Ahol a szolgáltató sem igazodik el, a statisztikusok igen?

Magyarázkodik az infláció miatt a KSH

Lecsavarva
Fotó: clipart.com

2023. december 7. A 9,9 százalékra kihozott infláció sokaknál kiverte a biztosítékot. A KSH bő két hete már visszautasított minden vádat, legújabban egy szakértői cikkben magyarázkodnak. Ebben több érdekességet is találhatunk, miközben a közgazdászok időközben megfogalmazott kifogásai azért valahogy a levegőben maradnak.

Az infláció elleni küzdelemben – írtuk meg korábban – egyetlen szakértő sem tér ki arra, vagy gondolja egyáltalán, hogy a drágulás ellen bárki a számok kozmetikázásával küzdene. Nálunk viszont, miután a KSH októberre a kormány által vágyott egyszámjegyű tartományba (jó, éppen csak hogy, hiszen az inflációt 9,9 százalékra hozták ki) tartozó inflációt jelentett, fellángoltak a viták. Az már korábban is egyértelmű volt, hogy a lakosság szkeptikus a hivatalos adatokkal szemben, de már szakemberek is szót emeltek.

A KSH gyorsan jelezte, hogy „kollégái és vezetői magas szakmai színvonalú munkát végeznek, olyan szakemberek, akik elhivatottsága megkérdőjelezhetetlen”. Hozzátették azt is, hogy a fogyasztói árak és a bruttó hazai termék számítása is nemzetközileg elfogadott jogszabályok és módszertani útmutatók szerint történik. A kétségek azonban megmaradtak. Nemrégiben a Népszava foglalkozott hosszan a kérdéssel.

A 9,9 inkább bő 11 százalék?

Ha a KSH a korábbi években használt módszertan alapján számította volna ki az energiaárak változását – írták meg –, akkor az infláció októberben valahol 11-12 százalék között lenne. Ezt elsőként Mellár Tamás, a KSH korábbi elnöke, a Párbeszéd országgyűlési képviselője vezette le egy cikkében. Hasonló megállapításra jutott Katona Tamás statisztikus is, aki korábban szintén volt a KSH elnöke. Róna Péter közgazdász számításai is az előzőket igazolták.

Mellár szerint, ha a KSH két külön terméknek vette volna figyelembe a piaci és rezsivédett árazású gázt, és úgy számolta volna az árindexet, akkor nem sikerült volna 10 százalék alá szorítani az inflációt. Katona Tamás, a Szegedi Tudományegyetem statisztikai tanszékének professzora kifejtette: a KSH tavaly választott módszertana szerint a gáz és az áram adott hónapra jutó árát annak megfelelően határozzák meg, hogy a lakosság milyen arányban fogyasztott az olcsóbb és a drágább termékből. Azaz a lakossági fogyasztás csökkenését árcsökkenésként veszik figyelembe.

Fagyoskodással a drágulás ellen

Az Azénpénzem.hu az előzőekhez még azt teszi hozzá, hogy a lakosság teljesen racionálisan spórolással reagált a brutálisan megemelt, és a világpiaci folyamatok ellenére ott is tartott gázárra. Kissé sarkítottan azt mondhatnánk, hogy a magánszemélyek fagyoskodásával is „harcol” a kormány a drágulással. A KSH a frissen megjelent szakértői cikkben hangsúlyozta, hogy nem változtattak a módszertanon tavaly augusztus óta. Megjegyezzük, ezzel egyetlen közgazdász sem vádolta őket, inkább azt jelezték, hogy hibás, illetve minden korábbi gyakorlattól eltérő az akkor kialakított metódus.

A gáz és az elektromos energia lakossági áráról szóló kormányrendeletek tavalyi (ami a rezsicsökkentés csökkentéseként is ismert) módosítása a KSH szerint is „új módszertan kialakítását tette szükségessé”. Arra készítenek becslést, hogy a teljes háztartási szektor által együttesen elfogyasztott gázért, illetve elektromos energiáért összességében mekkora összeget fizet a teljes háztartási szektor a régi (2022. augusztus 1. előtti) és az új árakon. Mint nyomatékosították: olyan árindexről – nem pedig érték- vagy volumenindexről – van szó, amelyet befolyásol a lakossági fogyasztás mértéke.

A szép az egészben az, hogy ezt a számítást egészen biztosan senki sem tudja kontrollálni, nem csak a „becslés”, hanem az adatok megismerhetetlensége miatt sem. Több olvasónk is jelezte, még a saját jelleggörbéjéről is azt mondta a szolgáltató, hogy az csak utólag alakul ki.

- Már dolgozunk az MVM számlázásának átalakításán – mondta Lantos Csaba energiaügyi miniszter a Világgazdaság cikke szerint a gazdasági bizottsági meghallgatásán, amikor kérdést kapott a képviselőktől az állami energiaszolgáltató számlázási gyakorlatáról.

Sokszor összevissza számláz az MVM

A miniszter szerint sem helyes gyakorlat, hogy „az állampolgár gyorshitelt ad az MVM-nek”. Igazságosabbá akarják tenni a számlázást, aminek kapcsán érdekes felvetésnek nevezte (mi inkább racionálisnak és méltányosnak tartanánk), hogy először a lehetséges éves kedvezményes mennyiséget számlázzák ki a fogyasztónak, és ha ez kimerült, csak utána számítsanak fel piaci árat. Így legalább utólag nem járnának rosszul a magánszemélyek. Most a havi diktálók fizethetnek túl sokat, mert a fogyasztási szokások megváltozása (például a fagyoskodás), illetve az egyes hónapok átlaghőmérsékletének alakulása miatt előfordulhat, hogy az aktuális, valós fogyasztás nem követi a jelleggörbe szerinti mennyiséget. Persze valamiért minden különbség sohasem a fogyasztó, hanem mindig a szolgáltató javára csenget.

Az egész problémakörrel kapcsolatban érdemes még beidézni a KSH által többször hivatkozott új módszertanának egy valahogy nem említett kitételét. A hivatal tavaly augusztusban felhívta a figyelmet arra, hogy a hazai infláció és a szintén KSH által számított, de elsődlegesen az Eurostat által publikált harmonizált fogyasztóiár-index (HICP) között a módszertani eltérés miatt különbségek lehetnek. Míg ugyanis a HICP esetében minden szolgáltatásnál az árváltozást abban a hónapban kell elszámolni, amikor a szolgáltatás igénybevétele ténylegesen megtörténik, addig a hazai indexben a számla, vagyis a kifizetés esedékességének időpontja számít. Ez pedig a rezsidíjak esetében jellemzően a fogyasztást követő hónap. Lefordítva: az október lehetett melegebb a korábbinál, az energiaszámlák viszont ebben a hónapban még a szeptemberi fogyasztást mutathatták.

Szerző: B.Varga Judit
Címkék: infláció, drágulás, KSH, közgazdászok, energia, gáz, MVM, számlázás