Fel is gyorsulhat a változás
2018. május 23.
Az adósok egy ideje már hozzászokhattak, hogy havi terhük egyre csökken. Úgy tűnik azonban, hogy ennek a jó világnak vége. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) ugyan továbbra is hitet tett az alacsony kamatok mellett, de a pénzpiaci folyamatok már emelkedést mutatnak. A hiteleseket pedig valójában ez, és nem a jegybanki alapkamat érinti.
Jókorát változott az utóbbi időben a pénzpiaci klíma. Mint grafikonunkon jól látszik, különösen a gyorsan átárazódó hitelekre irányadó kamat emelkedett meg. Emlékezetes, hogy a devizahiteleket háromhavi periódusos kölcsönökre váltották át (az elszámolás és forintosítás végső mérlegéről részletesen itt írtunk). Ezek az adósok pedig eddig – mint arról több jelzést is kaptunk – kifejezetten elégedetten észlelték, hogy havi törlesztőjük egyre csökkent. A jelenlegi folyamatok alapján azonban nekik is hozzá kell szokniuk az ellenkező irányú változásra.
Tény, hogy a bankközi kamatok még így is sokkal alacsonyabbak a jegybanki alapkamatnál (az jelenleg 0,9 százalék). Mint azonban tapasztaljuk, a hitelesek nem igazán értik (sőt tulajdonképpen nem is érdekli őket), pontosan milyen folyamatokról, összefüggésekről és szintekről van szó. Számukra egyetlen dolog fontos: saját törlesztőjük nő vagy csökken. Most pedig nagyon úgy néz ki, hogy az esés mindenképpen emelkedésbe vált át.
Ugyanez a helyzet a hosszabb távra fixált kamatok esetében is. Az idén februárban modelleztük, hogy Átlag Mária, vagyis egy átlagadós milyen feltételekkel kapna fogyasztóbarát lakáshitelt. Akkor a tíz évre fixált kamatozású kölcsön teljes díja (THM) átlagosan szinte pontosan 5 százalékra jött ki. Most ugyanazokkal a feltételekkel kalkulálva az átlagos THM már 5,75 százalékra rúg.
Nem arról van szó, hogy a bankok drágítottak volna (mint ahogy többen feltételezik). Az emelkedés az állampapírpiaci hozamok esetében is tetten érhető. Az idén év elején a 10 éves állampapírt az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) adatai szerint a befektetők 1,9 százalékos hozammal is megvették, jelenleg azonban már 3, sőt afeletti hozam is előfordult. Az 5 éves papír esetében a 0,98 százalékos hozam ment fel mintegy 1,8 százalékra.
Ezek az értékek még mindig nagyon alacsonyak, nem igazán meglepő tehát az emelkedés. Az MNB már egy évvel ezelőtt figyelmeztetett arra, hogy 15-20 évre felvett lakáshitelek futamideje alatt számítani lehet az Európa-szerte historikusan alacsony referenciakamatok, illetve azok nyomán a lakáshitelek kamatszintjének emelkedésére. Ez ráadásul már nem is az első ilyen jelzésük volt.
Nyeste Orsolya, az Erste szenior makrogazdasági elemzője szerint tegnap kamatdöntő ülését követően az MNB igen erősen fejezte ki elkötelezettségét a laza monetáris politika fenntartására. Amennyiben azonban – tette hozzá – a nemzetközi környezet változékonysága fennmarad, s a kockázati prémiumok tartósan magasabb szinten stabilizálódnak, a forint árfolyama jóval volatilisabbá válhat, szélesebb kereskedési sávba kerülhet. (Megjegyezzük, nemzeti devizánk árfolyama és a pénzpiaci hozamszint hosszabb távon egyértelműen összefügg). Nyeste arról is beszélt, hogy jelentősebben gyengülő, bizonytalanabbá váló forintárfolyam mellett kockázat az infláció korábban vártnál gyorsabb emelkedése is.
Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!
Szerző: Az Én Pénzem
Címkék: hitel, kamat, hozam, MNB, pénzpiac, Bubor, forint, lakáshitel
Már kezdenek emelkedni a törlesztők
Jókorát változott az utóbbi időben a pénzpiaci klíma. Mint grafikonunkon jól látszik, különösen a gyorsan átárazódó hitelekre irányadó kamat emelkedett meg. Emlékezetes, hogy a devizahiteleket háromhavi periódusos kölcsönökre váltották át (az elszámolás és forintosítás végső mérlegéről részletesen itt írtunk). Ezek az adósok pedig eddig – mint arról több jelzést is kaptunk – kifejezetten elégedetten észlelték, hogy havi törlesztőjük egyre csökkent. A jelenlegi folyamatok alapján azonban nekik is hozzá kell szokniuk az ellenkező irányú változásra.
Tény, hogy a bankközi kamatok még így is sokkal alacsonyabbak a jegybanki alapkamatnál (az jelenleg 0,9 százalék). Mint azonban tapasztaljuk, a hitelesek nem igazán értik (sőt tulajdonképpen nem is érdekli őket), pontosan milyen folyamatokról, összefüggésekről és szintekről van szó. Számukra egyetlen dolog fontos: saját törlesztőjük nő vagy csökken. Most pedig nagyon úgy néz ki, hogy az esés mindenképpen emelkedésbe vált át.
Ugyanez a helyzet a hosszabb távra fixált kamatok esetében is. Az idén februárban modelleztük, hogy Átlag Mária, vagyis egy átlagadós milyen feltételekkel kapna fogyasztóbarát lakáshitelt. Akkor a tíz évre fixált kamatozású kölcsön teljes díja (THM) átlagosan szinte pontosan 5 százalékra jött ki. Most ugyanazokkal a feltételekkel kalkulálva az átlagos THM már 5,75 százalékra rúg.
Nem arról van szó, hogy a bankok drágítottak volna (mint ahogy többen feltételezik). Az emelkedés az állampapírpiaci hozamok esetében is tetten érhető. Az idén év elején a 10 éves állampapírt az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) adatai szerint a befektetők 1,9 százalékos hozammal is megvették, jelenleg azonban már 3, sőt afeletti hozam is előfordult. Az 5 éves papír esetében a 0,98 százalékos hozam ment fel mintegy 1,8 százalékra.
Ezek az értékek még mindig nagyon alacsonyak, nem igazán meglepő tehát az emelkedés. Az MNB már egy évvel ezelőtt figyelmeztetett arra, hogy 15-20 évre felvett lakáshitelek futamideje alatt számítani lehet az Európa-szerte historikusan alacsony referenciakamatok, illetve azok nyomán a lakáshitelek kamatszintjének emelkedésére. Ez ráadásul már nem is az első ilyen jelzésük volt.
Az elemzők sem tűnnek nyugodtnak
Nyeste Orsolya, az Erste szenior makrogazdasági elemzője szerint tegnap kamatdöntő ülését követően az MNB igen erősen fejezte ki elkötelezettségét a laza monetáris politika fenntartására. Amennyiben azonban – tette hozzá – a nemzetközi környezet változékonysága fennmarad, s a kockázati prémiumok tartósan magasabb szinten stabilizálódnak, a forint árfolyama jóval volatilisabbá válhat, szélesebb kereskedési sávba kerülhet. (Megjegyezzük, nemzeti devizánk árfolyama és a pénzpiaci hozamszint hosszabb távon egyértelműen összefügg). Nyeste arról is beszélt, hogy jelentősebben gyengülő, bizonytalanabbá váló forintárfolyam mellett kockázat az infláció korábban vártnál gyorsabb emelkedése is.
Az Equilor a jegybanki döntés után kiadott elemzésében azt írta, hogy bizakodásra adhat okot, hogy a külföldiek által birtokolt állampapír-állományban nem látható csökkenő trend. Ők a forintpiaci nyugodtabb árfolyammozgások végét hangsúlyozták.
A K&H vezető elemzője, Németh Dávid a legfontosabb kérdésnek azt tartja, hogy a nemzetközi piacokon átmeneti vagy tartós kockázatkerülésről van-e szó. Szerinte, bár a mostani forintgyengülésnek nemzetközi okai vannak, figyelembe kell venni, hogy forintnak ma már gyengébbek azok a támaszai, amelyek a korábbi években stabilan tartották vagy az erősödés irányába terelték az árfolyamot. A folyó fizetési mérlegben felhalmozódó többlet mérséklődik, miközben az infláció gyorsul, közben pedig a magyar jegybank viszonylag laza monetáris politikát visz. A nemzetközi szinten pedig inkább a szigorítás van napirenden.
Szerző: Az Én Pénzem
Címkék: hitel, kamat, hozam, MNB, pénzpiac, Bubor, forint, lakáshitel
Kapcsolódó anyagok
- 2018.11.12 - Öthavi mélyponton a volt devizások kamata
- 2018.08.02 - Használt lakásra drágább a kölcsön
- 2018.07.16 - Drágább lett a hitel? Akkor sem kapsz többet a pénzedre
- 2018.07.05 - Nagyon fájhat a lakásáfa emelése
- 2018.07.03 - Mindenki zsebét jócskán apasztja a forint gyengesége
- 2018.06.25 - Biztonságosabb hitel? Lehet, hogy a bank nem engedi!
- 2018.06.18 - Megjött a bejelentés a lakáshitelezés változtatásáról
- 2018.06.12 - Most is sok hitelest vernek át
- 2018.06.10 - Közel kétharmad szerint túlárazottak a lakások
- 2018.06.04 - Új lakáshitelezési szabályok jöhetnek
- 2018.06.01 - Devizahitelek: vissza a feladónak!
- 2018.05.29 - Jött, látott és győzött a fix kamatozású lakáshitel
- 2018.05.25 - Az állam rángatja a lakáspiacot
- 2018.05.22 - Mitől ilyen gyenge valójában a forint?
- 2018.04.17 - Visszaesett a hitelkiváltás
- 2018.03.01 - Elgondolkodtató lakáshitelezési adatok
- 2018.02.22 - Hoppá! Nem mindenkinek jár a fogyasztóbarát lakáshitel
- 2018.02.02 - Meghökkentő számok a lakáshitelezésről
További kapcsolódó anyagok