Alig maradt néhány pénzpiaci alap

Lőttek a rövid távú likviditáskezelésnek

2019. február 8. Gyakorlatilag kinyírta az uniós szigorítás a korábban nagy népszerűségnek örvendő, mára a veszteségek miatt már kevésbé kedvelt pénzpiaci alapokat. Januárban ezek sorra szűntek meg, alakultak át kötvénylapokká vagy olvadtak be. Ezzel szűkült a kínálat, csökkent a befektetési paletta sokszínűsége.

Még tavaly nyáron lépett hatályba az Európai Parlament és Tanács Pénzpiaci alapokról szóló rendelete, amit a már működő alapok esetében 2019 januárjától kell alkalmazni. Az unió célja a pénzügyi rendszer stabilabbá tétele volt, ezzel azonban úgy tűnik, hogy a lassú fogyás helyett az utolsó szeget ütötték be a pénzpiaci alapok koporsójába.

Január 14-étől a CIB Hozamvédett Betét Alap és a CIB Pénzpiaci Alap rövid kötvényalappá alakult át, és CIB Start Tőkevédett, illetve CIB Start 2. Rövid Kötvény alap néven fut tovább. Mivel rövid kötvényalapokká alakultak, így a javasolt befektetés is a tetszőleges, illetve a minimum 3 hónapról minimum 6 hónapra emelkedett. A Hozamvédett Betét Alapnál január végétől megszűnt a hozamvédelem, a tőkevédelem pedig legalább 30 napos tartás esetén érvényes. (A cikk a Befektetési alapok rovat része, a hozamokat ott megtalálja.)

A CIB Alapkezelő tájékoztatásában azt írta, hogy a rendelet kapcsán az érintett alapok előtt két lehetőség állt: az alapkezelőjük vagy megfelelteti őket a szabályoknak, és a továbbiakban is pénzpiaci alapként működnek, vagy pedig olyan módon módosítja befektetési politikájukat, hogy már ne minősüljenek pénzpiaci alapnak. Az alapkezelő mind a két lehetőséget megvizsgálta, és arra jutott, hogy ezeknél az alapoknál a rendeletnek megfelelő átalakítás a jelenlegi piaci környezetben várhatóan veszteséget eredményezett volna. Ennek elkerülése érdekében az alapkezelő úgy döntött, hogy az érintett alapok befektetési politikáját módosítja, és azokat a továbbiakban nem likviditási vagy pénzpiaci, hanem rövid kötvény típusú befektetésként kezeli.

Az alapkezelő megítélése szerint az alapok számára a rövid, azaz 3 évnél nem hosszabb futamidejű kötvények a pénzpiaci eszközökkel szemben a jövőben magasabb hozamszerzési lehetőséget jelenthetnek változatlan kockázati szint mellett.

Ugyancsak január 14-étől az Erste Pénzpiaci Alap Erste Bázis Alap néven rövid kötvényalappá alakult át. A K&H pénzpiaci alapjai január 2-án beolvadtak az állampapír alapokba, így rövid kötvényalapokká váltak. Sem a CIB-nek, sem az Erste-nek, sem a K&H-nak nincs már likviditási vagy pénzpiaci alapja.

Az OTP Alapkezelő egyet megtartott

Az OTP Alapkezelő is átalakította a pénzpiaci alapjait. Január 1-jétől az OTP Prémium Tőkegarantált Pénzpiaci Alap továbbra is pénzpiaci alapként, OTP Prémium Pénzpiaci Alap néven, de tőkegarancia nélkül működik tovább. 2019. január 21-től az OTP Tőkegarantált Pénzpiaci Alap, az OTP Euró Pénzpiaci Alap és az OTP Dollár Pénzpiaci Alap rövid kötvény alappá alakultak át, és OTP Tőkegarantált Rövid Kötvény Alap, OTP Euró Rövid Kötvény Alap és OTP Dollár Rövid Kötvény Alap néven működnek tovább. A tőkegarancia megmarad az OTP Tőkegarantált Pénzpiaci Alap (immár Rövid Kötvény alap) esetében, de az érvényesítéséhez a szükséges tartási idő 14 napról 45 napra változott.

A kínálat nem ugyanaz

A rövid kötvényalapokká átvedlett pénzpiaci alapok ugyan mind ugyanabban az 1-es a kockázati kategóriába maradtak (7-es skálán), mint amiben eddig voltak, ez azonban a befektetők szempontjából mégsem ugyanaz. Hosszabb a rövid kötvényalapok ajánlott minimális tartási ideje, és bár az alapkezelők egyéb befektetéseket is betehetnek a portfólióba (pl. vállalati kötvényeket, hosszabb futamidejű állampapírokat) a magasabb hozam reményében, ez ugyanakkor magasabb kockázatot is jelent. És persze a likviditás sem ugyanaz már.

A pénzpiaci alapok a befektetési alapok közül hosszú időn keresztül a legnépszerűbbek voltak , sokan a bankbetétek alternatívájaként kezelték. Öt évvel ezelőtt még 1600 milliárd forint fölötti vagyont tartottak itt a megtakarítók. Azóta a pénzpiaci hozamok zuhanórepülésének következtében, és ezzel párhuzamosan az alapok hozamának mínuszba fordulásával hol gyorsabb, hol lassabb ütemben vitték el innen a pénzt a megtakarítók, és kerestek más, jóval kockázatosabb alapokat.

Lássuk a számokat!

A Magyar Nemzeti Bank tegnap megjelentetett, legfrissebb statisztikái szerint 2018 végén 606 milliárd forint volt pénzpiaci alapokban, míg összesen 6162 milliárd forint volt a befektetési alapokban tartott teljes vagyon. Egy évvel korábban, 2017 végén 654 milliárd forint volt pénzpiaci alapokban a 6134 milliárd forintnyi befektetési alapokban tartott teljes vagyonból. Vagyis tavaly már alig fogyott az itt tartott pénz.

Ennek csak egy része volt a lakossági megtakarítók kezében. Az MNB adatai szerint a háztartások 2018 végén 3826 milliárd forintot tartottak befektetési alapokban, míg 2017 végén 3840 milliárd forintot. Ebből 230 milliárd forint volt pénzpiaci alapokban tavaly év végén, egy évvel korábban pedig 330 milliárd forint.

Ha valakinek nem tetszik a rövid kötvényalap kategória, még mindig dönthet úgy, hogy pénzpiaci alap híján inkább a bankban köti le szinte nulla százalékos, de mégiscsak pozitív kamattal a pénzét. Ez azonban egyre kevésbé tűnik egyszerűnek. Olvasóink jelzése szerint ugyanis már van olyan bank, ahol szinte könyörögnek az ügyfélnek, hogy ne kösse le a pénzét, mert arra csak ráfizet a bank. Inkább válasszon valamilyen befektetési alapot.

A pénzpiaci és kötvényalapok 2019. február 7-i részletes hozamát itt találja.

Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!

Szerző: Lovas Judit
Címkék: befektetési alap, BAMOSZ, kötvényalap, pénzpiaci alap, befektetési jegy, hozam, MNB, állampapír

Lőttek a rövid távú likviditáskezelésnek

Az OTP Alapkezelő egyet megtartott

A kínálat nem ugyanaz

Lássuk a számokat!

Kapcsolódó anyagok