Összefoghat a család a megtakarítás megtartásáért
2015. augusztus 31.
Fennállása óta először hatvanezer fő alá csökkent a magánnyugdíjpénztárakban (manyup) takarékoskodók száma – derült ki a frissen közzétett jegybanki (MNB) adatokból. Aggasztó jel lehet még, hogy a pénztárak az idei második negyedévben ismét veszteségessé váltak. A képnek azonban nem csak sötét oldala van. Létezhetnek egyéni „túlélési” technikák is.
Az idei második negyedévben ismét megugrott az a pénzt, amit a manyupok az állami nyugdíjrendszerbe utaltak vissza. Míg ugyanis 2014-ben összesen 171 millió forintot tett ki ez az összeg, 2015 első hat hónapja alatt több mint kétmilliárd (ennek háromnegyede a második negyedévben) távozott. Információink szerint ez szinte kizárólag azoknak a gyűjtögetése volt, akik már elérték a nyugdíjkorhatárt. Számukra ugyanis a manyup nem tud fizetni. A jogalkotók ugyanis mintha egyáltalán nem akarnák a járadékszolgáltatás anomáliáit (erről itt írtunk részletesebben) megoldani.
Az érintettek többsége azonban nyilvánvalóan nem ilyen szerencsés. Fennállása óta először hatvanezer fő alá csökkent a manyupokban takarékoskodók száma. Valószínűleg ettől (mármint a tb-be visszautalás nagyságától) sem független, hogy a pénztárak ismét veszteségessé váltak. Az első negyedévi 43 milliós plusz után a második negyedév 26 millió a hiány.
A kasszákban kezelt közel 220 milliárd forinthoz képest persze ez elég elenyésző ráfizetés. Annál is inkább, mert a tagok vagyonát igen szépen gyarapítják a pénztárak. Az első negyedévi közel 11 milliárd után a második negyedévben majdnem 13 milliárd forintos befektetési nyereséget könyvelhettek el. A magánnyugdíjpénztárak által kezelt vagyon piaci értéken 219,6 milliárd forintot tett ki a negyedév végén, ami – állapította meg az MNB tájékoztatója – az egy évvel korábbi értékhez képest 8,1 százalékos növekedést jelent.
A maradó tagok (egyre kevesebben) közben mind tudatosabbak. Bár eredetileg teljesíthetetlennek tűnő feltételeket szabott a kasszák számára törvény (a tagok 70 százalékának kell tagdíjat fizetnie – a korábbi gyakorlatilag nulla százalék után), a pénztárak eddig szépen vették az akadályt. Az első két „vészhónap” után a további hónapok is sikeresek voltak. (Mint már kiderült, augusztusban is megugrották a kasszák a szintet.) Ezt igazolja, hogy – mint azt az MNB adatai mutatják – 2015 első hat hónapjában több tagdíjat írtak azonosítottan az egyéni számlákon jóvá, mint 2014 egészében. Az összes befizetés azonban valamivel kevesebb az egy évvel korábbinál. (Bízunk abban, hogy ennek oka az adományok visszaszorulása lehet.)
A magánnyugdíjpénztárakról részletes adatokat (tagdíj, létszám stb) és korábbi hozamokat itt találja.
Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja, ossza meg ismerőseivel, és kövesse az azénpénzem facebook oldalát!
Szerző: Az Én Pénzem
Címkék: magánnyugdíjpénztár, manyup, nyugdíjpénz, MNB, szabályozás, járadék
Lassan elfogynak a magánnyugdíjra gyűjtők?
Az idei második negyedévben ismét megugrott az a pénzt, amit a manyupok az állami nyugdíjrendszerbe utaltak vissza. Míg ugyanis 2014-ben összesen 171 millió forintot tett ki ez az összeg, 2015 első hat hónapja alatt több mint kétmilliárd (ennek háromnegyede a második negyedévben) távozott. Információink szerint ez szinte kizárólag azoknak a gyűjtögetése volt, akik már elérték a nyugdíjkorhatárt. Számukra ugyanis a manyup nem tud fizetni. A jogalkotók ugyanis mintha egyáltalán nem akarnák a járadékszolgáltatás anomáliáit (erről itt írtunk részletesebben) megoldani.
A manyupokban tartott pénz a családé, azt az állam legfeljebb áttételesen csapolhatja meg (például a tranzakciós illetékkel). Nem ez azonban a helyzet az állami nyugdíjjal. Varga Mihály az Origónak adott tusnádfürdői interjúban arról beszélt, hogy ha sikeres lenne a férfiak 40 éves munkaviszony utáni nyugdíjazása érdekében tervezett referendum, akár nyugdíjcsökkentéssel is számolhatnak az öregségi ellátásban részesülők. Persze nem csak ilyen okból, hanem az ország általános gazdasági helyzete miatt is csökkenthető az időskori ellátás. Az egyéni számlákról pedig manapság már nem beszél senki.
A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az a nyugdíjas, aki nem tudja nélkülözni a számára a kasszából járó pénzt, nem tehet mást, mint visszalép az állami rendszerbe. (Így kaphatja meg 100 százalékosan a járandóságát.) Csak az maradhat a magánpénztárnál, aki megengedheti magának, hogy – ki tudja, milyen hosszú átmeneti időre – beérje a résznyugdíjjal. Akadt olvasónk, aki jelezte: a családon belül oldották meg a dolgot, a gyerekek kiegészítik a nyugdíjat, a kasszában megspórolt (nem csekély) pénzt ugyanis ők öröklik majd. Ezzel a módszerrel megmarad a megtakarítás, és nem pörög be a nagy kalapba, ahonnan a mindenkori jogalkotói szándék szerint alakulhat a kifizetés (lásd keretesünket).Az érintettek többsége azonban nyilvánvalóan nem ilyen szerencsés. Fennállása óta először hatvanezer fő alá csökkent a manyupokban takarékoskodók száma. Valószínűleg ettől (mármint a tb-be visszautalás nagyságától) sem független, hogy a pénztárak ismét veszteségessé váltak. Az első negyedévi 43 milliós plusz után a második negyedév 26 millió a hiány.
Szorgosan gyarapítják a pénzt a kasszák
A kasszákban kezelt közel 220 milliárd forinthoz képest persze ez elég elenyésző ráfizetés. Annál is inkább, mert a tagok vagyonát igen szépen gyarapítják a pénztárak. Az első negyedévi közel 11 milliárd után a második negyedévben majdnem 13 milliárd forintos befektetési nyereséget könyvelhettek el. A magánnyugdíjpénztárak által kezelt vagyon piaci értéken 219,6 milliárd forintot tett ki a negyedév végén, ami – állapította meg az MNB tájékoztatója – az egy évvel korábbi értékhez képest 8,1 százalékos növekedést jelent.
A maradó tagok (egyre kevesebben) közben mind tudatosabbak. Bár eredetileg teljesíthetetlennek tűnő feltételeket szabott a kasszák számára törvény (a tagok 70 százalékának kell tagdíjat fizetnie – a korábbi gyakorlatilag nulla százalék után), a pénztárak eddig szépen vették az akadályt. Az első két „vészhónap” után a további hónapok is sikeresek voltak. (Mint már kiderült, augusztusban is megugrották a kasszák a szintet.) Ezt igazolja, hogy – mint azt az MNB adatai mutatják – 2015 első hat hónapjában több tagdíjat írtak azonosítottan az egyéni számlákon jóvá, mint 2014 egészében. Az összes befizetés azonban valamivel kevesebb az egy évvel korábbinál. (Bízunk abban, hogy ennek oka az adományok visszaszorulása lehet.)
A magánnyugdíjpénztárakról részletes adatokat (tagdíj, létszám stb) és korábbi hozamokat itt találja.
Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja, ossza meg ismerőseivel, és kövesse az azénpénzem facebook oldalát!
Szerző: Az Én Pénzem
Címkék: magánnyugdíjpénztár, manyup, nyugdíjpénz, MNB, szabályozás, járadék
Kapcsolódó anyagok
- 2016.10.19 - Perelnek a hoppon maradó nyugdíjasok
- 2016.05.25 - Nyugdíj: szivárognak vissza az államhoz
- 2016.04.28 - Magánnyugdíj: tovább facsarnak rajta
- 2016.03.21 - Milliós nyugdíjkérdések
- 2016.01.14 - Szép hozamokkal nőtt a pénz a magánnyugdíjpénztáraknál
- 2015.11.30 - Nyugdíj: veszni hagyott milliárdok
- 2015.11.24 - Nyugdíjpénz: nyugi-nyugi!
- 2015.11.23 - Odacsapnak a nyugdíjspórolásnak?
- 2015.11.03 - Érdemes az államtól is keresni
- 2015.10.26 - Így takarékoskodhat a nyugdíjra
- 2015.10.18 - Mindenki csak alapnyugdíjat kapna majd?
- 2015.10.06 - Hol a szegénység mostanában?
- 2015.09.29 - Nyugdíjpénz: vigyázzon, ne verjék át!
- 2015.09.16 - Miben hasonlíthat a férfinyugdíj és a végtörlesztés?
- 2015.08.31 - Újra megugrották a szintet a nyugdíjkasszák
- 2015.07.06 - Magánnyugdíj: mégis sikerül megfojtani a pénztárakat?
- 2015.05.27 - Folyik a harc a nyugdíjpénzért
- 2015.05.04 - Mind a négy magánnyugdíjpénztár megmenekült
- 2015.04.21 - Magánnyugdíj: elkezdődött a visszaszámlálás
- 2015.03.17 - Hogy nőtt a nyugdíjpénz?
- 2015.01.06 - Magánnyugdíj: vigyázz, mire adsz pénzt!
További kapcsolódó anyagok