Magánnyugdíj: falra hányt pénztári érvek

2014. december 8. A magánnyugdíjpénztárak vezetői arra készültek, hogy a szektor most elképzelt ellehetetlenítése elleni érveiket ma elmondhatják az Országgyűlés költségvetési bizottsága előtt. A testület ülésén azonban egyetlen kormánypárti képviselő sem jelent meg.

A Szövetség, az MKB és a Horizont magánnyugdíjpénztár vezetői az MTI tudósítása szerint hiába készültek arra, hogy a parlament elé már benyújtott, a szektor működését ellehetetlenítő törvényjavaslatról érdemi véleményt adhatnak.  Az Országgyűlés költségvetési bizottsága előtti mai meghallgatásra ugyanis egyetlen kormánypárti képviselő sem ment el. A pénztárvezetők így csak az ellenzéki képviselőknek tudták elmondani érveiket. Szavaikból pedig az derült ki, hogy igyekeznek konstruktívan állni a kérdéshez, még a szektort ért kritikák közül is többet elfogadtak.

Kutiné Csurgai Ágota, a Szövetség Magánnyugdíjpénztár ügyvezető igazgatója is azt hangsúlyozta a javasolt megoldások között, hogy a jelenlegi magánnyugdíj-pénztárak úgynevezett elismert pénztárrá alakulhassanak, vagy beleolvadhassanak az önkéntes pénztárakba. Az ügyvezető igazgató szerint a javasolt 70 százalékos korlát nem oldja meg a mai pénztárak problémáit.
Váradi Péter, a Horizont Magánnyugdíjpénztár igazgatótanácsának elnöke (aki hangsúlyozta, hogy pénztáruk tömöríti a magánnyugdíjpénztári tagok kétharmadát) úgy vélte, hogy a jelenleg ismert törvényjavaslat nem nyújt megoldást hosszabb távon a magánnyugdíjpénztári rendszer problémáira. Egyetért a piac megtisztításával és azzal is, hogy hosszú távú megoldást kell találni. A parlament előtt fekvő javaslat azonban szerinte nem szolgálja egyik célt sem. Mint kifejtette: valóban nem racionális 60 ezer emberért fenntartani egy magánnyugdíjpénztári szabályozást, ezért a vagyon kezelését olyan szervezeteknek kell átadni, ahol nagyobb a működési biztonság; ez az önkéntes pénztári rendszer.

Még a lazítás is értelmetlen


Lehoczky László, az MKB Magánnyugdíjpénztár ügyvezető igazgatója jelezte: 4400 tagjuk van, a pénztár az előző években felhalmozott likviditási tartalékkal változatlan körülmények között három évig tud még működni. A törvényjavaslatról úgy vélekedett, hogy egyes részletszabályok bizonyos mértékben javítják a magánnyugdíjpénztárak működési feltételeit, ugyanakkor sok olyan elem van, amin lehetne még finomítani. Ő is azon az állásponton volt, hogy a javaslat nem ad választ arra, hogyan tudnának hosszú távon működni, ezért szerinte is az önkéntes pénztárba olvadás - és ott a magánnyugdíjpénztári számlák elkülönítése - jelenthetne megoldást.

Képviselői kérdésre Váradi arról is beszélt, hogy értelmetlen az a szabályozás, hogy a tagdíjnak 2,5 százalékát fordíthatnák működésre a pénztárak (ez sokkal kedvezőbb a jelenlegi teljesen lenyomott szintnél – a szerk.). Ha ugyanis például 1000 forintot tagdíjként beszed a pénztár, ebből a tagdíjból kell biztosítaniuk minden felmerülő költséget, egészen a nyugdíj kifizetéséig, ugyanakkor ennek a tagdíjbefizetésnek csoportos beszedési megbízási esetén 25 forint a díja, éppen az a 2,5 százalék, amit működésre fordíthatnának. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a pénztárak működési költségeinek 15-25 százalékát teszi a felügyelet díj.


Címkék:  , , , , ,

Kapcsolódó anyagok