Magánnyugdíjpénztárak: bukott egy panasz

2013. január 31. A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága elutasított szerdán egy panaszt a magánnyugdíjpénztárak ügyében – tudósít az MTI. A bíróság szerint nem sérült a panaszos magántulajdonhoz fűződő joga.

A strasbourgi bíróságnál egy 30 éves, magyar állampolgár tett panaszt, mert szerinte a nyugdíjrendszert érintő új szabályozással az állam azért, hogy a maga céljaira használja fel, gyakorlatilag elkobozta a magántulajdont képező nyugdíj-megtakarításokat. A bíróság szerint a panaszos magántulajdonhoz fűződő joga nem sérült, hiszen a jövőben is joggal tarthat igényt nyugdíjra a foglalkoztatása alatt fizetett járulékok alapján, függetlenül attól, hogy azok állami vagy magánkézben lévő nyugdíjpénztárba folytak be - írja az MTI.

A döntést részletező közlemény ismerteti a nyugdíjrendszerben 2010 után végbement változásokat, amelyek szerint addig a panaszos havi bruttó fizetésének 8 százalékát egy választott magánnyugdípénztárnak kellett utalja, másfél százalékát pedig az állami nyugdíjpénztárnak. A főbb tényeket tartalmazó szakasznál a bíróság ismerteti, hogy az országgyűlés később olyan jogszabályt alkotott, amely az összesen 9,5 százalékos nyugdíj-hozzájárulás egészének az állami nyugdíjalapba történő utalásáról rendelkezik, és annak mértéke 10 százalékra emelkedett. A bíróság arra is kitér, hogy a magánnyugdíjpénztári tagok később választhattak, vagy automatikusan visszakerülnek az állami nyugdíjrendszerbe, vagy nyilatkozhatnak, hogy fenn kívánják tartani magánnyugdíjpénztári tagságukat. Akik nyilatkoztak, azok az eredeti szabályok szerint később nem szereztek volna jogosultságot állami nyugdíjra, de a bíróság azt is ismerteti, hogy ez a szabály később változott; a magánnyugdíjpénztári tagok a 2010 november 1-jét követő időszakra teljes állami nyugdíjra jogosult, az azt megelőző időben pedig az állami nyugdíj 75 százaléka illeti meg, a fennmaradó 25 százalékot magánpénztári megtakarításaiból kapja.

A bíróság ismerteti, hogy a panaszos, aki nyilatkozott, hogy magánnyugdíjpénztári tag óhajt maradni, úgy látta, hogy ezzel a törvénnyel az állam gyakorlatilag a költségvetés céljára elkobozta a magánnyugdíjpénztári megtakarításokat, és azt is sérelmezte, hogy bár teljes állami nyugdíjra lesz jogosult, az elmarad majd attól, amit akkor kaphatna, ha a valóban a magánpénztári befizetései és befektetési stratégiájától függő privát rendszerben kaphatott volna.

A bíróság azzal az indoklással utasította el a beadványt, hogy a törvény értelmében a panaszos 2010 november 1. előtti magánpénztári megtakarításait érintetlenek maradtak, az azt követő befizetései pedig állami nyugdíjra tették jogosulttá, a törvénymódosítások pedig a nyugdíjjogosultságot jelentő szolgálati idő számításánál a ledolgozott éveit változatlanul figyelembe veszik.


 

Az én pénzem véleménye

Úgy tűnik, ebben az esetben a bíróság nem vizsgálta, hogy akik annak idején nem maradtak pénztártagok, azaz nem nyilatkoztak a maradásról, abban a hiszemben kerültek az állami rendszerbe (tehát azért nem nyilatkoztak), hogy pénztártagként hiába fizetnek a jövőben járulékot, cserébe nem kapnak nyugdíjat. A szabályozás ugyanis akkor még ezt mondta ki, ami alkotmányossági aggályokat vetett fel, nem véletlenül változtatott rajta 2011 végén a kormány. Így kérdéses, hogy ha olyan volt pénztártag panasza kerül a strasbourgi bíróság elé, aki úgy érzi, hogy megtévesztette a kormány, és ezért sérült akár csak részben is neki vagy örököseinek a magántulajdonhoz fűződő joga – ne feledjük, a magánnyugdíjpénztári vagyon örökölhető -, akkor is ilyen döntés születik-e.


Címkék:  , , , ,

Kapcsolódó anyagok