Tovább emelkedett az OTP Öngondoskodási Indexe

Majd az állam megsegít! Vagy mégsem?

2016. október 26. Hiába nő immár negyedik éve az OTP Öngondoskodási Index értéke, a változás nem homogén, a társadalmi olló egyre jobban nyílik. Miközben egyik oldalon soha nem várták ennyien az államtól, hogy idős korukban gondoskodjon róluk, egyre nagyobb az igény a magán-egészségügyi szolgáltatásokra.

2011-es indulása óta nem volt még ilyen magas az OTP Öngondoskodási Index értéke. Jelenleg 38 ponton áll, azonban a maximális 100-hoz képest ez nem tűnik túl nagy teljesítménynek. Az idén jubileumi, tízedik alkalommal publikált index eredményeiből kiderül, hogy tavaly óta jelentősen nőtt azok aránya, akiknek van banki, pénzpiaci megtakarítása. Még többen vannak a pénzügyi öngondoskodási tervekkel rendelkezők; 37 százalékról 44 százalékra ugrott azok aránya, akik szeretnének belevágni valamilyen öngondoskodási formába a következő évben.

A változás nem homogén, a társadalmi olló egyre jobban nyílik – hívta fel a figyelmet Kovács Antal, az OTP Bank vezérigazgató-helyettese. Az iskolázottabb, vagyonosabb középkorúak körében jóval magasabb a megtakarítási képesség, szándék és a megtakarítási arány is. A legfiatalabbak, a legidősebbek és a vidékiek életében az öngondoskodás jelenleg még kevesebb szerepet kap.

A mostani mérés szerint a legnépszerűbb öngondoskodási termékek, mint az életbiztosítás, a lakástakarék, az egészség- és önkéntes nyugdíjpénztár, valamint a betegségre kötött biztosítások mindegyike növelni tudta részesedését, ellentétben a lekötött betéttel. Utóbbi az alacsony kamatkörnyezet miatt jelentősen veszített népszerűségéből. Az OTP Öngondoskodási Index adatai szerint az előző időszakhoz képest hatodával kevesebben tartják ebben a formában a megtakarításukat. A pörgő ingatlanpiac, a várható magas hozam és a kis kockázat miatt a lakástakarék egyre népszerűbb megtakarítási termék Magyarországon.
A megtakarítási célokat tekintve továbbra is a váratlan helyzetek, az ingatlancélok és az utazás a három dobogós, egyre többen tesznek félre azonban egy lehetséges egészségügyi kezelés költségére is.

Fogalmunk sincs a betéti kamatokról

Az emberek harmada a nyilvánvaló biztonsági kockázatok ellenére is otthon tartja a pénzét. Ennek egyik oka, hogy az alacsony kamatkörnyezet egyre inkább tudatosul az emberekben. Egyre többen gondolják úgy, hogy jelentős hozamot csak nagyobb megtakarításon vagy nagyobb kockázatvállalás mellett lehet realizálni. Éppen ezért a kisebb összegeket inkább kéznél tartják.
A pénzintézetekkel szembeni bizalmatlanság eddig sem volt oka a pénz otthontartásának és ez tovább marginalizálódott. Legalábbis sokkal kevesebben tartják azért otthon a pénzüket, mert tartanának attól, hogy nem kapják vissza a vagyonukat.
A kamatok és az infláció mértékét még mindig a megszokásaik és az elvárásaik alapján ítélik meg a megkérdezettek. Hiába közel 0 százalék három év óta az infláció, az emberek 5 százalékra teszik. A betéti kamatokat is túlbecsülik, 4 százalékot tippelnek. Mivel ilyen magas hozamot évek óta nem lehet elérni betétekkel, a szakértők úgy vélik, a válaszok inkább a vágyakat tükrözik.

Kevesek kiváltsága a magánegészségügy

Az emberek közel fele gondolja úgy, hogy az állami egészségügyi ellátás mellett hasznos lenne igénybe venni magán-egészségügyi ellátást is. Az állami egészségügyben elsősorban a hosszú várólistákkal, a nem megfelelő kezeléssel és felszereltséggel elégedetlenek a megkérdezettek. Az emberek ötöde úgy gondolkodik, hogy ha már egyszer fizet, akkor azt hálapénz helyett fordíthatná magánellátásra is. Visszatartja őket azonban a magánszolgáltatások igénybevételétől a vélt vagy valós drágaság: ma az emberek többsége (56 százalék) megfizethetetlennek tartja, és az is drágállja a szolgáltatásokat aki szerint egyébként megfizethető,. Mindennek eredménye, hogy az elmúlt három évben csak minden ötödik ember vett igénybe magán-egészségügyi szolgáltatást.

Majd az állam eltart

A megkérdezettek közel háromnegyede kiszámíthatatlannak tartja pénzügyileg a jövőjét. Ezzel függ össze, hogy az OTP Öngondoskodási Index mérése létezése óta soha nem volt ilyen magas, 73 százalék azok aránya, akik szerint az állam feladata a tisztes időskor megteremtése. Paradox ez az állapot – mondja Kovács Antal vezérigazgató-helyettes -, hiszen miközben tíz emberből hét arra számít, hogy nem lesz elég az állami nyugdíj, jelentős részük mégis abból akar megélni. Az emberek egyszerűen arra számítanak: majd az állam megoldja helyettük.

Idén ősszel tízedik alkalommal készítették el az OTP Öngondoskodási Index kutatást (2011 nyara óta). Az index komplex módon, a pénzügyi vonatkozásoknál tágabb összefüggésekben vizsgálja az öngondoskodást. Az egészségmegőrzéssel, illetve a környezetvédelemmel kapcsolatos lépéseket és véleményeket is figyelembe veszi. A kutatást 1500 fős, országosan reprezentatív mintán készítették. Az alapsokasága a 18-70 éves, bankszámlával rendelkezők csoportja, a mintavétel ideje 2016. szeptember 20. és október 6. között volt.

Összességében kismértékben élénkült az öngondoskodásról szóló párbeszéd az elmúlt évben. Nemcsak a médiában foglalkoztak vele többet, de a személyes kapcsolatokban is egyre gyakrabban előkerül; az emberek körülbelül negyedének rendszeres beszédtémája az öngondoskodás.

Az index értéke 2012. óta, idestova negyedik éve folyamatosan emelkedik. Mindez azt mutatja, hogy mára talán már kezd beívódni a gondolkodásba az öngondoskodás szükségessége, az emberek keresik a rövid és hosszú távú megoldásokat. Mindent egybevetve jó irányban halad a hazai öngondoskodás, még ha messze is vagyunk a tökéletestől – állapítja meg Kovács Antal az eredmények összegzéseként.

Szerző: Az Én Pénzem
Címkék: OTP Öngondoskodási Index, öngondoskodás