Családi adókedvezmény sem vehető igénybe

Leérettségizett a gyerek? Júliustól már nem jár a családi pótlék

Fotó: Lovas Judit

2024. július 4. Érettségi után már nem jár a családi pótlék a gyerek után, így júliustól nem folyósítja a Magyar Államkincstár. Ezzel együtt a családi adókedvezmény is megszűnik. Ugyanakkor az eltartottak számába beleszámít, ha továbbtanul a diák, így a testvérei után magasabb összeg jár. Ehhez viszont lépnie kell majd a szülőnek.

Nem jár tovább a családi pótlék, ha befejezi a gyerek a középiskolát, így a továbbtanuló diákok szüleinek nemcsak az emelkedő költségekkel kell számolniuk,hanem azzal is, hogy csökken a család bevétele. Az érettségit követően ugyanis a családi pótlékot csak a tanév végéig, azaz június végéig folyósítják. A jogszabály szerint ugyanis a családi pótlék (azaz iskoláskorúnál iskoláztatási támogatás) a tankötelezettség teljes időtartamára jár (ez ma már a 16. év betöltését jelenti), illetve addig, amíg a gyermek közoktatási intézményben tanul, de legfeljebb annak a tanévnek végéig, amikor betölti a 20. – sajátos nevelési igényű gyermek esetén a 23. – életévét.

Bár családi pótlék nem jár az egyetemista gyerek után, a felsőoktatási intézményben továbbtanuló gyermek beleszámít az eltartottak számába. Ez azt jelenti, hogy ha van kisebb testvér (vagy más kedvezményezett eltartott), aki után még jár családi pótlék, kérvényezheti a szülő, hogy a számításkor vegyék figyelembe az egyetemista diákot is. Ez azért fontos, mert így magasabb összeget kaphatnak. Ezt azonban csak a tanév megkezdése után, az érvényes hallgatói jogviszony igazolásával lehet kérni, két hónapra visszamenőlegesen. Vagyis nem automatikus, és célszerű szeptemberben igényelni. Ekkor júliustól visszamenőlegesen kifizetik.

Így kell számolni

Bár a családi pótlék összege 2008-tól változatlan, így reálértéke sokat romlott, mégis fájó lehet, amikor júliustól már nem folyósítják az érettségiző gyerek után. (A családi pótlékról, összegéről itt írunk részletesen.) Míg egy kétgyerekes család ma még 26600 forintot kap havonta (gyerekenként 13300 forintot), az egygyerekes 12200 forintot. Ha a gyerek tovább tanul, és szeptembertől egyetemen folytatja, akkor viszont kérheti a szülő – igényelni kell! – hogy számítsák be az eltartottak számába. Így a testvére után nem 12200 forintot, hanem a kétgyerekesek 13300 forintját folyósítják majd.

Mi a helyzet a szakképzésnél?

Más a helyzet, ha nem egyetemen tanul tovább az érettségizett diák, hanem a szakképzésben, ismét köznevelési intézmény vagy szakképző intézmény nappali tagozatán. Ekkor annak a tanévnek a végéig jogosult a szülő a családi pótlékra, amelyik évben a gyermek betölti a 20. életévét. Nem jár azonban automatikusan, érettségi után igényelni kell. Ha elmúlik 20 éves, akkor ugyanaz a helyzet, mintha egyetemen tanulna tovább: vagyis nem jár a családi pótlék, de ha kéri a szülő, a gyermekek számába (eltartottként) beleszámíthat.

Már a családi adókedvezmény sem jár

Családi adókedvezményt addig vehetünk igénybe a gyerek után, amíg a családi pótlék is jár. Továbbtanulóként viszont a gyerekszámba ugyanúgy beleszámít, mint a családi pótlék esetében. Vagyis ha szakképzésben vesz részt, 20 éves koráig (tanév végéig) még kaphat a szülő családi pótlékot, akkor a családi adókedvezménybe is ugyanúgy veszik számba, mint korábban. Ha viszont elmúlt 20 éves, vagy egyetemre, főiskolára megy tovább, akkor júliustól már nem jár utána a családi adókedvezmény sem. De beleszámít az eltartottak számába, így a magasabb összegű kedvezményt lehet a fiatalabb testvérre (testvérekre) igénybe venni.

Ez azt jelenti, hogy ha egy háromgyerekes család legidősebb gyermeke egyetemre megy, akkor júniusig az összevont adóalapból gyerekenként minden hónapban 220 ezer forintot lehetett levonni (ha kevés volt ehhez az adóalap, akkor az egészségbiztosítási és a nyugdíjjárulékból is levonható). Tehát minden hónapban gyerekenként 33 ezer forinttal, összesen havi 99 ezer forinttal több pénz maradt a kasszában, mint a gyermekteleneknek. Júliustól viszont már csak két gyerek után jár a családi pótlék. Ha a legidősebb dolgozni menne, a két fiatalabb gyerekre fejenként 133330 forintot lehetne levonni az adóalapból, azaz már csak összesen nettó 40 ezer forint lenne a többlet, ami a zsebben marad az adókedvezménnyel. De ha továbbtanul az egyetemen, akkor az eltartottak közé számít, így a háromgyerekesek kedvezményével lehet számolni, viszont csak két főre. Tehát a kétszer 33 ezer forint, azaz 66 ezer forint lesz a zsebben maradó adókedvezmény.

A továbbtanulásnál tehát a háromgyerekesek bevétele (ha a legnagyobb érettségizik) júliustól 49 ezer forinttal lesz kevesebb. Addig ugyanis 99 ezer forint volt a családi adókedvezmény és 48 ezer forint a családi pótlék, azaz összesen 147 ezer forint járt. Ha a szülő kéri, hogy az egyetemistát vegyék figyelembe eltartottként, akkor 66 ezer lesz az adókedvezmény, és 32 ezer forintra csökken a családi pótlék, azaz összesen már csak 98 ezer forint jár. (Ha nem kérné a szülő, akkor 40 ezer forint adókedvezmény és a két gyerekre 26,6 ezer járna, ami összesen 66,6 ezer forintot jelent.)

A kétgyerekes bevétele pedig (ha a nagyobb érettségizik) 33300 forinttal csökken. Addig ugyanis 40 ezer forint volt a családi adókedvezmény és 26,6 ezer a családi pótlék, azaz összesen 66,6 ezer forint járt. Ha a szülő kéri, hogy az egyetemistát vegyék figyelembe eltartottként, akkor 20 ezer lesz az adókedvezmény, és 13,3 ezer forintra csökken a családi pótlék, azaz összesen már csak 33,3 ezer forint jár. (Ha nem kérné a szülő, akkor 10 ezer forint adókedvezmény és az egy gyerekre 12,2 ezer forint családi pótlék járna, ami összesen 22,2 ezer forintot jelent.)

Szólni kell a munkáltatónak

A dolgozóknak az év elején kell nyilatkozniuk a munkáltatóknak a családi adókedvezményről, ezért a munkáltató év közben nem fogja tudni, hogy változás történt. Tehát a mi felelősségünk, hogy jelezzük: a gyerek után már nem jár családi adókedvezmény, viszont a számításnál figyelembe kell venni. Ehhez hallgatói jogviszony igazolása kell majd.

Nem mindegy, mennyit keres a diák

Ha a továbbtanuló diáknak rendszeres jövedelme lesz, már nem számít eltartottnak, vagyis nem vehető figyelembe a családi pótlék számításánál. A jogszabály szerint rendszeres jövedelemnek kell tekinteni, ha a bevétel három egymást követő hónapban meghaladja a mindenkori legkisebb munkabér összegét. A minimálbér összege 2024-ben bruttó 266800 forint. Ha a diák három hónapon keresztül ennél több jövedelemhez jut, akkor ezt 15 napon belül jelezni kell az államkincstárnak, és a negyedik hónaptól már nem számít az eltartottak közé. Ekkortól sem a családi pótlék, sem a családi adókedvezmény számításánál nem lehet vele számolni.

A családi pótlék és a családi adókedvezmény havi összege itt található.

Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!

Szerző: Lovas Judit
Címkék: családi pótlék, családi adókedvezmény, továbbtanulás, szakképzés, egyetemista, diák, érettségi, felsőoktatás