az elmúlt 35 évben 23 ezer milliárd forintot költött az állam lakhatásra, mégsem javított a helyzeten, mert nem célzottan támogatta a rászorultakat. Civil szervezetek Lakhatási Minimum programot tettek közzé, amelyben összegyűjtötték javaslataikat az új kormány számára.

Az Orbán-kormány az elmúlt 16 évben számtalan alkalommal avatkozott be a lakáspiaci folyamatokba a különböző támogatásokkal ezermilliárdokat költött el, 2026-ban mégis ott tartunk, hogy lakhatási válság van Magyarországon. Ma mintegy 3 millió embert, a lakosság harmadát érinti a lakhatási szegénység. A rendszerváltás óta eltelt évtizedekben ugyanis egyik kormány sem vezetett be hosszú távú, felelős lakáspolitikai intézkedéseket.

A lakhatással foglalkozó civil szervezetek laza szövetségeként megalakult Lakhatási Koalíció tagjai már több ízben is - országgyűlési és önkormányzati választásokat megelőzően - felhívták a figyelmet a problémára. Annak ellenére, hogy a lakhatás témája az elmúlt másfél évben minden korábbinál nagyobb hangsúlyt kapott a közbeszédben, ez nem hozott érdemi változást, és új, rendszerszintű megoldások sem kaptak teret. Ezért egy újabb, sokadik Minimum megalkotása helyett a korábbi javaslatokat ismételten összefoglalták, hogy felhívják a 2026-ben felálló kormányzat ﬁgyelmét a beavatkozások szükségességére – áll a Lakhatási Minimum program bevezetőjében.

Mit lenne a cél?

A Lakhatási Minimum program célja az, hogy

- Hosszú távon kiszámítható, a szociális különbségeket csökkentő lakhatási szakpolitika valósuljon meg;

- Csökkenjen és megelőzhető legyen a hajléktalanság;

- Csökkenjen a lakhatási szegénység;

- Bővüljön a nonprofit lakásszektor és a megfizethető lakások köre;

- Energetikai felújítások által csökkenjen az energiaszegénység.

Az 50 oldalas program 21 pontból áll. A javaslatcsomagot tartalmazza például, hogy

a lakhatás legyen alapjog;
fel kell lépni a lakhatási diszkrimináció összes formája ellen. Különösen fontos a helyi önazonosság védelméről szóló törvény azonnali hatályon kívül helyezése és a lakhatási szegregáció és marginalizációs folyamatok rendszerszintű lakás- és szociálpolitikai beavatkozásokkal való kezelése;
azonnal helyezzék hatályon kívül a hajléktalanság kriminalizációját;
módosítsák a végrehajtási törvényt;
legyen felelősségteljes lakáspolitika Magyarországon, ami a megfizethető lakhatást tűzi ki célul, és csökkenti a szociális különbségeket;
legyen támogatott bérlakásszektor;
vezessenek be lakásfenntartási támogatást;
legyen célzott lakásprogram a fogyatékossággal élők számára;
indítson a kormányzat szociálisan célzott lakossági felújítási programokat;
az energiaszegénység kezeléséhez egy igazságosabb támogatási rendszerre van szükség.

A program készítői:
a Habitat for Humanity Magyarország, a Periféria Közpolitikai és Kutatóközpont, az Utcajogász Egyesület, az Utcáról Lakásba! Egyesület és a Városkutatás Kft.

A korábbi, jelen dokumentum alapjául szolgáló Lakhatási Minimumok készítéséhez hozzájárult:
A Város Mindenkié és az Önállóan lakni - Közösségben élni Egyesület.

Értelmes költések kellenek

A Minimum program szerint a kormánynak a mindenkori éves GDP legalább 1,5 százalékát lakáscélra kell fordítani. Ezen belül a lakáscélra költött központi források legalább felével célzottan a lakásszegénységben élőket kell támogatni. 2030-ra biztosítani kell, hogy a lakáscélú kiadások harmada az újonnan indított Megfizethető Lakhatási Alapba áramoljon.

A 2026-os költségvetésben a Lakástámogatások költségvetési soron 438 milliárd forint kiadást irányoztak elő, de ez nem tartalmaz számos nagyobb lakáspolitikai eszközt (pl. Otthon Start, közszolgálati otthonteremtési program). Lakhatásra a költségvetés 2026-ban nagyjából 1030 milliárd forintot fordít, 95 százalékát rászorultsági alapon, nem célzott módon. E kiadásokon túl az állam adó- és járulékkedvezményeket biztosít (azaz a lakhatáshoz kapcsolódó bevételekről mond le), valamint egy 300 milliárd forintos tőkeprogramot is indított a for profit lakásfejlesztők számára.

A 2026-os költségvetési tervezéshez használt makropálya szerint a 2026-os GDP 95,7 ezer milliárd Ft lesz. A lakhatásra fordított költségvetési összkiadások mértéke – amennyiben a GDP 1,5 százalékát, 2026-ban 1436 milliárd forintot tartjuk a célértéknek – alapvetően megfelel az elvárhatónak, de a forrásokat rossz szerkezetben költi el az állam – írják a programban.

A lakástámogatások között szereplő támogatási formák között szinte nincs olyan, amely rászorultsági alapon célzott lenne. Egyrészt olyan társadalmi csoportok is igénybe vehetik a lakástámogatásokat, akik jövedelmi helyzetük alapján nem szorulnának rá, másrészt a rászorulók jelentős része nem rendelkezik a támogatás megszerzéséhez szükséges feltételekkel.

A hazai lakáspolitika hosszú távú eredménytelenségét jelzi, hogy a lakhatásra fordított állami kiadások az elmúlt 35 évben 2025-ös árakon összesen mintegy 23 ezer milliárd forintot tettek ki, de a lakhatási szegénység mértéke nem csökkent (a rendszerváltáskor és jelenleg is 2-3 millió főre tehető a lakhatási szegénységben élők száma). Vagyis a jelenlegi lakáspolitika nem csökkenti a társadalmi egyenlőtlenségeket és a lakhatási szegénységet.

A lakástámogatási rendszert a közpénzek hatékony felhasználása érdekében úgy kell átalakítani, hogy az a társadalom széles rétegeit érintő lakhatási problémákra valós megoldásokat nyújtson, és hosszú távon pénzügyileg is fenntartható legyen – írják a programban.

Az Orbán-kormány rontott a helyzeten

Az Azénpénzem.hu-n a több mint 14 éves működésünk során számtalan alkalommal megírtuk, hogyan avatkozott be a kormány a piaci folyamatokba, maga is súlyosbítva a lakhatási válságot. A GKI 2024-es elemzésében arról írt, hogy a kormány által bevezetett különböző támogatások egyre inkább megemelték a lakásárakat, és így kevesek számára tették megfizethetővé a saját ingatlant. Ugyancsak 2024 őszén megírtuk, hogyan gerjesztik a hisztériát a piacon a kormányzati beavatkozások. 2016-ban pedig arról számoltunk be, hogy az állami támogatás (CSOK) akkor azonnal beépült az árakba még azon ingatlanok esetében is, amelyek megvásárlásához nem is lehetett igényelni, mert nem feleltek meg a feltételeknek. A tavaly bevezetett Otthon Start program ugyancsak jelentős, 24 százalékos drágulást hozott a lakáspiacra, így sokak számára elérhetetlenné vált a saját ingatlan megvásárlása.

Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!

Szerző: Lovas Judit
Címkék: Lakhatási Minimum, válság, ingatlan, lakás, program, lakáspiac, hajléktalanság