Jelentősen drágulhatnak a hitelek

Már felettünk a fekete felhők

2011. november 15. További forintgyengülésre, akár egy százalékpontos jegybanki kamatemelésre számítanak az OTP-nél. A CIB szerint utóbbit az MNB a még rosszabb időkre tartogathatja.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) közzétette, hogy októberben a végtörlesztéshez kapcsolódó négy euróeladási tenderén 262 milliárd forintnyi ajánlatot fogadott el, amiből eddig 69 milliárd forintnyit ki is fizetett.

Az OTP szakemberei szerint – mondták el az azenpenzem.hu érdeklődésére a legnagyobb magyar banknál – a jegybank ezzel legalább egy érdemi, egyirányú forintgyengítő devizakeresletet el tudott vezetni a piacról. Azt gondolják azonban, hogy a végtörlesztés ennek ellenére erősen gyengíti a forintot. Több hatáson keresztül is.

A devizahitelek fix árfolyamon lehetővé tett átváltása (amelynek veszteségét teljes egészében a bankokra hárítják) egyértelműen visszafogja majd az amúgy is gyenge hitelezést. Mint az OTP-nél kiemelték: ha a magyar bankrendszer úgy tudna hitelezni, mint a román, a mi növekedésünk 1,5-2 százalékponttal lehetne magasabb. Ezek a folyamatok pedig – tették hozzá – semmi jót nem vetítenek előre 2012-re, figyelembe véve például azt is, hogy a végtörlesztés az ország hitelminősítését is nagyon negatívan érinti. Már azzal, hogy magánszerződésekbe avatkozik be az állam. Amennyiben pedig az európai bíróság ezt az uniós joggal ellentétesnek találja, a veszteséget ki kell fizetni a bankoknak, ami majd növeli a hiányt és az államadósságot.

A fenyegető felhők mindesetre már nem csak feltűntek, felettünk vannak. A forint tegnap történelmi szintre gyengült az euróval szemben (közel 318 forinton jegyeztek egy eurót). Még a válság legkeményebben tomboló időszakában sem volt ennyire drága a közös európai deviza. Közben – már nem először – a magyar állampapírok tulajdonképpen a kutyának sem kellettek. Az OTP-nél (a bank részvénye alaposan megszenvedte a tegnapi napot, az árfolyam majdnem nyolc százalékkal zuhant) úgy vélik, az állampapírpiacot is sújtja a végtörlesztés. Ez ugyanis sok szereplőt (háztartások, takarékszövetkezetek, a pozíciójukat záró külföldiek) kényszerű állampapír-eladóvá tesz.

A kilátásokkal kapcsolatban a legnagyobb bank nem túl optimista. Szerintük a forintra további leértékelődési nyomás nehezedhet, nem tartanak kizártnak újabb mélypontot sem. Az MNB ezzel párhuzamosan kamatemelésre kényszerül, véleményük szerint legalább 75 bázispontos emelésre lenne szükség, de a kockázatok felfelé mutatnak, a piac pedig 100-125 bázispontot jelez előre.

Nem minden banknál ennyire borúlátóak. A CIB-nél egyelőre nem számítanak kamatváltozásra. Érvelésük egyébként nagyon hasonlít az OTP-nél hallottakhoz, csak ők a másik oldalról közelítik a kérdést. Az MNB kamatemelése ellen szól tehát például, hogy a növekedés terén is a lefelé mutató kockázatok uralkodnak – részben a hitelezés fagyott állapota miatt. A gazdaság összességében igen gyenge, a kapacitások kihasználatlanok, nincs ami a piaci árakat emelné.

Portálunknak a CIB-nél ezzel kapcsolatban még kifejtették: a kamatemelést nyilvánvalóan addig húzza majd az MNB, ameddig csak lehet.  Mint zárójelben megjegyezték, a muníció ellövése nem volna tanácsos a konkrét leminősítések és az IMF magyar fiskális kilátásokról alkotott véleményének meghallgatása előtt. A fogyatkozó devizatartalék a piaci beavatkozási lehetőségeket is mérsékli (a jegybank az árfolyamot forint-vételekkel tudja valamennyire megtámasztani).  Ezen felül: a jegybank sem lát bele teljesen a kormány lapjaiba, nem tudhatja, hogy lesz-e még olyan váratlan, destabilizáló - például a végtörlesztési javaslathoz hasonló - kormányzati bejelentés, ami növelné a pénzügyi kockázatokat, és így az elvárt kockázati prémiumot.

 

A devizahitelesek mostanában fekete napokat élhetnek, a helyzet azonban elég aggasztó lehet azok számára is, akik a végtörlesztéshez forinthitelt vettek/vesznek fel. A pénzpiaci hozamokhoz kötött árazás ugyanis már most kimutatta a foga fehérét.  A táblázatainkban szereplő hiteldíjakat (THM) ugyanis a bankok három hónapnál 6,1 százalékos, félévre pedig 6,14 százalékos kamatszinttel kalkulálták. Ezzel szemben tegnap a referencia hozam az előbbi esetben 6,47 százalékos, az utóbbinál pedig 6,65 százalékos volt (a Bubor ennél alacsonyabb lett, de csak idő kérdése lehet a „felzárkózás”). Durvább azonban, ha a három és ötéves lejáratot nézzük. A parlament által elfogadott, a jelzáloghitelekre vonatkozó kamatszabályozásban ugyanis a három és ötéves lejáratú állampapírokhoz kötött kamatozás is szerepel. Ezeknél pedig hétfőn 8,35 százalékos és 8,61 százalékos volt a kamat.