Jegybanki kamatemelés nélkül is nőhetnek a törlesztők

Már aggódhat minden hiteles

Fotó: Azénpénzem

2014. február 2. Az OTP devizahitelesei a jövő héten a saját bőrükön érzékelhetik a forint jelentős gyengülését (negyedikén határozzák meg a törlesztéshez alkalmazott árfolyamot). Ezúttal azonban az újabb (referenciás) forinthitelesek sem lehetnek nyugodtak. Az ő terheik akkor is nőhetnek, ha a jegybank nem emel kamatot.

Az OTP devizahitelesei számára az eddigi gyengülés (amennyiben pontosan így marad jövő keddre is) azt jelenti, hogy az a törlesztő, ami januárban 90 ezer forintra rúgott, megközelítheti majd a 95 ezer forintot. Hatvanezres fizetendő esetében „csak” háromezer forint a növekedés. Pénteken előfordult, hogy már majdnem 314 forintot kellett adni egy euróért a devizapiacon, a svájci frank pedig 257 forint fölé futott fel (a tapasztalat szerint a bankok a hitelelszámoláshoz a devizapiacinál általában 1,5-2,5 forinttal magasabbat alkalmaznak). Az sem zárható persze ki, hogy a legnagyobb bank adósai még jobban is járjanak a többieknél. Kérdés ugyanis, hogyan alakul a továbbiakban az árfolyam.

Az árfolyamgátra már szerződötteknek legalább nem kell tartaniuk attól, hogy havi részletük jókorát ugrik. Ráadásul most először látszik, hogy az árfolyam elérheti azt a szintet, amikor a további forintgyengülés terhét már az állam (amúgy mi mindannyian) viseli. Ez a határ az eurónál 340, a franknál pedig 270 forintnál következik be (az árfolyamgátról részleteket itt talál). Általános vélekedés szerint a kormányzat biztosan tesz valamit, ha az euró árfolyama túllépi a 330 forintot. Az elmúlt másfél év mozgása alapján azonban ekkor már 274 forintba kerülne a svájci frank.

A jelzáloghitelek kamata ma már referenciás, vagyis a bankok nem változtathatják kényük-kedvük szerint a feltételeket. Nem árt azonban, ha az adósok tudják, hogy terheiket nem a jegybanki alapkamat, hanem a pénzpiac befolyásolja. A jegybanki alapkamat 2002. óta kétszer emelkedett a kétszámjegyű tartományba. A pénzpiaci kamatok (Bubor) és az állampapírpiaci hozamok azonban esetenként a jegybanki kamatemelésnél is sokkal nagyobb mértékben lódultak meg. Sőt, előfordult teljesen külön mozgás (csökkenő alapkamat mellett emelkedő hozam) is. A mostani helyzet tehát akkor is nyugtalanító, ha a kormányzat és a jegybank prominensei egyaránt azt hangsúlyozzák, hogy eszükben sincs kamatot emelni (sőt még akár tovább csökkentenének is).

Milyen kölcsönöket miként befolyásolhatnak a piaci mozgások?

Az egyéves állampapírt csak a korábbinál 0,56 százalékponttal magasabb hozamon lehetett eladni. A kötvényeket így csütörtökön 3,5 százalék feletti hozamon vették meg. Ennél azonban durvább folyamatok is látszanak az állampapírok másodlagos piacán. Csütörtökön nagyobb, pénteken már csekélyebb volt a hozamok növekedése. Igazán aggasztó azonban az, hogy egy hét alatt 1,45 százalékponttal emelkedett a hároméves lejárat hozama. A tízéves papíré pedig ugyanebben az időszakban 0,79 százalékponttal lett magasabb. Miközben a jegybanki alapkamat 2,85 százalék, a legrövidebb futamidőkre (3, 6 hó) 3,2 százalék, illetve efeletti a hozam. Az állampapírpiaci folyamatok hatnak például a támogatott lakáshitelekre (erről részleteket itt talál, a jelzáloghitelek új árazási szabályainak pedig itt nézhet utána).

A bankközi irányadó kamatláb (Bubor) – ami a referenciás hitellel rendelkezők többségének terheit befolyásolja – a tartós kamatcsökkentési ciklus elindulása óta először emelkedett az általunk figyelt mindkét lejáratban két napon át. A növekedés viszont egyelőre elhanyagolható mértékű, és az sem mellékes, hogy még így is csak a távolabbi futamidő kamata érte el a jegybanki alapkamat jelenlegi szintjét. A trendfordulóra azonban nem árt ügyelni.

Az átlátható árazású forint jelzáloghitelesek azonban még a most megemelkedett pénzpiaci kamatokkal is sokkal jobb helyzetben vannak a korábbinál (például az OTP már 2009. december közepe óta alkalmaz a lakáshiteleknél referenciás árazást). Egy egyszerű számtanpélda szerint a négy évvel ezelőtti 48,1 ezer forint törlesztőjük (ötmillió forint 20 évre felvett kölcsön hathavi Bubor és négy százalékpontos felár mellett) mára 38,3 ezer forintra csökkent. A pénzpiaci mozgások legfeljebb százforintos nagyságrendet jelentettek – eddig. Egy esetleges három százalékpontos kamatemelés viszont – a szakértők ilyen mértékű lépést tartanak elképzelhetőnek, ha az euróért netán 320 forintnál is többet kell majd tartósan adni – a havi fizetendőt 58,4 ezerre emelheti. Az a devizahiteles viszont, aki ugyanabban az időpontban 48 ezres törlesztővel indult, ma már kizárólag az árfolyamváltozás miatt 67,3 ezer forintot fizethet (amennyiben a jelenlegi szint marad).

Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát.
Annak érdekében pedig, hogy ne maradjon le az érdekesebb írásokról, iratkozzon fel hírlevelünkre!

Címkék: hitelkamat, forinthitel, kamatváltoztatás, alapkamat, pénzpiac, Bubor, MNB, átlátható árazás, referencia