„Megette” a devizások törlesztését az árfolyam
2014. augusztus 7.
Az idén a devizahitelesek törlesztései aligha tudtak lépést tartani a devizaadósságnak a forint gyengülése miatti növekedésével. Már az első félév alatt (a mostani piaci hiszti előtt) csak körülbelül egyhónapnyi adósságtól sikerült megszabadulniuk. Mondogathatjuk napestig, hogy a nemzetközi hatások sújtanak minket, ha a számok mást mutatnak.
Tegnap a forint-euró árfolyam több mint két és fél éves mélypontra süllyedt. Az elmúlt napokban tapasztalható gyengülés igazodik a régiós devizák hasonló árfolyammozgásához –mondta Veres István Attila, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) pénz- és devizapiaci igazgatója az MTI-nek. A forint és néhány régiós deviza mozgása (lásd grafikonunkat) mégis kicsit mintha más képet mutatna. Feltűnő, mennyire hektikusan mozgott nemzeti devizánk a többiekhez képest. Arról sem szabad elfeledkezni, hogy – mint arról a tízéves évforduló alkalmából írtunk – eltérő pályát jártak a közép-európai devizák az uniós csatlakozás óta. A különbség a szerdai záróárfolyamok alapján nem igazán változott. Ekkor a cseh korona 14 százalékkal, a zloty 12 százalékkal volt erősebb, mint az uniós csatlakozás idején, a forint azonban időközben 25 százalékkal gyengült.
Az augusztus elsejétől végrehajtott váltás lényege röviden: a jegybankhoz nem helyezhetnek el pénzt a nembankok és külföldiek. Az első napon (tulajdonképpen tegnap indult az új szisztéma) a kéthetes betétek állománya nem érte el a háromezer milliárd forintot, míg a kötvényekben július végén még mintegy 4,7 ezermilliárd feküdt. A különbözet elég nagy ahhoz, hogy jókora piaci mozgásokat indukáljon. Ezek a számok persze nem sokat mondhatnak az „egyszerű” állampolgároknak. Még akkor sem, ha mindez igen csak kihathat az ő mindennapjaikra is. A külföldön turistáskodók közül többen azt jelezték portálunknak, hogy még a környező országokban (például Prágában vagy a horvát tengerparton) is valamiféle szegény rokonnak érezték magukat.
A kiutazók, az import termékeket vásárlók még mindig nem annyira érzik meg a bőrükön a gyenge forintot, mint a devizahitelesek. A lakossági devizahitelesek tartozásai az idei első félévben az árfolyamváltozás miatt a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint 171 milliárd forinttal nőttek. Közben az adósok nem egészen 200 milliárd forintot törlesztettek. Hat hónap alatt tehát körülbelül egyhónapnyi adósságtól sikerült megszabadulni. A jegybanki árfolyamok alapján a tartozás júliusban is nőtt, az augusztus eddig eltelt napjai pedig rémálomhoz hasonlatosak. Az augusztusi összesítés után könnyen előfordulhat, hogy az idén a törlesztések nem tudnak lépést tartani a devizaadósságnak a forint gyengülése miatti növekedésével. Az árfolyamok alakulása (lásd táblázatunkat) az előző években sem sok örömre adhatott okot.
Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzemfacebook oldalát.
Annak érdekében pedig, hogy ne maradjon le az érdekesebb írásokról, iratkozzon fel hírlevelünkre!
Szerző: B.Varga Judit–Lenkei Gábor
Címkék: forint, euró, cseh korona, zloty, árfolyamok, devizahitelesek, MNB, adósmentő csomag
Leleplező forintos adatok
Tegnap a forint-euró árfolyam több mint két és fél éves mélypontra süllyedt. Az elmúlt napokban tapasztalható gyengülés igazodik a régiós devizák hasonló árfolyammozgásához –mondta Veres István Attila, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) pénz- és devizapiaci igazgatója az MTI-nek. A forint és néhány régiós deviza mozgása (lásd grafikonunkat) mégis kicsit mintha más képet mutatna. Feltűnő, mennyire hektikusan mozgott nemzeti devizánk a többiekhez képest. Arról sem szabad elfeledkezni, hogy – mint arról a tízéves évforduló alkalmából írtunk – eltérő pályát jártak a közép-európai devizák az uniós csatlakozás óta. A különbség a szerdai záróárfolyamok alapján nem igazán változott. Ekkor a cseh korona 14 százalékkal, a zloty 12 százalékkal volt erősebb, mint az uniós csatlakozás idején, a forint azonban időközben 25 százalékkal gyengült.
A magyar kormány a jövő héten levelet küld az Európai Központi Banknak (EKB) kedden közzétett kormányzótanácsi véleményére válaszul - közölte az Igazságügyi Minisztérium szerdán az MTI-vel. Jelenleg a dokumentum pontos tartalmáról folynak a tárcaközi egyeztetések. Az ügy előzménye, hogy az EKB szerint a magyar hatóságok megszegték konzultációs kötelezettségüket a devizahitelesek megsegítését célzó törvény elfogadása során. Leginkább azt kifogásolták, hogy az igen csak lényeges módosító indítványokat eleve meg sem küldték az EKB-nak.
Az MNB igazgatója határozottan állította viszont, hogy az elmúlt napok történéseiben a hazai tényezők csak kisebb szerepet játszottak. A nyilatkozatból úgy tűnt, a jegybanknak esze ágában sincs beavatkozni a folyamatokba, kizárólag az infláció megugrása esetén léphet. Veres István Attila szerint a forint árfolyamának elmúlt napokban tapasztalt változékonyságát nem befolyásolta érdemben a jelenleg történelmi mélyponton tartott jegybanki alapkamat, és az sem, hogy az MNB nemrégiben betétté alakította át kéthetes kötvény eszközeit.| Éves átlagárfolyam forintban* | ||
|---|---|---|
| Euró | Svájci frank | |
| 2007. | 251,31 | 153,03 |
| 2008. | 251,25 | 158,45 |
| 2009. | 280,58 | 185,82 |
| 2010. | 275,41 | 199,94 |
| 2011. | 279,21 | 226,9 |
| 2012. | 289,42 | 240,11 |
| 2013. | 296,92 | 241,2 |
| 2014.** | 307,56 | 252,02 |
| * az MNB árfolyam alapján ** augusztus 6-ig | ||
Ezermilliárdos a mellékes tényező
Az augusztus elsejétől végrehajtott váltás lényege röviden: a jegybankhoz nem helyezhetnek el pénzt a nembankok és külföldiek. Az első napon (tulajdonképpen tegnap indult az új szisztéma) a kéthetes betétek állománya nem érte el a háromezer milliárd forintot, míg a kötvényekben július végén még mintegy 4,7 ezermilliárd feküdt. A különbözet elég nagy ahhoz, hogy jókora piaci mozgásokat indukáljon. Ezek a számok persze nem sokat mondhatnak az „egyszerű” állampolgároknak. Még akkor sem, ha mindez igen csak kihathat az ő mindennapjaikra is. A külföldön turistáskodók közül többen azt jelezték portálunknak, hogy még a környező országokban (például Prágában vagy a horvát tengerparton) is valamiféle szegény rokonnak érezték magukat.
A kiutazók, az import termékeket vásárlók még mindig nem annyira érzik meg a bőrükön a gyenge forintot, mint a devizahitelesek. A lakossági devizahitelesek tartozásai az idei első félévben az árfolyamváltozás miatt a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint 171 milliárd forinttal nőttek. Közben az adósok nem egészen 200 milliárd forintot törlesztettek. Hat hónap alatt tehát körülbelül egyhónapnyi adósságtól sikerült megszabadulni. A jegybanki árfolyamok alapján a tartozás júliusban is nőtt, az augusztus eddig eltelt napjai pedig rémálomhoz hasonlatosak. Az augusztusi összesítés után könnyen előfordulhat, hogy az idén a törlesztések nem tudnak lépést tartani a devizaadósságnak a forint gyengülése miatti növekedésével. Az árfolyamok alakulása (lásd táblázatunkat) az előző években sem sok örömre adhatott okot.
Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzemfacebook oldalát.
Annak érdekében pedig, hogy ne maradjon le az érdekesebb írásokról, iratkozzon fel hírlevelünkre!
Szerző: B.Varga Judit–Lenkei Gábor
Címkék: forint, euró, cseh korona, zloty, árfolyamok, devizahitelesek, MNB, adósmentő csomag
