Trükkösen változott a kilakoltatás fogalma

Már gyúrnak a behajtók a hitelmoratórium utáni időszakra

Fotó: Varga György, MTI
2021. február 18. Megnőtt a rezsitartozások egy főre eső összege – állítja a Magyar Követeléskezelők és Üzleti Információt Szolgáltatók Szövetsége (MAKISZ). A szervezet szerint a hiteltörlesztési és hitelfelmondási moratórium lejártával tömeges problémák jöhetnek.

A pénzügyi szakma – közölte a MAKISZ – valószínűnek tartja, hogy a Covid-járvány miatt meghosszabbított hiteltörlesztési és hitelfelmondási moratórium június 30-i lejártával megnövekszik a késedelmes hitelfizetések, illetve a fizetésképtelenség miatt felmondott hitelek száma. Szerintük ezt jelzi az is, hogy megnövekedett a közüzemi és telekommunikációs szolgáltatók felé fennálló tartozások egy főre eső összege, és a kkv szektorban megnőtt a körbetartozás mértéke.

Az Azénpénzem.hu érdeklődésére Bódizs Kornél, a MAKISZ elnöke elmondta: az elmúlt két évben évente 10 százalékkal emelkedett az egy főre jutó tartozás. A jelenlegi helyzetről szólva az elnök kiemelte: a járvány miatt az internet és a telefon használata is gyakoribb, és nagyobb számlákat generál. Ahogy finoman fogalmazott: a fizetési képesség és hajlandóság viszont nem emelkedik a számlák összegével párhuzamosan.
A kilenc hónapnál hosszabb ideig a moratóriumban lévők esetében a Magyar Nemzeti Bank (MNB)  nemrégiben kiadott ajánlása szerint a bankok csak egyedileg tekinthetnek el az átstrukturálttá minősítéstől. Az MNB ugyanis úgy véli, hogy ennyire hosszú moratóriumban töltött idő esetén „indokolt feltételezni”, hogy az adósnak pénzügyi nehézségei vannak, illetve lesznek.
Hozzátette még, hogy a rezsiszámláknál – amelyek kifizetése a legtöbb háztartásban alapvető – a hátralékok növekedése nagyobb problémára utal. Esetleg a munkahelyek (átmeneti vagy tartósabb) elvesztésére lehet gondolni, de az sem lehet teljesen mellékes, hogy a home office jellegű munkavégzés az otthoni rezsi összegét is növeli.

Arra, hogy a moratórium vége mennyire dobhatja meg a követeléskezelőknél levő kinnlevőségek nagyságát, a MAKISZ elnöke jelenleg nem akart konkrét becslést adni. Mint azonban hangsúlyozta: néhány százalékos növekedés is nagyon sok lenne, hiszen az is több ezer adóst jelent.
Nagyon sokan teljesen tájékozatlanok
A gondokra készülve a MAKISZ felmérést készíttetett arról, mennyire vannak tisztában a jelenlegi szabályokkal az adósok. A magyar felnőtt lakosság körében végzett 500 fős reprezentatív felmérésből kiderül, hogy a válaszadók 41százaléka nem tudja, hogy a fizetési késedelem vagy a felmondott tartozás esetén fennmaradt követelés a legtöbb esetben valamelyik követeléskezelő céghez kerül, amelyik gondoskodik annak behajtásáról. A megkérdezettek még magasabb arányban (44,8 százalék) nem tájékozottak arról sem, hogy amennyiben a követeléskezelő nem tudja elérni az írásbeli felszólításra nem reagáló adóst a további egyezkedés érdekében, a tartozás a végrehajtás szakaszába kerülhet.

Pedig – hangsúlyozták a közleményben – miközben a követeléskezelővel még plusz költség nélkül lehet megegyezni, a végrehajtási eljárás már akár 30-40 százalékos többletköltséget is jelent. A felmérés szerint ezzel a ténnyel a többség nincs tisztában. A szervezet szerint a követeléskezelők célja a megállapodás, amelynek keretében részletfizetésre, bizonyos esetekben pedig (amennyiben az adósok élethelyzete miatt ez szükséges) a követelt összeg egy részének elengedésére is sor kerülhet.

A MAKISZ szerint a fizetési nehézségekkel küzdő ügyfelek szempontjából is hátrányos a követeléskezelési piac jelenlegi, nem egyértelmű szabályozása. A válaszadók közel 56 százaléka nem volt tisztában azzal, hogy mivel Magyarországon a követeléskezelési tevékenységet jelenleg nem szabályozza törvény, olyan cégek is megjelenhetnek a piacon, amelyek nem etikusan járnak el.
Kozmetikázottak lehetnek majd a statisztikák
A 2016 és 2020 közötti időszakban egy kisvárosnyi embert lakoltattak ki. A pontos számot nem lehet tudni, mert nem vezetnek statisztikát arról, hogy az intézkedés hány embert érint. A koronavírus-járvány első hulláma után, 2020-ban harmadik negyedévében úgy megugrott a kilakoltatások száma, mint egy járványmentes évben – derítette ki korábban a 24.hu a Magyar Bírósági Végrehajtói Kartól kikért adatokból. Tavaly július elejétől szeptember végéig majdnem ezer ingatlant ürítettek ki.

November 15-éig lehetett kilakoltatni, mert akkor ismét érvénybe lépett a téli kilakoltatási moratórium. Ez a törvény szerint az idén is április 30-ig tart. A moratórium azonban nem érvényes az önkényesen elfoglalt lakás kiürítésére, de akkor sem, ha az adósra korábban rendbírságot szabtak ki. Utóbbit például azért alkalmazhatják, mert valaki akadályozza a végrehajtást.

Az egészbe persze beleszólhat a veszélyhelyzet. A végrehajtásról szóló törvénybe viszont tavaly nyáron becsempésztek egy olyan kitételt (1994. évi LIII. törvény 300/A paragrafus 5. bekezdés), amely szerint kilakoltatásnak csak az minősül, amikor az ingatlan birtokba adása vagy kiürítése során rendőri intézkedésre kerül sor. Akik tehát önként távoznak, egyben a statisztikát is javítják.

A hitelmoratóriummal kapcsolatos jegybanki előírásokról részletesebben itt tájékozódhat

Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!

Szerző: Azénpénzem
Címkék:  , , , , ,

Kapcsolódó anyagok