Újabb rekordon a készpénz, szépen gyarapodtak a gazdagok

Már csaknem tizenkétezer-milliárdnyi vagyon hever parlagon

Fotó: Bencze-Kiss Kata
2020. február 18. Újabb rekordot döntött a lakosság kezében lévő készpénz mennyisége 2019 végén, de a legelképesztőbb a lekötetlenül heverő, folyószámlán tartott bankbetét növekedése. A lakosság így összesen 11,6 ezermilliárd forinttal szó szerint nem csinál semmit; nem fekteti be, és nem is köti le. Ehhez képest nem is olyan sok az államnak frissen adott 2300 milliárd forint. A számok szerint a gazdagok tovább vagyonosodtak.

Az MNB legfrissebb adatai szerint a lakosság pénzügyi vagyona 61161 milliárd forintra nőtt 2019 végére. Vagyis a magyaroknak átlagosan fejenként több mint 6,1 millió forintnyi megtakarításuk van. Ez persze csak játék a számokkal, hiszen valójában a vagyon, így a pénzügyi vagyon is nagyon koncentrált. (A Magyar Nemzeti Bank egy korábbi felmérése szerint a háztartások legvagyonosabb 10 százaléka a pénzügyi eszközök értékének közel 70 százalékát tudhatja magáénak.)

A gazdag cégtulajdonosok

Egy év alatt mintegy 6500 milliárd forinttal gazdagodtak a magyarok. A számok mögé nézve ugyanakkor kiderül, hogy nem mindenki: valójában a vagyonkoncentráció növekedett tovább. Ebből ugyanis 3570 milliárd forint a tényleges plusz megtakarítás, 2833 milliárd forint az átértékelődésnek, azaz a meglévő vagyon értéknövekedésének köszönhető. Ez utóbbinak legnagyobb része, több mint 2 ezermilliárd forint a vállalati részesedések értékének növekedése. Ilyen vagyonnal pedig a háztartások mindössze 8 százaléka rendelkezik, jellemzően a legvagyonosabbak.

A tulajdonosi részesedések értéke mára 21580 milliárd forintra nőtt, ami a pénzügyi vagyon 35,3 százaléka. Tíz éve még csak 29 százalékot tett ki az akkor 29150 milliárd forintos tortából. Míg tíz év alatt, 2009 vége óta valamivel több mint kétszeresére duzzadt a pénzügyi vagyonunk, a tulajdonosi részesedések 2,6-szorosukra híztak. Elképesztő mértékben nőtt tehát ezeknek a cégeknek az értéke. Ezzel kapcsolatban egy korábbi írásunkhoz hasonlóan azt kérdezzük, hogy miként lehet valós értékekről beszélni, például a kormányközeli oligarchák céges vásárlásainál?

Rekorder állampapír

A valódi rekorder ugyanakkor 2019-ben az állampapír volt. Már korábban megírtuk, hogy a kormány legmerészebb álmait is túlszárnyalta a szuperállampapír sikere: a tervezettnél csaknem háromszor több lakossági megtakarítást sikerült tavaly megszerezni. Az MNB legfrissebb adatai szerint 2268 milliárd forinttal 8047 milliárd forintra nőtt a lakosság kezében lévő állampapír-állomány.

A legérdekesebb egyébként nemcsak a közel 40 százalékos növekedés, hanem az, hogy egy évvel korábban még csak az állampapírok 45 százaléka volt hosszú, éven túli lejáratú. Ezt 2019 végére sikerült úgy átalakítani, hogy már a 75 százalék ilyen. Kérdés persze, hogy a siker meddig tart, hiszen a januári 4,7 százalékos infláció mellett már kevésbé mutat jól a Magyar Állampapír Plusz első félévre kínált 3,5 százalékos kamata vagy az egész évre adott 3,75 százalék. (5 évre 4,95 százalék az átlagkamat, ehhez viszont végig meg kell tartani.)

Azt azonban tudhatjuk, hogy az állampapír-állomány növekedése nem mind valós megtakarításból származik. Mint megírtuk: akár több százmilliárd forintért vagyonos, VIP ügyfelek vásárolhattak szuperállampapírt lombardhitelek segítségével, valós megtakarításuk sokszorosáért. Olyan esetekről is tudunk, amikor valaki több banktól is vett fel hitelt, mindössze 1,5 százalékos kamat mellett (nem feltétlenül magánszemélyként). Így az állampapírok növekedésének akár negyede is néhány ember gazdagodásával járt, de semmiképp nem a teljes lakosságéval.

Beszédes a készpénz és a bankbetét

Újabb csúcsot döntött a forintkészpénz-állomány: egy év alatt a lakosság kezében lévő mennyiség 4477 milliárd forintról 382 milliárd forinttal 4860 milliárd forintra nőtt. A valuta gyakorlatilag stagnált (már amiről az MNB tud vagy tudni vél) 327 milliárd forinttal. Míg a forintbetétek 608 milliárd forinttal 8405 milliárd forintra nőttek. A kétezer-milliárdos devizabetét pedig mintegy 64 milliárddal nőtt, az is az átértékelődésnek, azaz a forint gyengülésének köszönhetően. 

 A forintbankbetét döntő része, 6800 milliárd forint lekötetlenül hever a banki folyószámlákon láthatatlan banki kamatok miatt, mindössze 1453 milliárd forint van lekötve. A lekötetlen betét és a hatalmas mennyiségű készpénz együtt összesen 11660 milliárd forint, jelenleg ennyi pénz hever parlagon. Pedig a kormánynak kifejezetten az is a célja volt, hogy a túl nagy készpénzmennyiséget csatornázza be állampapírba. Ez egyáltalán nem sikerült.

Vesztesek

A befektetési jegyek például éppen a vesztesei lettek a szuperállampapírnak. Egy év alatt 137 milliárd forinttal 3914 milliárd forintra csökkent az itt tartott megtakarítás. Valójában 368 milliárd forint volt a pénzkivonás, csak ezt némiképp ellensúlyozták a hozamok.

A valódi öngondoskodást jelző biztosítási és nyugdíjpénztári díjtartalékok ugyanakkor alig növekedtek. Az életbiztosításoké mindössze 157 milliárd forinttal 2096 milliárd forintra, az önkéntes nyugdíjpénztáraké pedig 167 milliárddal 2025 milliárd forintra. Ráadásul a növekedés döntő része az árfolyamnyereségnek volt köszönhető. A nyugdíjpénztáraknál persze fő okként meg kell említeni a cafeteria tavalyi teljes átszabását. Pedig az önkéntes nyugdíjpénztárak tavaly kiemelkedő, többségében 8-15 százalékos hozamokat biztosítottak a tagoknak, és feltehetően az életbiztosítások is szépen hoztak.

Tukmálják a hitelt

Közben a lakossági hitelállomány tavalyi növekedése csak a válság előtti száguldáshoz mérhető – számolta ki az Azénpénzem.hu korábban a jegybanki adatokból. A különböző adatokat részletesebben áttekintve a kirajzolódó kép mindennek tűnik, csak éppen normálisnak nem.

A legfrissebb adatok szerint 981 milliárd forinttal 8532 milliárd forintra nőtt a hitelállomány. Az ingatlanhitelek 300 milliárd forinttal 3662 milliárd forintra nőttek, de leginkább a fogyasztási kölcsönök mennyisége ugrott meg. A bankoktól 657 milliárd forinttal több fogyasztási kölcsönt vettek fel az emberek, mint amennyit törlesztettek, így a fogyasztási hitelek állománya 3484 milliárd forintra nőtt.

Ezen belül – mint arra az MNB korábbi jelentése külön is kitért – a babaváró hitelek december végén fennálló állománya 463,5 milliárd forint volt. Vagyis a teljes éves hitelnövekedés majdnem felét a babaváró tette ki.

Mennyi a nettó vagyon?

A lakosság teljes, 10230 milliárd forintos kötelezettségállományát levonva a pénzügyi vagyonból azt kapjuk, hogy a nettó pénzügyi vagyon 50932 milliárd forintra nőtt, ami 5341 milliárd forinttal több, mint egy évvel korábban. Ebből 2827 milliárd az átértékelődéseknek köszönhető.

Ha ezt érdekesnek találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!

Szerző: Lovas Judit
Címkék:  , , , , , , , , ,

Kapcsolódó anyagok