A megugró lakásárak sem igazán segítik a bajban levőket

Látványos a magáncsőd kudarca

Ki tévedt itt el?
2016. március 7. Lejárt a (volt) devizahitelesekre vonatkozó határidő, így most már mintha a kormányzó pártok is beismernék, teljes kudarc lett a magáncsőd. A határidő hosszabbítását javasolta egy fideszes és egy kereszténydemokrata politikus. Olyan lépéseknek azonban, amelyek valóban hathatnának, egyelőre nyoma sincs. Pedig lehetne.

A családi csődvédelemre a törvény szerint eredetileg tavaly október végéig jelentkezhettek volna azok az egykori deviza lakáshitelesek, akiknek már felmondta a bank a hitelét. Ezt a határidőt azután a 2015. november 14-én (tehát a határidő lejárta után) hatályba lépett módosítással kitolták az idén március elsejére. Csak nem ömlöttek azonban az érdeklődők. Ahogy érzékeltük, a kormányzat és a bankok is abban bíztak, majd a kilakoltatás réme betereli ide az adósokat. Már februárban látszott azonban, hogy ez aligha lesz így.

Az adóhatóság közzétette azokat a tudnivalókat, amelyeket a magáncsődre jelentkezőknek szem előtt kell tartaniuk. Ebben hangsúlyozzák, hogy magáncsődeljárás csak akkor indítható, ha az eljárást kérelmező adósnak, adóstársnak nincs adótartozása, vagy fizetési könnyítést kapott. Az igazolást az adóigazgatósági ügyfélszolgálatoktól lehet igényelni, és csatolni kell a magáncsődeljárást kezdeményező kérelemhez. A bíróságon kívüli adósságrendezési eljárás alatt (megjegyezzük, ez a még vállalhatóbbnak tűnő eljárás szemben a bíróságival) az adósnak folyamatosan teljesítenie kell adókötelezettségeit, valamint fizetnie a megállapodásban szereplő, hitelezői igényként bejelentett adótartozásokat is.
Az adósságrendezési eljárás iránt az érdeklődés a törvény hatályba lépésétől kezdve egyre csökken – válaszolták az Azénpénzem.hu érdeklődésére a CIB-nél. Az UniCredit és a Budapest Bank (BB) is csekély érdeklődésről beszélt. Az OTP-hez a határidő előtt csak kicsit több mint félszáz kérelem érkezett, de mint hozzátették: arról csak később születik végleges döntés a Csődvédelmi Szolgálatnál, hogy ki léphet be közülük a magáncsődbe.

A póthatáridő újabb póthatárideje


Az LMP politikusa, Schmuck Erzsébet múlt heti sajtótájékoztatóján rámutatott:  az eddigi ismertté vált adatok szerint mindössze 199 ember élt a március 1-jéig adott lehetőséggel, miközben annak bevezetésére 600 millió forintot költött az állam. Lehet, hogy jobb lett volna, ha ezt az összeget közvetlenül az embereknek adják – jegyezte meg a frakcióvezető-helyettes. Az LMP a magáncsőd intézményének tartalmi felülvizsgálatára szólította fel a kormányt, mert ahogy képviselőjük fogalmazott, az fontos lehetőség, de jelenlegi formájában megbukott.

Ezt mintha már a kormányzópárt is beismerné. Legalábbis nehéz nem így értelmezni, hogy egy fideszes és egy kereszténydemokrata politikus pénteken benyújtotta a parlamenthez azt a javaslatot, ami a 2016. március 1-jei póthatáridőt 2016. szeptember 30-ig tolja ki. Az indítvány szövegét itt nézheti meg, de a linket ezúttal inkább csak szokásból tettük be. A javaslat ugyanis kizárólag a határidőt érinti. Annak ellenére, hogy szinte mindenki számított arra, hogy a belépési eljárás bürokratikusságát is enyhítik.

Erősödhetnek a kiszorító hatások


Nem csak a mázsaszám kitöltendő iratok terén lenne persze érdemes változtatni. Ahogy arról már írtunk, a KDNP által kidolgozott megoldás nem tűnik keresztényinek, de még minimálisan emberségesnek sem. Később ugyan – ahogy fokozatosan, jókora csúszással megjelentek a különböző részletszabályok – valamivel kedvezőbb irányba fordultak a dolgok (gondolunk itt elsősorban a törlesztéshez havonta kapható 25 ezer forintos állami támogatásra), de a toldott-foldott szabályozásban már mintha senki sem igazodna el.

Mostanában egyetlen szó sem esett róla, ezért érdemes felidézni a családi csődvédelembe belépés méltányolható lakásra vonatkozó szabályait is. Az erről szóló rendeletben forgalmi érték szerepel, így a CSOK-kal fűtött ingatlanpiaci áremelkedés tovább szoríthatja ki a bajban levő adósokat a jobbnak számító környékekről. Ez már tavaly ősszel is jól látszott (térképen is ábrázoltuk), de a helyzet azóta sokat változott. Persze ez (legalábbis banki szempontból) segíthetne is az adósoknak.

A bankoknak sem mindig kedvezhet az áremelkedés


„Az ingatlanpiac élénkülése segítheti a késedelmes ügyletek végrehajtáson kívüli lezárását, emellett a végrehajtási folyamatban több sikeres árverést várunk” – állították a BB szakértői. Az OTP szerint az ingatlanpiac élénkülése, így a lakások árának növekedése bizonyos speciális esetekben járulhat hozzá a fedezettség növeléséhez, így a lakás eladásából törleszthető a hiteltartozás vagy annak egy része. Ez azonban – tették hozzá – csak a jó helyen lévő, forgalomképes ingatlanokra igaz.


Az UniCreditnél világosabban fogalmaztak. Ők úgy látják, hogy az érdeklődők által fedezetként használt ingatlanok elhelyezkedése nem igazán esik egybe azokkal a térségekkel, ahol kimutatható, hogy az ingatlanpiac pozitív változásokat hozott – vagy hozna a jövőben. Az MKB korábban arról beszélt, hogy az ingatlanpiac fellendítését célzó intézkedések jelentős hátszelet jelenthetnek, de nem a magáncsőd keretében, hanem éppen annak alternatívájaként. Mint viszont azóta kiderítettük, a bukott hitelek csomagban eladásával kapcsolatban kialakult pozitív a várakozás sem feltétlenül igazolódhat be a gyakorlatban.

A magáncsőd részleteiről itt tájékozódhat

Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzemfacebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!

Szerző: Az Én Pénzem
Címkék:  , , , , ,

Kapcsolódó anyagok