Ezért kellett állami támogatás a lakásépítésnek

Lehullt a lepel az ingatlanpiacról

Épülnek a CSOK-os házak.
Fotó: Bencze-Kiss Kata

2016. május 2. Tavaly az utolsó negyedévben már gyakorlatilag megállt a lakásárak emelkedése, és a forgalom is csekélyebb mértékben bővült. A KSH legfrissebb elemzéséből az derült ki, hogy visszafogottabb volt a piac bővülése és az áremelkedés is, mint amit az ingatlanközvetítők jósoltak. Az átlagos áremelkedés valójában 10 százalék alatti volt, de az átlag hatalmas különbségeket takar. Az általános drágulás ellenére az árak csak Budapesten és a megyeszékhelyeken haladják meg a válság előtti szintet, a kisebb településeken még az ennél alacsonyabb 2010-es értéktől is elmaradnak.

Szinte naponta bombázzák az ingatlanpiac felfutásában érdekelt szereplők – ingatlanközvetítők, beruházók, bankok – az újabb és újabb áremelkedésről és forgalombővülésről szóló hírekkel a nyilvánosságot. A teljes tavalyi piacról szóló statisztikát azonban csak most tette közzé a KSH, és ezek a számok azért visszafogottabbak az említett szereplők eddigi becsléseinél. Az mindenesetre jól látszik, hogy míg 2015 első három negyedévében dinamikusan nőtt a forgalom és az árak, addig az év utosó három hónapjában megállt az áremelkedés, és a forgalom növekedése is minimálisra esett vissza.

Az eddig befutott adatok szerint 119 ezer ingatlan cserélt gazdát 2015-ben, ez azonban nem a végleges szám lesz, ugyanis még nem minden adat érkezett be, de eddig 15 százalékos emelkedést mért a KSH. Mivel 2014-ben 113,8 ezer ingatlan cserélt gazdát, így a végső szám véltehően valamivel 130 ezer alatt lesz. Ennek a forgalomnak döntő részét készpénzért vásárolták, ugyanis a lakáshitelezési KSH-statisztikákból az látszik, hogy mindössze 46,8 ezer lakásvásárlási hitelt adtak a bankok, azaz körülbelül a forgalom 65 százalékához nem kértek kölcsönt. Azt már korábban jelezték a piaci szereplők, hogy főként a befektetési jellegű vásárlások fűtik a piacot, ezek lendülete fogyott el az utolsó negyedévre. Fölösleges pénz egyelőre még volt a piacon, hiszen az egy százalék alá levitt betéti kamatok már nem vonzóak, ezért a megtakarítások jelentős része ingatlanba vándorolt. Egyébként egy évvel korábban (2013-ban) 44 ezer használt lakáshoz folyósítottak hitelt, azaz a kölcsönök számának emelkedése messze elmarad a forgalom növekedésétől.

A kutyának sem kellett az új lakás

Azt már a korábbi számokból is látni lehetett, hogy a lakásépítés tavaly a mélypontjára ért. 2015-ben 7612 új lakás épült, ami 9 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. Ebből összesen 3146 új lakás épült értékesítési céllal, ami 2013. után újabb mélypontot jelentett a vállalkozói lakásépítésben. Az eladott új lakások száma pedig nem éri el a felépített lakásokét sem (2700 darab). Ezért kellett a CSOK-ot bedobnia a kormánynak, ami kérdéses, hogy beváltja-e majd a hozzáfűzött reményeket. Egyelőre korai jósolgatni, hiszen gyakorlatilag nincs újépítésű lakás a piacon, amit megvehetnének az érdeklődők, árfelhajtó hatása viszont már van annak a néhány darab CSOK-os ügyletnek.

Mindenesetre sokan a vállalkozók közül is kedvet kaphattak az építkezések beindítására, ugyanis Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter múlt heti tájékoztatóján azt mondta, hogy mostanáig 5539 egyszerű bejelentés érkezett. Január 1-jétől a 300 négyzetméternél kisebb ingatlanok esetében ugyanis már nem kell építési engedély, hanem elég az egyszerű bejelentés, aminek benyújtását követő 15 nap után el lehet kezdeni az építkezést. Ráadásul az így felépített ingatlanhoz használatba vételi engedély sem kell, hanem helyette úgynevezett hatósági bizonyítványt állítanak ki. Tavaly a kiadott építési engedélyek száma összesen 12515 volt.

Az új lakások áralakulását nagyobb ingadozások jellemezték: a 2015 harmadik negyedévéig tartó emelkedés után a negyedik negyedévben 1,8 százalékot estek az árak, ennek ellenére ekkor már 9 százalékkal többe került egy új lakás, mint egy évvel korábban. Tavaly éves szinten 6,7 százalékos volt az újépítésű lakások áremelkedése a 2014-eshez viszonyítva. A 2015-ben eladott új lakások ára lényegében elérte a 2008. évi szintet, és számottevően, 8,7 százalékkal meghaladta a 2010-ben megfigyelt értéket is.