Felszabadítanák a Brüsszelben zárolt pénzeket

Magyar eurókra várva

Magyar Péter nemzetközi sajtótájékoztatót tart
Fotó: Magyar Péter Facebook oldala

2026. április 14. A Tisza párt kétharmados győzelmet aratott a vasárnapi választásokon és ezzel új korszak kezdődhet a gazdaságban is. A legfontosabb kérdés, hogy mikor szabadíthatja fel a Brüsszelben zárolt összegeket az új kormány.

Tizenhat évnyi Fidesz kormányzás után az ország úgy döntött a vasárnapi szavazáson, hogy immár Magyar Péterre és pártjára bízza a kormányzást. A hír természetesen óriási következményekkel jár majd mindenkire, és a gazdasági szereplők is mind igyekeznek minél hamarabb felmérni, hogy mi várható az új kormánytól. Az alábbiakban az azonnali következményeken túl azt is latolgatjuk, hogy miként szerepelhet az új kormányzat az EU-val szemben.

Első piaci eredmények

A választási eredmény után azonnali és jól mérhető piaci reakciók jelentek meg. A forint az euróval szemben már a választás éjszakáján 2-3 százalék közötti felértékelődést mutatott, ezt követte hétfőn a további erősödés, ami csak folytatódott Magyar Péter sajtótájékoztatója alatt is. Hétfő estére egy euró 362,7 forintot ért, ami több éves csúcsra vitte az árfolyamot. Így a magyar deviza most nagyságrendileg ott tart, ahol az ukrán háború kitörése előtt, 2022 januárjának végén állt (ez azért fontos, mert a régióban a cseh korona szintén ezen a szinten áll, míg a lengyel zloty picit még erősödött is a 4 évvel ezelőtti helyzethez képest).

A magyar 10 éves államkötvény hozama az elmúlt 5 évben

Forrás: tradingview.com

A kötvénypiacon a 10 éves magyar államkötvény hozama eleinte több mint 50 bázisponttal csökkent, végül 6,3 százalék körül zárt, ami egyértelműen a kockázati prémium csökkenését jelzi. Megjegyezzük, hogy mivel az EU-ban a magyar államkötvények forognak még mindig a legnagyobb felárral a hasonló lejáratú német kötvényekhez képest, így még mindig van tér további erősödésre (hozamcsökkenésre, azaz kötvény árfolyamemelkedésre). A részvénypiacon a BUX is pozitívan reagált: a vezető index végül csaknem 5 százalékos emelkedéssel zárt, elsősorban a MOL és az OTP teljesítményének köszönhetően.

A politikailag érzékenyebb, állami kapcsolatokkal rendelkező vállalatoknál még markánsabb mozgások voltak, bár ellenkező előjellel. A kormánnyal együtt a Vodafone-t felvásárló, majd jelentős hadiipari megrendelésekhez jutó 4iG vállalat részvénye estére 17 százalékos esést mutatott, míg a Mészáros Lőrinchez köthető Opus Global árfolyama ennél csaknem kétszer nagyobb, 30 százalék feletti mínuszba került a kereskedés végére Ezek a mozgások arra utalnak, hogy a piac gyorsan átárazta azokat a cégeket, amelyek üzleti modellje erősen kötődött az előző kormányzati struktúrához. Ezzel szemben a szélesebb piac – különösen a banki és exportáló szektor – profitált a politikai kockázat csökkenéséből, ami jól mutatja, hogy a befektetők nem általános gazdasági romlást, hanem inkább szerkezeti átrendeződést és kockázatcsökkenést várnak.

A hosszabb táv

Középtávra kitekintve, a Tisza választási ígéreteinek megvalósításához szüksége lesz arra, hogy minél hamarabb felszabadítsa a Brüsszelben befagyasztott, elvileg Magyarországnak járó EU-s támogatásokat. Az Európai Bizottság a választás után jelezte, hogy azonnal megkezdi az egyeztetéseket Magyar Péterrel, hiszen a tét nagy: összesen közel 35 milliárd eurónyi uniós forrás van befagyasztva Magyarország számára. Ebből mintegy 18 milliárd euró az EU költségvetéséből (kohéziós és helyreállítási források) került zárolásra, elsősorban jogállamisági problémák, korrupciós kockázatok és az igazságszolgáltatás függetlenségének gyengülése miatt. Emellett több mint 17 milliárd eurónyi kedvezményes hitel folyósítása is késik, amit védelmi kiadásokra (azaz célzott gazdaságélénkítésre) lehetne elkölteni. A Bizottság már korábban konkrét feltételeket szabott: összesen 27 reformlépést kell teljesíteni, amelyek között szerepel az átlátható közbeszerzési rendszer, a korrupcióellenes ellenőrzések megerősítése, valamint az Orbán-kormány idején hozott, uniós szabályokat sértő intézkedések visszavonása.

A pénzügyi nyomás nemcsak a befagyasztott forrásokon keresztül érvényesül. Az Európai Unió Bírósága korábban úgy ítélte meg, hogy az országba érkező menekülteket illető magyar jogi szabályozás nem felel meg az uniós alapelveknek, és ezért elmarasztalta az országot, sőt kötbért kötött ki. Az ítélet végre nem hajtása miatt Magyarország napi 1 millió eurós bírságot fizet, amelynek összege már közel 900 millió euróra nőtt, és ezt Brüsszel közvetlenül levonni szándékozik az országnak járó uniós kifizetésekből. A Bizottság és a tagállamok diplomatái egyértelmű jelzéseket várnak: például Magyarország feloldja-e az Ukrajnának szánt mintegy 90 milliárd eurós uniós hitelcsomag blokkolását, illetve megszünteti-e az Oroszországgal szembeni szankciók további körének vétóját.

A politikai felhatalmazás nagysága miatt az elvárások is emelkedtek. Ursula von der Leyen jelezte, hogy az együttműködés azonnal megkezdődik, de „jelentős munka áll még Magyarország előtt”, míg uniós tisztviselők szerint „ha a magyar kormány teljesít, az EU is teljesít”. Magyar Péter konkrét vállalásokat tett vasárnap éjjel és hétfő délután is: csatlakozás az Európai Ügyészséghez, egy hazai korrupcióellenes hatóság felállítása, valamint a fékek és ellensúlyok rendszerének helyreállítása. Ugyanakkor Brüsszel óvatosabb, mint a 2 évvel ezelőtti lengyel kormányváltás idején: a befagyasztott források felszabadítása nem lesz azonnali vagy automatikus, hanem szigorúan a reformok tényleges végrehajtásához kötött. Az mindenesetre nagyon biztató, hogy Magyar Péter bejelentése szerint Varsó és Bécs után egyből Brüsszelbe megy majd tárgyalni, ez is mutatja, hogy az új kormányzat komolyan veszi az EU-t és valós erőfeszítésekre is kész a blokkolt összegek felszabadítása érdekében.

A magyar euró

Hosszú távon viszont nem a befagyasztott összegek feloldása a megoldás, hanem az, ha az ország végre csatlakozik a közös európai devizához – erre nézve a Tisza választási programja egyértelmű ígéretet tett és ezt Magyar Péter megerősítette mind a győzelmi beszédében, mind a nemzetközi sajtótájékoztatóján. Az euró bevezetésének feltételeit az úgynevezett maastrichti kritériumok határozzák meg, amelyek négy fő területet fednek le. Az infláció nem haladhatja meg tartósan az EU legalacsonyabb inflációjú országainak átlagát legfeljebb körülbelül 1,5 százalékponttal. A költségvetési hiány nem lehet magasabb a GDP 3 százalékánál, az államadósság pedig nem lépheti túl a GDP 60 százalékát, vagy legalábbis csökkenő pályán kell lennie. Emellett az ország valutájának legalább két éven keresztül stabilan kell mozognia az árfolyam-mechanizmusban (ERM II), jelentős kilengések nélkül. Végül a hosszú lejáratú kamatok – tipikusan a 10 éves államkötvény hozama – sem haladhatják meg érdemben a legstabilabb országok szintjét. Ezek a feltételek együtt azt hivatottak biztosítani, hogy az eurózónába belépő ország gazdasága stabil, kiszámítható és alacsony kockázatú legyen.

Magyarország jelenleg több kritériumot sem teljesít. Az infláció az elmúlt években tartósan meghaladta az uniós átlagot, a költségvetési hiány rendszeresen a 3 százalékos küszöb felett alakult, az államadósság pedig bár csökkenő pályán volt, még mindig bőven a 60 százalékos referenciaérték felett van. A forint nem tagja az ERM II rendszernek, így az árfolyam-stabilitási feltétel sem teljesül, és a hosszú hozamok is jóval magasabbak az eurózónás országokénál, ami magasabb kockázati prémiumot tükröz. Magyar Péter úgy nyilatkozott, hogy az euró bevezetése hosszú távú cél, és legkorábban a következő évtized elején lehet reális. A hangsúly tehát nem egy gyors csatlakozáson, hanem a gazdasági feltételek fokozatos megteremtésén lehet – bár a puszta tény, hogy az eurócsatlakozást, mint gazdaságpolitikai célt kitűzi az új kormány, már önmagában óriási előrelépés lehet. Bár az odáig vezető út hosszú, de maga a szándék is segít majd, például csökkenti a kötvények hozamfelárát, ami alacsonyabb kamatkiadásokat jelent a költségvetésben, azaz lényegében egyből javítja a fiskális egyensúlyt is. Még nagyon az elején járunk az új korszakban, de az mindenesetre látszik, hogy a magyar eurók (mind a Magyarországnak járó EU-s pénzek, mind a magyar csatlakozás az euróövezethez) lesznek a gazdaság stabilizálásának kulcselemei.

Szerző: Szepesi László
Címkék: választás, TISZA párt, Magyar Péter, euró, forint, árfolyam