Elkészítette a NAV az szja-tervezeteket, ami elektronikusan elérhető

Már most a pénzéhez juthat, ha van visszaigényelhető adója

2021. március 17. Már elérhetőek elektronikusan a NAV által elkészített szja-bevallási tervezetek az adóhatóság honlapján. Akinek visszaigényelhető adója van, annak érdemes minél előbb jóváhagynia, hogy 30 nap múlva megkapja az összeget. A bevallási határidő változatlanul május 20. Akinek nincs ügyfélkapuja, még április 15-ig kérheti a tervezet postázását.

Idén több mint 5,4 millió adózónak készítette el a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) az szja-bevallás tervezetét, ami március 15-étől már elektronikusan elérhető. Az ügyfélkapuval (KAÜ-azonosító) rendelkezők számítógépen, de akár okostelefonon vagy tableten is megtekinthetik az eSZJA felületen, és ha szükséges, szerkeszthetik is a bevallás tervezetét. Aki egyetért a dokumentum adataival, annak nincs további teendője, május 20-án éjfélkor a tervezet az ajánlott adatokkal érvényes szja-bevallássá válik.

Akinek nincs ügyfélkapuja, április 15-éig kérheti a tervezet postázását. Senkinek nem kell személyesen megjelennie az ügyfélszolgálaton, hogy hozzájusson nyomtatott bevallási tervezetéhez.
Hogyan kérhető postán a tervezet?
  • SMS-ben a 06-30/344-4304-es telefonszámon (az üzenetben meg kell adni az adóazonosító jelet és a születési dátumot a következők szerint: SZJAszóközadóazonosítójelszóközééééhhnn),
  • a NAV honlapján elérhető webűrlapon,
  • levélben,
  • a NAV honlapjáról letölthető formanyomtatványon (BEVTERVK),
  • telefonon a 1819-es hívószámon.
Az egyéni vállalkozóknak, a mezőgazdasági őstermelőknek és az áfafizetésre kötelezetteknek a tevékenységükből származó jövedelmi, illetve az adóhivatali nyilvántartásokban nem szereplő adatokkal kell kiegészíteniük bevallási tervezetüket. Az ő esetükben továbbra is önállóan kell benyújtani a bevallást, hiszen a számukra készített tervezetek nem válnak automatikusan érvényessé, de segítségül szolgálnak a bevallás elkészítéséhez.

Mit kell tenni az szja-bevallás tervezetével?

Aki egyetért a NAV által készített adóbevallási tervezettel, nincs további teendője. A postán küldött dokumentumot sem kell visszaküldeni a NAV-nak, és nem kell az ügyfélszolgálatokra sem bevinni, ugyanis május 20. után minden további adminisztráció nélkül, automatikusan hivatalos adóbevallássá válik. Míg korábban a határidő lejárta adóhivatali felszólítást és mulasztási bírságot jelentett, most azt, hogy sokaknak bármiféle teendő nélkül érvényes bevallása lesz.

Szem előtt kell tartani azonban, hogy a tervezet sokat segít a bevallásban, de nem tévedhetetlen, és nem feltétlenül szerepel benne minden jövedelem. Éppen ezért fontos, hogy mindenki ellenőrizze az adatokat. Ha ugyanis nem módosítunk, május 20. után akkor is automatikusan ez lesz a hivatalos bevallásunk, ha nem jók az adatok. 

Mire figyeljünk?

A NAV a munkáltatóktól, kifizetőktől kapott adatokból állítja össze a tervezetet, kiszámítja a jövedelmet terhelő adót, számításba veszi az év közben levont adóelőleget és a figyelembe vett kedvezményeket. Az adóbevallási tervezetben szerepel mindezek egyenlege, ami lehet nulla, még fizetendő adó vagy visszajáró összeg.

De nem minden adat érkezik meg a NAV-hoz. Nem jelenik meg a tervezetben például a magánszemélyektől kapott jövedelem, így az ingóértékesítés, ingatlan-bérbeadás magánszemélyeknek vagy a külföldről érkezett pénz. Ha valaki tavaly drágábban adta el lakását, mint amennyiért néhány éve vásárolta, akkor előfordulhat, hogy a bevallási tervezetet ki kell egészítenie, és adót is kell fizetnie.

Külföldi jövedelem

A külföldi munkáltatók, kifizetők a NAV-nak nem szolgáltatnak adatot, ezért az adóbevallási tervezet a külföldről származó jövedelmeket nem tartalmazza. A külföldi munkaviszonyból származó jövedelem a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény alapján a munkavégzés államában adóköteles. Magyarországon a külföldi jövedelméről nem kell bevallást benyújtania, ha nem volt az adóévben egyéb olyan jövedelme, amely itthon adóköteles.

A külföldön bankszámlával rendelkező magyaroknak a kinti kamatjövedelmet külön be kell vallaniuk. Korábban változtak az osztrák szabályok, így az ottani bankszámlával rendelkezőknek önállóan kell bevallaniuk a kint szerzett tavalyi kamatjövedelmet. Érdemes a külföldről szerzett osztalék helyes bevallására is odafigyelni, hiszen az automatikus információcsere-szabályozás alapján a NAV a külföldi adóhatóságoktól közvetlenül is megkapja az ilyen jövedelmekre vonatkozó adatokat.

Ingatlaneladás

Az ingatlanértékesítésből származó jövedelem a bevallási tervezetben nem szerepel.  Ha valaki olcsóbban adott el ingatlant, mint amennyiért korábban vásárolta, akkor az értékesítésből származó bevételt nem kell a bevallásban szerepeltetnie, mivel az eladásból nem keletkezett jövedelme. Ha valaki az ingatlant a vásárlástól számított öt év elteltével adta el, akkor sem keletkezik adóköteles jövedelem. Tehát a 2015-ben vagy azt megelőzően megszerzett ingatlan 2020. évi értékesítése esetén már nem kell adózni vagy bevallani azt.

Ha az ingatlant 2016-ban vagy azután vásárolta valaki, akkor az eladásából származó jövedelmet úgy kell kiszámolni, hogy a bevételt csökkenteni kell a költségekkel. A bevétel jelenti az ingatlan eladási árát, amiből a jövedelem kiszámításához költségként levonható például a megszerzésre fordított összeg (vételár), az illeték, az ügyvédi díj, az eladással kapcsolatos kiadások (hirdetési díj). Ezen felül az értéknövelő beruházások, így a felújítás, bővítés költségeit is figyelembe lehet venni. A kiadásokat számlával vagy egyéb okirattal kell igazolni, amiket nem kell a bevalláshoz csatolni, de az elévülésig – 5 évig – meg kell őrizni.

Ha valaki 2020-ban ingatlant értékesített, akkor a bevételből a költségek levonásával számított összeg az alábbiak szerint csökkenthető még:

Szerzés éveA jövedelem számított összeg
2020100% -a
2019100% -a
201890% -a
201760% -a
201630% -a
20150%- a
 
Az így számított jövedelem után 15 százalék szja-t kell fizetni.

Ingóság értékesítése

Az ingó vagyontárgy átruházásából származó jövedelem nem szerepel a tervezetben, ezért ezt is magunknak kell bevallanunk és befizetni. Ha valakinek 2020-ban kizárólag ingóértékesítésből származott jövedelme, akkor a NAV nem készíti el az adóbevallás tervezetét. Ha ezen a bevételen kívül olyan jövedelme is volt, amiről a NAV kifizetői adatokkal rendelkezik, például munkabér, akkor a NAV elkészíti az adóbevallási tervezetet, amelyet azonban ki kell egészíteni az ingóértékesítésből származó jövedelemre vonatkozó adatokkal.

Ha valaki ingóságokat gazdasági tevékenységként, vagyis üzletszerűen, illetve tartósan vagy rendszeres jelleggel értékesítette 2020-ban, akkor a kiszámított jövedelem önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül. Ezután az szja-n felül 15,5 százalékos szociális hozzájárulási adót is kell fizetni. A személyi jövedelemadó és a szociális hozzájárulási adó alapja a megállapított jövedelem 87 százaléka.

 Nem keletkezik adókötelezettség, ha a magánszemély ingóértékesítésből származó összes jövedelme – ha az nem gazdasági tevékenységből származik – nem haladja meg a 200 ezer forintot. Ha meghaladja ezt az összeget, akkor csak a 200 ezer forint feletti rész után kell a 15 százalékos adót megfizetni. Ilyenkor a teljes jövedelmet be kell vallani, de annak 15 százalékkal megállapított adóját csökkenteni kell 30 ezer forinttal.

Adókedvezmények

Az adóbevallásban lehet érvényesíteni a családi adókedvezményt is. Érdemes ellenőrizni, hogy a munkáltató pontosan tüntette-e fel a hónapokat, és hogy minden pontosan szerepel a tervezetben. Akiknek év közben néhány hónapig nem volt jövedelmük, az éves bevallásban érvényesíthetik a családi adókedvezményt azokra a hónapokra is. Az élettársak is ilyenkor oszthatják meg a családi kedvezményt a nem vérszerinti, eltartott gyermekre is. Ha tavaly a gyerek leérettségizett, és már nem jár utána családi pótlék, akkor kérdés, hogy a családi adókedvezményt helyesen vettük-e igénybe. (Erről részletesen itt írtunk.) Ezt is most ellenőrizhetjük. A négy- vagy többgyermekes anyák is most élhetnek a 2020 januárjától érvényesíthető adómentességgel, ha ezt eddig nem tették.

A kiemelt betegségek után járó, tavaly havi 8050, azaz évi 96600 forintos adókedvezményt is igénybe lehet venni 2020-ra. Adókedvezmény jár azoknak, akik rokkantsági járadékban vagy fogyatékossági támogatásban részesülnek, és azoknak is, akik olyan betegségben szenvednek, amelyeket a 335/2009. (XII. 29.) kormányrendeletben felsorolnak. A személyi kedvezmény utólag, az éves adóbevallásban is érvényesíthető, például ha megbízási szerződés alapján csak néhány alkalommal szerzett jövedelmet valaki az adóévben, és az adóelőlegből a kifizető nem érvényesítette a kedvezményt. Ha az adóév, esetleg több adóév elteltével utólag állapítják meg a kedvezményre való jogosultságot, akkor az igazoláson szereplő kezdő naptól az adókedvezmény az 5 éves elévülési időn belül, visszamenőleg, az éves adóbevallás(ok) önellenőrzésével érvényesíthető.

Adójóváírások

Akik önkéntes pénztárba, nyugdíjbiztosításra  vagy NYESZ-re fizettek be, azoknak érdemes ellenőrizni az adójóváírást. Ha egyszerre több helyre is fizetnek, akkor dönteni kell, hogy melyik pénztárba, illetve melyik biztosításra igénylik a kedvezményt. A visszatérítés elmaradását ugyanakkor nem csupán az ügyfelek figyelmetlensége okozhatja. Amennyiben a szerződő ezer forintnál nagyobb adó- vagy járuléktartozást halmozott fel, az adóhatóság a tartozás rendezéséig visszatarthatja a folyósítást. Alacsonyabb fizetések mellett az is előfordulhat, hogy más adókedvezmények igénybe vétele miatt az adó összege nem elegendő a teljes körű adójóváíráshoz. Ilyenkor a jóváírás csak csökkentett mértékben kérhető.

A NAV külön felhívja a figyelmet arra is, hogy külföldi biztosítóval kötött nyugdíjbiztosításra is igénybe lehet venni az adójóváírást, ha az adózó rendelkezik a biztosító által kiállított bővített adattartamú igazolással.

Érdemes akkor is ellenőrizni az adatokat, ha a munkáltatónkon kívül nem kaptunk mástól jövedelmet, hátha valami okból eltérést találunk. A tévedés lehetősége ugyanis minden oldalon fennáll. 

Kinek érdemes sietni?

Mindenképpen érdemes minél előbb ellenőrizni a tervezetet. Ha ugyanis visszaigényelhető adónk van – akár adójóváírás formájában is -, a jóváhagyást és beküldést követően 30 nap után megkapjuk a pénzt.
Akinek viszont fizetendő adója van, annak nem kell sietnie, de legkésőbb május 20-án fizetnie kell.

Mi történik, ha valaki nem tud fizetni?

Ha valaki a határidőre nem tud fizetni, nem folytat vállalkozási tevékenységet, és nem kötelezett általános forgalmi adó fizetésére, akkor a bevallásában nyilatkozhat arról, hogy a befizetendő, 500 ezer forintot meg nem haladó személyi jövedelemadóját és szociális hozzájárulási adóját legfeljebb 12 hónapon keresztül, pótlékmentesen, egyenlő részletekben szeretné teljesíteni. A nyilatkozat megtételére előírt határidő (2020. május 20.) jogvesztő. Ha bevallását az adóbevallási tervezet felhasználásával készíti el, az online felületen is lehetősége van erről nyilatkozni. Fontos tudni, hogy a fizetési kedvezmény engedélyezéséről a NAV külön értesítést nem küld. Az adózó csak akkor kap értesítést, ha a pótlékmentes részletfizetés feltételeinek nem felel meg. Az első részlet megfizetésének határideje a személyi jövedelemadó megfizetésének határideje, azaz 2020. május 20.

Ha a pótlékmentes részletfizetés feltételeinek nem felel meg, de tartozását nem tudja egy összegben vagy az előírt határidőre megfizetni, a részletfizetést, illetve fizetési halasztást külön erre irányuló kérelemben az általános szabályok szerint kérheti a NAV-tól.

Szerző: Lovas Judit
Címkék:  , , , , , , , , ,

Kapcsolódó anyagok