Bedőlési hullám jöhet a piacon?

Már látszik a számokon: egyre több lakáshiteles kerül bajba

2022. május 3. Megugrott a nem teljesítő hitelek száma az általános hitelmoratórium novemberi megszűnésével – derül ki a KSH legfrissebb adataiból. Tetézheti a bajokat, hogy a kamatszint emelkedésével egyre nő a lakáshitelesek törlesztőrészlete. A kamatstop június végéig tart, utána sokként érheti az adósokat a havi részletek megugrása.

Már látszik a számokon, hogy elindult a nem teljesítő hitelek növekedése az általános hitelmoratórium lejárta után. A 2020. március 19-étől bevezetett általános hitelmoratórium eredetileg 2020. december 31-ig tartott volna, de folyamatosan hosszabbítgatta a kormány; először 2021. június 30-áig, majd augusztus 31-ig, majd szeptember végéig, legvégül 2021. október 31-ig. Ezt követően mindenki automatikusan kihullott a moratóriumból, és novembertől el kellett kezdenie hitelének törlesztését, hacsak nem kérvényezte a folytatást.

A 2022. június 30-ig tartó folytatásra kizárólag azoknak a rászorulóknak volt lehetőségük, akik 2021. szeptember 30. napján fizetési moratóriumban voltak, és 2021. október 1. és október 31. között nyilatkozatot tettek a fenntartására. A kormányrendelet szerint azok tehettek nyilatkozatot, akik gyermeket nevelnek, nyugdíjasok vagy velük egy háztartásban élők, közfoglalkoztatottak, akik munkanélküliek voltak, vagy akiknek tartósan csökkent a jövedelmük. (Erről részletesen itt írtunk.)

A KSH legfrissebb, a 2021-es lakáshitelezésről szóló kiadványa szerint a törlesztési moratóriumot 2021 közepéig a lakáshitelek 29 százalékánál, mintegy 195 ezer esetben vették igénybe. Az érintett hitelek összege az első félév végén 1290 milliárd forint volt, ami a lakáshitel-állomány 30 százaléka. Az általános moratórium megszűnése után, 2021 végére a moratóriummal érintett lakáshitelek száma 46 ezerre, értéke pedig 309 milliárd forintra csökkent. Így a törlesztési moratórium az év végén már csak az összes lakáshitel 6,8 százalékát és a lakáshitel-állomány 6,7 százalékát érintette.

Ez lett a következmény

Miközben a problémamentes hitelek aránya 2015 és 2020 között 86 százalékról 97 százalékra emelkedett, 2021-ben 96 százalékra mérséklődött. 2021 végére a nem teljesítők aránya 3,7 százalékra nőtt az egy évvel korábbi 2,4 százalékról. Számuk az előző év azonos időszaki 16 ezerről 25 ezerre emelkedett. Az átstrukturált lakáshitelek a teljesítő hitelek 7,7 százalékát tették ki, míg egy évvel korábban még csak 0,8 százalékát. A nem teljesítő hitelek 48 százalékában történt átstrukturálás, egy évvel korábban mindössze a 30 százalékuknál. Ez jelentős emelkedés, és a törlesztési moratórium részleges kivezetésével hozható összefüggésbe – írja a KSH.

A számok úgy romoltak , hogy mindössze két hónapig nem volt általános moratórium 2021-ben. Így feltételezhető, hogy azóta még több hitellel lehet probléma. Tovább ront a helyzeten, hogy a növekvő inflációval párhuzamosan emelkednek a pénzpiaci kamatok, és a jegybank is rendre növeli az irányadó kamatot. Emelkednek a hitelkamatok is, ami nemcsak a hitelt felvenni szándékozók helyzetét nehezíti, hanem a hitellel már rendelkező adósokét is.

A változó kamatozású lakáshiteleken egyelőre segít a kamatstop, ami az októberi szinten rögzíti a kamatot, amennyiben a kamatforduló napja 2021. október 27-étől a 2022. június 30-ág tartó időszakra esik.

Így nőttek volna a kamatok

A bankközi kamatok esetében a 3 havi Bubor 2,02 százalék volt október 27-én, tegnap 6,76 százalékon állt. Vagyis ha valakinek tegnap árazódott volna át a hitele, 4,74 százalékpontot nyert a kamatstoppal. Csakhogy az intézkedés június végén lejár, ahogy a még megmaradt moratórium is kifut a félév végén. A kamatemelkedésből adódó sokk elkerülhető lenne a hitel fixesítésével, ugyanakkor nagy kérdés, hogy még mindig megéri-e.

Kevesen fixesítenek

Az Erste Bank felmérése szerint a vártnál kevesebben kérik rövid, éven belül változó kamatozású jelzáloghitelük hosszú kamatperiódusúra cserélését, vagyis fixesítését a banknál. Pedig a változó kamatozású hitelt törlesztők 14 százaléka tartja kockázatosnak a kölcsönét, míg a fix kamatozású hitelt fizetők körében ez az arány mindössze 2 százalék – adta hírül a pénzintézet.

Az Erste Bank tavaly július óta több száz – az MNB fixesítési ajánlásában érintett célcsoportba tartozó – ügyfele hitelét alakította már át, illetve van folyamatban ilyen hitelek átalakítása hosszú kamatperiódusú jelzáloghitellé. Amennyiben minden, még folyamatban lévő ügylet lezárul, az érintett ügyfelek közel tizede fixesítette hitelét. Ez az arány elmarad az Erste korábbi várakozásától. Ennek elsődleges oka valószínűleg a kamatstop. Az intézkedés miatt ugyanis az érintett ügyfelek egyelőre nem érzékelik, hogy a jelenlegi, jelentősen emelkedő kamatkörnyezet milyen kedvezőtlen hatással van a hitelekre.

Szerző: Lovas Judit
Címkék: lakáshitel, KSH, moratórium, kamatstop, törlesztőrészlet