Nálunk a legnagyobb nyertes a költségvetés

Lerántották a leplet a magyar és a román keresetekről

Fotó: clipart.com

2022. június 22. Romániában – mutatta ki a GKI – a magyarnál sokkal ütemesebben nőttek a keresetek. Közben a költségek (tehát a munkaerő tényleges ára) nagyjából ugyanolyan mértékben emelkedtek. Szomszédunkkal összevetve tehát a kutatók szerint itt a fő nyertes nem a munkavállalók széles köre, hanem a magyar költségvetés volt.

Hónapról hónapra teszi közzé a KSH az egyre elképesztőbb összegre rúgó átlagkereseti számokat. Az idén márciusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete már meghaladta az 511 ezer forintot. Nem véletlenül háborognak mindig sokan az újabb és újabb fantasztikus számokon. Az egyik gond, hogy a KSH csak az 5 főnél többet foglalkoztatók adatait vizsgálja, így az aktív dolgozók nagyjából negyede nem is szerepel a számvetésben.

A magyar számokkal – derül ki a GKI friss elemzéséből – más szempontból is baj lehet. A kutatók megvizsgálták, miként alakultak a hazai és a romániai bérek. Mint megállapították: az elmúlt évek gyors keresetemelkedésének köszönhetően Magyarországon a bruttó és a nettó keresetek 2010-hez képest 2021-re egyaránt 2,2-szeresükre nőttek nominálisan, ami éves átlagban 7,3 százalékos bővülés. Nem mindegy viszont – jegyezték meg a kutatók –, hogyan tudják kigazdálkodni a növekvő terheket itthon és a kelet-európai „kistigris” Romániában.

Az Eurostat adatai szerint a hazai egy főre és egy ledolgozott órára jutó átlagos bruttó munkaerőköltség 2012 és 2021 között 41 százalékkal nőtt (7,4 euróról 10,4 euróra). Ez meglepően alacsonynak tűnik a keresetemelkedés mértékéhez (KSH: +97 százalék) képest, amit részben a forint gyengesége magyaráz. Kilenc év alatt 24 százalékot gyengült a forint az euróhoz képest. Ezt kiszűrve, tehát euróban mérve a keresetemelkedés 59 százalék. Romániában ugyanekkor 4,1 euróról 8,5 euróra nőtt (2,1-szeresére) a mutató értéke, ami 2,5-szerese a magyar növekedésnek. Az árfolyam 10,5 százalékot gyengült, vagyis lejben mérve 2,3-szeres volt a bruttó keresetemelkedés.

Határozottan csúszunk lefelé

A román munkaerőköltség 2012-ben még 55 százaléka volt a magyarnak, 2021-re viszont már elérte a 82 százalékot. A nominális egység-bérköltség (a vállalatok által érzékelt bérköltség) 2012 és 2021 között Magyarországon 31 százalékkal, Romániában 32 százalékkal növekedett. Vagyis a sokkal gyorsabb román keresetemelkedés szinte ugyanolyan költségnövekedéssel járt az ottani, mint a jóval alacsonyabb hazai keresetnövekedés a magyar vállalkozások számára.

Nálunk – fejtette ki a GKI – a keresetek emelkedésétől elmaradó vállalati költségnövekedés oka, hogy sokkal erőteljesebb forint/euró leértékelődés van, illetve jelentős dotációt (például egyedi kormányzati döntések, innovációs források) kapnak a hazai multinacionális cégek, illetve a szociális hozzájárulási adó csökkentése miatt a teljes vállalati szektor is. Romániában 2017-től a munkáltatói adóterhek jelentősen mérséklődtek, ellenben a munkavállalói terhek erőteljesen emelkedtek, ami a nettó bérek bővülését kissé visszafogta.

Mindezek hatására Romániában a kétgyermekes kétkeresős háztartások éves nettó keresete 2012 és 2021 között több mint kétszeresére, 8,3 ezer euróról 17 ezer euróra, évi 8,3 százalékkal nőtt. Magyarországon viszont csak 52 százalékos (évi 4,5 százalék) volt az emelkedés, ami 14,7 ezer euróról 22,3 ezer euróra bővülést jelent. Ezáltal míg a román nettó kereset 2012-ben 56 százaléka volt a magyarnak, addig 2021-ben már a 77 százaléka.

Összességében megállapítható – foglalta össze a GKI –, hogy a hazai vállalkozások sokkal kisebb nettó keresetemelkedést tudtak elérni közel ugyanolyan arányú költségnövelésből. Szerintük ez is rámutat arra, hogy a béremelkedések kompenzálása az alacsonyabb adóterheléssel csak részben volt sikeres, a fő nyertes Romániával összehasonlítva nem a munkavállalók széles köre, hanem a magyar költségvetés volt.

Szerző: Azénpénzem
Címkék: keresetek, bérek, munkabérköltség, román, elemzés, GKI, költségvetés