A praxisközösség azonnal sokszázezres fizetésemelést hoz

Lépéskényszerben a háziorvosok, a héten lejár a határidő

Fotó: Vajda János, MTI

2021. február 25. Vasárnapig kell dönteniük és nyilatkozniuk a háziorvosoknak, hogy belépnek-e egy praxisközösségbe. Így kaphatják meg azt a béremelést, amit a kórházban dolgozó orvosok is. Egy 25 éve dogozó orvos így idén havonta mintegy 470 ezer forinttal (nettó) több pénzt vihet haza. Az orvoshiányt ez most nem fogja megoldani, hosszú távon mégis vonzóbb lehet a szakma.

Nagyon rossz időpontban, a koronavírus-járvány harmadik hullámában, a kezdődő tömeges oltások szervezésének kellős közepén kell a háziorvosoknak gyakorlatilag néhány nap alatt eldönteniük, hogy belépnek-e egy úgynevezett „szoros” praxisközösségbe, vagy sem. A döntés önkéntes, de – ahogy egyikük fogalmazott – ha eléd tesznek három almát, az egyik fonnyadt, a másik kissé éretlen, a harmadik pedig gyönyörű piros, nem is olyan nehéz a választás.

Mindez a számok alapján azt jelenti, hogy aki praxisközösségen kívül marad, alig lát valamit az orvosi béremelésből, éppen a harmadát kapja annak, mint amit a kórházi orvosok. Aki „laza” kollegiális praxisközösségbe lép, 80 százalékhoz jut, míg a „szoros” praxisközösséget választó az emelés 100 százalékát.

Mik ezek a különféle együttműködések?

A Magyar Orvosi Kamara (MOK) fontosnak tartja hangsúlyozni, hogy egyik praxisközösségi forma sem jár feltétlenül a praxisjog vagy a praxis gazdasági és szakmai önállóságának elvesztésével. Mindenki a saját betegeit látja el, a szakmai együttműködés, integráció mélysége dönti el, hogy elsősorban a prevenciós tevékenység milyen szakmai iránymutatások, alapelvek, módszertanok mentén kap nagyobb hangsúlyt a napi tevékenység során.

A „laza” kollegiális praxisközösséget az Országos Kórházi Főigazgatóság országosan, területi alapon jelöli ki, és háziorvosok, házi gyermekorvosok, fogorvosok csatlakozhatnak hozzá. A 40-60 praxisból álló kollegiális praxisközösség „laza” együttműködési formáját a szakmák szerinti kollegiális vezetők fogják össze. Az együttműködés alapvetően a prevenciós tevékenység erősítését jelenti majd.

A „szoros” praxisközösséget legalább öten hozhatják létre, olyanok akik az adott területen, egy járáson belül, egy telephelyen vagy azonos településen szomszédos egészségügyi alapellátási körzetekben vagy szomszédos településeken működnek. A szorosabb szakmai együttműködés érdekében a tevékenységüket egyesült praxisközösség, integrált praxisközösség vagy praxisközösségi konzorcium formájában végezhetik.

Mitől „szoros”?

Az egyesültben – ahogy a neve is adja – gyakorlatilag egyesülnek egy egészségügyi szolgáltatóban. Ez esetben a praxisközösség valamennyi háziorvosi szolgálatát ugyanaz működteti, azaz a résztvevőkk önállóságukat feladva teljes mértékben összeolvadnak egy közös cégbe. Az integrált ettől abban különbözik, hogy a szereplők önállóságukat megtartva alapítanak egy egészségügyi szolgáltatót, közös céget hoznak létre az együttműködésre (a cégek hozzák létre a közös céget).

A leglazább „szoros” változat a praxisközösségi konzorcium, amikor a háziorvosi szolgálatok gazdasági és szakmai önállóságukat teljesen megőrizve konzorciumba tömörülnek. Erről szerződést kötnek, és maguk közül kijelölik a konzorciumvezetőt. A MOK szerint a többség számára ez utóbbi lesz a leginkább vonzó, hiszen a bt-k, kft-k, egyéni vállalkozások konzorciumi szerződése révén jön létre az együttműködés.

Na de ki szervezi meg?

A szoros praxisközösségeket persze valakinek meg is kell szerveznie, így a háziorvosok magukra vannak utalva. Egy pest megyei kisebb település háziorvosa az Azénpénzem.hu-nak arról számolt be, hogy miután tájékozódott szakemberektől a választható formákról, sorra hívta fel a települése háziorvosait, és beszélte rá őket az együttműködésre. Szerinte a konzorciumot választják majd tömegesen, hiszen így nem kell közös céget létrehozniuk, sem egy cégbe tömörülni, mindenki önálló maradhat.

Egy valami viszont már most, azonnal megváltozott, és ez a kommunikáció. Tapasztalata szerint az elmúlt években megszűnt a kollégákkal a kapcsolat, most azonban örömmel tárgyalták át a lehetőségeket, noha mindannyiuknak vannak fenntartásaik. Nem tudni ugyanis, hogy valójában mit rejt majd az együttműködés, mit várnak majd el tőlük a több pénzért, miben korlátozzák majd őket – például a kórházi dolgozók csak engedéllyel vállalhatnak másodállást. Tehát sok mindent csak találgatni lehet.

Ugyanakkor talán jobban el lehet majd osztani a munkát. Előny lehet, ha van a praxisközösségben szakorvos (például kardiológus), így szakorvosi ajánlásért nem kell szakrendelőbe küldeni a beteget, hanem a praxisközösségen belül megoldható a probléma. Az biztos, hogy prevencióban kell szorosan együttműködni.

A pénz az úr

A portálunknak nyilatkozó háziorvos fantáziát lát a praxisközösségi konzorciumban, így elég lelkes és motivált volt arra, hogy időt és energiát szánjon ennek létrehozására. Nem biztos azonban, hogy minden területen – praktikusan 5-10 háziorvosonként – akad valaki, aki magára vállalja a feladatot. Már csak azért sem, mert a háziorvosok között magas a nyugdíjas korúak száma, az átlagéletkor 59 év. A pénz azonban mégiscsak motiváló erő lehet.

Az alábbi táblázatból jól látszik, hogy egy 25 éves gyakorlati idővel rendelkező háziorvos idén mindössze havi 253 ezer forint plusz finanszírozást kap a saját bérének emelésére, ha nem csatlakozik praxisközösséghez. A laza kollegiálisba belépő 625 ezer forintot kap, míg az egyesült, integrált praxisközösség és praxisközösségi konzorcium esetében a plusz pénz 843600 forintot jelent. Ebből kell fizetni a szociális hozzájárulási adót és a béreket (levonva az szja-t és a társadalombiztosítási járulékot.)

Egyáltalán nem mindegy, hogy a végén 142 ezer forinttal, 380 ezer forinttal vagy 478 ezer forinttal nő az orvos nettó havi bére. Ezt a plusz pénzt a többi finanszírozás mellé kapja a háziorvos, és szigorúan bérre kell elköltenie.

Háziorvosi, fogorvosi bértámogatás összege 2021-ben (Ft/hó)

Gyakorlati idő (év)	Praxisközösségen kívül maradó praxisok esetében (Ft/hó)	Kollegiális praxisközösség esetében (Ft/hó)	Egyesült, integrált praxisközösség és praxisközösségi konzorcium esetében (Ft/hó)
0-2	18 300	48 900	61 100
3-5	64 000	170 500	213 200
6-10	150 100	400 300	500 400
11-15	190 900	509 000	636 300
16-20	213 300	568 800	711 000
21-25	253 100	674 900	843 600
26-30	286 800	764 800	956 000
31-35	304 700	812 600	1 015 800
36-40	342 800	914 200	1 142 800
41-	428 800	1 143 400	1 429 300

Forrás: Országos Kórházi Főigazgatóság

Ez a többletpénz csak a 2021-es béremelés, ami itt nem áll meg. A fenti példában említett, 25 éves gyakorlattal rendelkező háziorvos két év múlva már egy kategóriát feljebb lép, plusz finanszírozása így 2023-ban már havi 1577900 forint lesz, vagyis nagyjából havi nettó 900 ezer forinttal keres majd többet, mint 2020-ban, ha „szoros” praxisközösség tagja lesz.

Szakdolgozónak is jár béremelés

Nemcsak a háziorvosok, hanem a szakdolgozók bérére is plusz pénz érkezik a praxishoz. Egy 25 éves gyakorlattal rendelkező szakdolgozóra 147900 forint plusz pénz jut, ami havi nettó 84 ezer forintot jelent 2021-ben. A szakdolgozó bérének plusz támogatása nem függ attól, hogy az orvos végül belép-e praxisközösségbe.

Az orvosoknak február 28-ig kell dönteniük, ha praxisközösséghez csatlakoznak. A határidő rendkívül szoros. Már csak azért is, mert maga a rendelet a praxisközösségekről február 19-én jelent meg.

A portálunknak nyilatkozó háziorvos szerint úgy kell választaniuk, hogy sok kérdés maradt megválaszolatlan, az egész intézése finoman szólva sem elegáns. A plusz pénzt úgy osztották el, hogy minden abba az irányba mutat, hogy praxisközösségi konzorciumot hozzon létre a többség.

Véleménye szerint a háziorvoshiányt nem oldja meg a praxisközösség, de több tényező is alakítja a jövőjüket. A telemedicina elterjedt az elmúlt egy évben, és ha lecseng a járvány, az orvosok terhelése ennek köszönhetően csökken. Ha a praxisközösség fel tud venni plusz szakdolgozót, aki a rendszeres gyógyszerfelírásokat intézi, azzal ugyancsak csökkentheti az orvosok feladatait, így végül kevesebb szakember is elég lehet. A praxisközösséggel együtt járó béremelés pedig meg fogja akadályozni, hogy összeomoljon a rendszer.

Szerző: Lovas Judit
Címkék: háziorvos, praxisközösség, egészségügy, szakdolgozó, alapellátás, MOK, béremelés, koronavírus, járvány