Rossz hírek érkezhetnek a magyar gazdaságról
2025. január 23.
A tavalyi decemberi bolti forgalom gyengécske, a januári inflációs adat viszont magas lehet majd. Úgy tűnik tehát, hogy a magyar gazdaságról megjelenő adatok nem adnak sok okot az örömre. A kormányzat érzékelhetően most az állampapírok kamatfizetésétől várja a fogyasztási fordulatot.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter nemrégiben tartott sajtótájékoztatóján több érdekes kijelentést is tett. A már említettek mellett arról is beszélt, hogy a decemberi bolti adatok visszaesést mutatnak majd. A KSH erről február 6-án jelent, így a statisztikát csak akkor ismerhetjük meg, de a nemzetgazdasági tárca vezetője nyilvánvalón már most többet tud. Gyorsan magyarázatot is adott: szerinte (így nyilván a KSH is ezzel érvel majd) mindennek a hatnapos összefüggő ünnep az oka. Rendkívül sok ember utazott el belföldre, vagy külföldre – tette még hozzá.
Nagy Márton egyik megjegyzése alapján úgy tűnik, a januári inflációs adat sem ad majd okot sok örömre. Ezt amúgy mindannyian csak február 11-én tudhatjuk meg. Már a tavaly decemberi drágulás is felülmúlta az elemzői várakozásokat, a 12 havi mutató 4,6 százalékot tett ki, amibe közrejátszott a forint gyengélkedése is. Egy euró az idén eddig átlagosan több mint 413 forintba került, szemben a tavaly ugyanerre az időszakra az Azénpénzem.hu által számolt 380 forint alatti szinttel.
Úgy érzékeltük, olvasóink körében kisebb vihart kavart az OTP elemzése, amiben azt írták le, hogy reális a 370 forintos euróárfolyam lenne. Azt amúgy a bank szakértői sem állították, hogy várható lenne nemzeti devizánk látványos erősödése, sőt azt gondolják: középtávon a forint kontrollált leértékelődési pályán marad, vagyis inkább fokozatosan gyengül tovább. Ezzel együtt az idei év végére 405-ös euróárfolyamot várnak. Az Equilor ezt friss elemzésében 420-ra teszi.
A tavalyi növekedésről a KSH egy hét múlva teszi közzé első becslését, a decemberi ipari termelésről először február 6-án, majd részletesebben egy hétre rá tájékoztatnak. A magyar GDP 2024-es növekedését az OTP szakértői 0,4 százalék körülire teszik, ami jóval elmarad az előzetes várakozásoktól és a régiós országok adataitól. Ezért elsősorban a beruházások jelentős visszaesése lehetett a felelős, ami ráadásul egyedi tényező a kelet-közép-európai régióban – mutatott rá Tardos Gergely, az OTP Bank Elemzési Központjának vezetője. Hozzátette: hiába bővült 4 százalék körüli mértékben a fogyasztás, ezt bőven ellensúlyozta a beruházások 15 százalékos visszaesése; nagyrészt emiatt került ismét technikai recesszióba Magyarország.
Már kevesebbet emlegetik, de még tavaly a miniszterelnök és a kormány tagjai is 3-6 százalékos növekedést vizionáltak, Orbán Viktor egyenesen az idén beköszöntő csodáról regélt. Az állami kórus (Nagy Márton gazdasági miniszter, sőt maga a miniszterelnök is) most érzékelhetően abban bízik, hogy az állampapírok kamatfizetéséből befolyó összeggel rohannak a családok a boltokba költeni. Közösségi videóüzenetében Orbán Viktor hangsúlyozta: az első negyedévben 954 milliárd forint landol a kincstári lakossági számlákon. Megszólalását „itt a repülőrajt" felütéssel indította.
A képen a miniszterelnök éppen azt taglalja, hogy a most kapott pénzt mindenki arra költi, amire csak akarja (még szép! – a szerk.). Korábban Nagy Márton is ugyanezt hangsúlyozta, ugyanilyen szájbarágós, magyarázó stílusban. Ő még kis piktogramokkal jelezte is, mik jöhetnek szóba. Egy korábbi felmérés alapján (ebben 40 százalék nyilatkozott úgy, hogy az állampapírból befolyó pénzt elkölti) akár 380 milliárd forintos extra lakossági kiadásra is számítani lehet az első negyedévben.
Az OTP elemzői egyébként 2025-re összességében 2 százalékos gazdasági növekedést tartanak valószínűnek, ami elmarad még a korábbi 2,5 százalékos előrejelzésüktől is. Ráadásul a csökkentett prognózisban is lefelé mutató kockázatokat jeleztek. A lakossági fogyasztás bővülése az Equilor szerint folytatódhat 2025-ben, köszönhetően a reálbér-növekedésnek, miközben az óvatossági motívum fokozatosan visszaszorulhat. A fogyasztást – nyomatékosították – segítheti az állampapírpiacról kiáramló kamattömeg is. Szerintük a GDP-növekedés 2025-ben 2,2 százalék lehet. Ezek alapján az idei év sok minden lehet, de fantasztikus biztosan nem.
Szerző: B.Varga Judit
Címkék: gazdaság, vásárlás, kiskereskedelem, infláció, növekedés, állampapír
Lakossági forintokból remél Orbán Viktor fantasztikus évet
Orbán: „Így kezdődik egy fantasztikus év”
Fotó: Facebook.com
Fotó: Facebook.com
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter nemrégiben tartott sajtótájékoztatóján több érdekes kijelentést is tett. A már említettek mellett arról is beszélt, hogy a decemberi bolti adatok visszaesést mutatnak majd. A KSH erről február 6-án jelent, így a statisztikát csak akkor ismerhetjük meg, de a nemzetgazdasági tárca vezetője nyilvánvalón már most többet tud. Gyorsan magyarázatot is adott: szerinte (így nyilván a KSH is ezzel érvel majd) mindennek a hatnapos összefüggő ünnep az oka. Rendkívül sok ember utazott el belföldre, vagy külföldre – tette még hozzá.
Nagy Márton egyik megjegyzése alapján úgy tűnik, a januári inflációs adat sem ad majd okot sok örömre. Ezt amúgy mindannyian csak február 11-én tudhatjuk meg. Már a tavaly decemberi drágulás is felülmúlta az elemzői várakozásokat, a 12 havi mutató 4,6 százalékot tett ki, amibe közrejátszott a forint gyengélkedése is. Egy euró az idén eddig átlagosan több mint 413 forintba került, szemben a tavaly ugyanerre az időszakra az Azénpénzem.hu által számolt 380 forint alatti szinttel.
Úgy érzékeltük, olvasóink körében kisebb vihart kavart az OTP elemzése, amiben azt írták le, hogy reális a 370 forintos euróárfolyam lenne. Azt amúgy a bank szakértői sem állították, hogy várható lenne nemzeti devizánk látványos erősödése, sőt azt gondolják: középtávon a forint kontrollált leértékelődési pályán marad, vagyis inkább fokozatosan gyengül tovább. Ezzel együtt az idei év végére 405-ös euróárfolyamot várnak. Az Equilor ezt friss elemzésében 420-ra teszi.
Már itt a miniszterelnök által belengetett csoda?
A tavalyi növekedésről a KSH egy hét múlva teszi közzé első becslését, a decemberi ipari termelésről először február 6-án, majd részletesebben egy hétre rá tájékoztatnak. A magyar GDP 2024-es növekedését az OTP szakértői 0,4 százalék körülire teszik, ami jóval elmarad az előzetes várakozásoktól és a régiós országok adataitól. Ezért elsősorban a beruházások jelentős visszaesése lehetett a felelős, ami ráadásul egyedi tényező a kelet-közép-európai régióban – mutatott rá Tardos Gergely, az OTP Bank Elemzési Központjának vezetője. Hozzátette: hiába bővült 4 százalék körüli mértékben a fogyasztás, ezt bőven ellensúlyozta a beruházások 15 százalékos visszaesése; nagyrészt emiatt került ismét technikai recesszióba Magyarország.
Már kevesebbet emlegetik, de még tavaly a miniszterelnök és a kormány tagjai is 3-6 százalékos növekedést vizionáltak, Orbán Viktor egyenesen az idén beköszöntő csodáról regélt. Az állami kórus (Nagy Márton gazdasági miniszter, sőt maga a miniszterelnök is) most érzékelhetően abban bízik, hogy az állampapírok kamatfizetéséből befolyó összeggel rohannak a családok a boltokba költeni. Közösségi videóüzenetében Orbán Viktor hangsúlyozta: az első negyedévben 954 milliárd forint landol a kincstári lakossági számlákon. Megszólalását „itt a repülőrajt" felütéssel indította.
A képen a miniszterelnök éppen azt taglalja, hogy a most kapott pénzt mindenki arra költi, amire csak akarja (még szép! – a szerk.). Korábban Nagy Márton is ugyanezt hangsúlyozta, ugyanilyen szájbarágós, magyarázó stílusban. Ő még kis piktogramokkal jelezte is, mik jöhetnek szóba. Egy korábbi felmérés alapján (ebben 40 százalék nyilatkozott úgy, hogy az állampapírból befolyó pénzt elkölti) akár 380 milliárd forintos extra lakossági kiadásra is számítani lehet az első negyedévben.
Az OTP elemzői egyébként 2025-re összességében 2 százalékos gazdasági növekedést tartanak valószínűnek, ami elmarad még a korábbi 2,5 százalékos előrejelzésüktől is. Ráadásul a csökkentett prognózisban is lefelé mutató kockázatokat jeleztek. A lakossági fogyasztás bővülése az Equilor szerint folytatódhat 2025-ben, köszönhetően a reálbér-növekedésnek, miközben az óvatossági motívum fokozatosan visszaszorulhat. A fogyasztást – nyomatékosították – segítheti az állampapírpiacról kiáramló kamattömeg is. Szerintük a GDP-növekedés 2025-ben 2,2 százalék lehet. Ezek alapján az idei év sok minden lehet, de fantasztikus biztosan nem.
Szerző: B.Varga Judit
Címkék: gazdaság, vásárlás, kiskereskedelem, infláció, növekedés, állampapír
Kapcsolódó anyagok
- 2025.02.13 - Porhintéssel vádol a GVH, a Lidl visszavágott
- 2025.02.06 - Kevesebbet költöttek a magyarok decemberben a boltokban
- 2025.02.04 - Az MCC kutatója szerint megszűnt a szegénység Magyarországon
- 2025.01.31 - Kilőttek az ipari termelői árak
- 2025.01.31 - Csak az árakat növelik a kormány lakáspiaci intézkedései
- 2025.01.30 - Alig növekedett tavaly a magyar gazdaság
- 2025.01.30 - Ki tud most nagyon jól elhelyezkedni? Attól is függ, hol él
- 2025.01.28 - Már nem mondja az MNB, hogy szünetelteti a kamatcsökkentést
- 2025.01.28 - Belendült a turizmus, főleg a külföldiek jöttek
- 2025.01.27 - Kétségbeesetten bizonygatja a kormány, mennyire jól élnek a magyarok
- 2025.01.24 - Leálltak az emberek az állampapír-vásárlással
- 2025.01.23 - Csak a magyarok tizede hiszi el, hogy fantasztikus év lesz 2025
- 2025.01.23 - Már nem száguldottak annyira a kimutatott bérek
- 2025.01.22 - Mennyit kapok a pénzemre?
- 2025.01.20 - Elárulták az emberek, mit tesznek az állampapírok kamatával
- 2025.01.20 - Ennyit hozhattak a slágerbefektetések
- 2025.01.19 - Kiderült, hogyan alakulhat a forint árfolyama
- 2025.01.15 - Nagyot zuhannak a lakossági állampapírok kamatai
- 2025.01.14 - A lakosság 40 százaléka számít rossz évre
- 2025.01.09 - Egyre távolodunk az euró bevezetésétől
- 2025.01.03 - Aggasztó adatok jelentek meg a magyar gazdaságról
További kapcsolódó anyagok