Magyar egészségügy: ez katasztrófa!

2012. október 29. A magyarok már most is jóval többet költenek az egészségügyre saját zsebükből, mint az normális lenne. Az pedig, hogy az ellátás pontosan miként is alakulhat a jövőben, egyelőre igen zavaros – derült ki több szakember előadásából, szavaiból a portfolio.hu öngondoskodási konferenciáján.

Az Alaptörvényben a szaktárca határozott kérése ellenére nem rögzítették a társadalombiztosítás korábbi módon vett szolidaritási elvét – mondta el Sinkó Eszter, egészségügyi közgazdász. Kökény Mihály, a szocialisták egyik volt egészségügyi minisztere hozzászólásában hozzátette: az állam az Alkotmányban korábban garantálta a megfelelő szintű ellátást, most viszont csak annak elősegítéséről van szó. Általános vélekedés szerint egyébként (aminek a szakemberek már többször hangot adtak) az ingyenes egészségügy amúgy is csak mítosz volt.

Ezt támasztja alá az OECD statisztikája is, amiben kimutatták: Magyarországon szokatlanul magas, 35 százalékos az egészségügyi ellátásra fordított magánforintok aránya. Ennek 80-85 százalékát teheti ki a zsebbe fizetés (ami persze a statisztika használhatóságát is némiképp megkérdőjelezi, hiszen csak becsléssel állapítható meg ez az összeg; a konferencián 500-800 milliárdos tétel hangzott el). Az Uniqa Biztosító területi vezetője, Hegymegi Anita előadásában kitért arra, hogy a 20-25 százalék feletti kiadási arány a szakértők szerint a rendszer jelentős hibájára utal. (Az osztrák és a magyar adatokat érdemes táblázatunkban áttekinteni.)

Egészségügy számokban

  
 AusztriaMagyarország
Egészségügyi kiadások a GDP arányában (%)114,5
Állami hozzájárulás aránya (%)76,265
Magánkiadási aránya (%)23,835
    ebből önkéntes biztosítás (%)201-2
Egészségbiztosítással rendelkezik 2,6 millió fő*50-100 ezer fő
*a lakossági egyharmada  


Nyilvánvalónak látszik (amit amúgy valószínűleg sokan saját bőrükön is tapasztalnak), hogy a magyar egészségügyben a kormányzati nyilatkozatok ellenére óriási gondok vannak. Kincses Gyula, az ESKI volt főigazgatója szerint az egész világra érvényes, hogy a kényszerszolidaritás (ami az ingyenes egészségügyi ellátásban testesül meg) visszaszorul. Be kell lépnie például a családnak, munkahelynek, lakóközösségeknek ebbe a láncba. Nálunk azonban – mint Sinkó hangsúlyozta – az ellátások 70 százaléka már most államosított intézményekben történik. A munkáltatói tb-járulékot közben adóvá alakították át, ami azt jelenti, hogy tulajdonképpen nincs ellátási jogosultság.

Az állami egészségügy és a magánforrások bevonása terén új stratégia kellene, aminek azonban egyelőre nyoma sincs. A magán egészségügyi szolgáltatóknál nő az érdeklődés, de jelenleg sokan olyanért fizetnek itt, ami a tb keretében is járna nekik. Bizonyos ellátásokat csak a közkórházak tudnak nyújtani, a kórházak adósságállománya azonban az idén 80 milliárd forintra nőhet. Mint Kincses kifejtette: tartani lehet attól, hogy a fizetőképes kereslet az orvosokkal együtt távozik külföldre.


Címkék:  , , ,

Kapcsolódó anyagok