Felkészült a kincstár a rossz időkre, kiderült, mire számíthatunk az állampapíroknál

Már nem harcolnak a lakossági pénzekért

Tardos Gergely ismerteti
az ÁKK finanszírozási tervét
Fotó: Lovas Judit

2026. szeptember 29. Jelentősen megugrott a költségvetés finanszírozási igénye, miután kiderült, hogy az Orbán-kormány brutális hiányt hagyott hátra. Az Államadósság Kezelő Központ a módosított költségvetésnek megfelelően új finanszírozási tervet mutatott be tegnap. Jó hír, hogy augusztus végéig már 87 százalékban teljesült a megemelt nettó kibocsátási terv. Az ÁKK továbbra is számít a lakosságra, de nem kívánja fokozni az értékesítést.

Új finanszírozási tervet mutatott be tegnap az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK), mivel a kormány benyújtotta a parlamentnek a módosított 2026-os költségvetést. Magyar Péter miniszterelnök június végén arról számolt be, hogy a Tisza-kormány sokkoló állapotban találta a magyar költségvetést, a hiány az eredeti hiánycél kétszerese lesz, a tavaly decemberihez képest a finanszírozási igény majdnem 40 százalékkal magasabb.

- Kihívást jelentett az ÁKK számára a vártnál jóval magasabb pénzforgalmi hiány, és az, hogy az uniós helyreállítási alap (RRF) pénzeinek az előfinanszírozását is biztosítani kellett. Ezeket a problémákat enyhítette, hogy a választások környékén a politikai változás és az euró bevezetésének az ígérete drámaian megemelte a hazai kötvények iránti keresletet. Így sikerült az ÁKK-nak könnyedén finanszírozni a magasabb hiányt és teljesíteni a helyreállítási alap előfinanszírozásának igényét úgy, hogy mellette a hazai felárak az év első felében jó 200 pontot estek, és ezzel párhuzamosan hasonló mértékben csökkent a hazai hozamszint. Az év második felében pedig stabil felárak mellett a fejlett piacokkal együtt emelkedtek a hazai hozamok – mondta Tardos Gergely, az ÁKK júniusban kinevezett vezérigazgatója. Hozzátette: mindhárom finanszírozási pillérben (intézményi forint, intézményi deviza és lakossági) erős volt a kereslet a csökkenő hozamok mellett is.

Bőséges likviditás

A 2025. decemberben bemutatott finanszírozási tervben előírt 5 445 milliárd forintos nettó kibocsátási terv csaknem 140 százaléka megvalósult augusztus végéig. A kedvező piaci hangulatnak köszönhetően pedig olcsóbban sikerült finanszírozni az államadósságot. Az aktualizált finanszírozási terv szerinti nettó kibocsátás 8 717 milliárd forint, 3 272 milliárd forinttal magasabb, mint a decemberi tervben szereplő tervezett nettó kibocsátás.

A magasabb nettó kibocsátás részben a magasabb nettó finanszírozási igény (1665 milliárd forint) fedezetéül szolgál, részben pedig a likvid eszközök állományának korábbi tervet meghaladó mértékű növelése (1607 milliárd forint), ami az európai uniós források év végére várható érkezésének előfinanszírozási igényéből fakad. Augusztus végére a módosított nettó kibocsátási terv 87 százalékban teljesült, így a már megemelt pénzforgalmi hiányhoz igazított terv időarányos teljesülése is kedvező.

A 2026. évre tervezett bruttó kibocsátások mértéke 16 391 milliárd forintról 4 022 milliárd forinttal 20 414 milliárd forintra emelkedett. A bruttó kibocsátás 72 százaléka teljesült augusztus végéig.

Kitől vonnak még be pénzt?

Tardos Gergely elmondta, hogy az intézményi nemzetközi devizakötvény kibocsátás 401 milliárd forinttal haladja meg a decemberi tervet. Az ÁKK nem tervez devizakötvény kibocsátást az év hátralévő részében. Évközben a szükséges devizaforrás-bevonásokat emelt mennyiségben teljesítette a piacról a két év eleji és a nyári ügylettel.

A devizaadósság arányára vonatkozó középtávú célszámot az ÁKK továbbra is a historikus átlaghoz közeli 30 százalékban határozza meg (augusztus végén 28 százalék volt) annak érdekében, hogy a stabilitás megőrzése mellett a globális környezet volatilitása miatt kellő rugalmasságot is biztosítson arra, hogy az adósságkezelő hatékonyan tudjon reagálni a külső környezet esetleges változásaira.

Az intézményi forintpiacon 7 392 milliárd forint összegű bruttó kibocsátás és hitelfelvétel a 2026-os terv a csereaukciókat is figyelembe véve. Augusztus végéig 3 773 milliárd forint értékben valósult meg klasszikus aukciós kibocsátás, ami a decemberi tervhez képest 774 milliárd forintos többletet jelent. Az aukciók átlagos fedezettsége 2,2 volt.

Mi lesz a lakossági papírokkal?

A lakossági piacon az eredetileg 1 000 milliárd forintra tervezett nettó finanszírozás már július elején teljesült. A lakossági papírok kamatát három lépésben 150 bázisponttal csökkentette az ÁKK. Ennek ellenére is megfelelő volt a kereslet – hangsúlyozta a vezérigazgató.

A harmadik negyedévben az ÁKK az adósságkezelés költségeinek további csökkentése érdekében korábban kibocsátott lakossági állampapírokat vásárolt vissza a forgalmazók saját számláiról. Júliusban, augusztusban és szeptemberben közel 400 milliárd forint értékben vett vissza az adósságkezelő olyan lakossági papírokat, melyek kamata elérte vagy meghaladta a 6 százalékot. A piacihoz képest magasabb kamatozású állampapírok visszavásárlásával az ÁKK jelentős kamatkiadást takarított meg. A visszavásárlás lehetőségével az adósságkezelő továbbra is élni fog, és amennyiben azt a pénzpiaci helyzet lehetővé teszi, az év végéig további visszavásárlásokat fog végrehajtani a forgalmazók saját számláján lévő lakossági állampapírokból – mondta Tardos.

Némi átrendeződés azért történt. A FixMÁP esetében az elmúlt hónapokban a terv felett érkezett kereslet, míg a változó papírokat (BMÁP, PMÁP) a tervezettnél kevésbé szívesen vásárolta a lakosság. Augusztus végére a kibocsátások több mint fele FixMÁP-ban, szinte negyede MÁP Pluszban valósult meg, így a lakossági állampapírok piacán továbbra is a fix kamatozású állampapírok részesedése a legmagasabb, a teljes lakossági állampapír-állomány 41,2 százalékát a FixMÁP teszi ki.

Intézményihez közeli hozamok

Az Azénpénzem.hu kérdésére, hogy terveznek-e változtatásokat a lakossági állampapíroknál, a vezérigazgató elmondta: az ÁKK sok időt és energiát fektetett abba, hogy a lakosság legyen a harmadik, komoly súlyú pillére a finanszírozásnak. Ez sokszor érdemben hozzájárult a finanszírozáshoz, amikor a másik két láb nehezebben működött. Biztos, hogy lesznek kisebb változások, ezeket folyamatosan mérlegelik. Terveznek változást, racionalizálást, de az ÁKK szándéka, hogy ezt a pillért megtartsa, ami nemcsak a finanszírozás szempontjából fontos, hanem azért is, mert sok háztartás itt tartja a megtakarítását. Tardos hangsúlyozta: az ÁKK számít a lakosságra, ugyanakkor nincs szükség a lakossági értékesítés fokozására.

A tervek szerint a lakosság továbbra is 20-25 százalékos arányban járul hozzá a finanszírozáshoz. Ez az arány augusztus végén 19 százalék volt, az év végére 21,5 százalékkal számolnak. Ebben nemcsak a lakossági állampapírok, hanem az intézményi papírok is benne vannak, amiket a háztartások vásárolnak. A lakosság jelentős mennyiségben fektet diszkont kincstárjegyekbe is. Mint a vezérigazgató elmondta, a hozamok itt alacsonyabbak, mint a lakossági állampapíroké, ezt tudatos likviditásmenedzselésre használja a lakosság.

Felkészültek a rossz napokra is

A kibocsátások az év első felében annyira jól alakultak, hogy a kincstári számla állománya júliusra történelmi csúcsra, 5500 milliárd forintra emelkedett. Ráadásul az előfinanszírozott uniós forrásokat az EU az év végéig megtéríti részben vissza nem térítendő támogatás, részben hitel formájában. Az RRF-források végleges elköltése ugyanakkor több évre is elhúzódhat. Az ÁKK lehetőséget biztosít az érintett szervezeteknek, hogy az RRF-ből származó forrást akár felhasználásig állampapírban tartsák, ugyanakkor ennek megfelelően megemeli a tartalékok szintjét. Várhatóan magasan zár a kincstári számla az év végén, ami a mostani, bizonytalanabb nemzetközi helyzetben biztonságosabbá teszi a finanszírozást.

Ha ezt érdekesnek találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!

Szerző: Lovas Judit
Címkék: Államadósság Kezelő Központ, ÁKK, költségvetés, hiány, finanszírozás, állampapír, hozam, Tardos Gergely