Nagy átrendeződés indult

Már rombolja a hitelboom a megtakarításokat

Kevesek kezében lehet sok
Fotó: Balaton József, MTI

2019. július 2. A megtakarítások és hitelek egyenlege – számolta ki az Azénpénzem.hu a friss jegybanki adatokból – az idei első negyedévben 30 százalékkal alacsonyabb az előző év azonos időszakában kimutatotthoz képest. A 170 milliárd forintos mínusz alapvetően a bankbetétek csökkenéséből és a személyi kölcsönök növekedéséből származik.

Az idei első negyedévben az egy évvel korábbinál 30 százalékkal alacsonyabb lett a lakosság finanszírozási képessége. Utóbbi a pénzügyi megtakarítási és a hitelfelvételi tranzakciók egyenlege (a hitel ebben értelemszerűen negatív előjellel szerepel). A 170 milliárdos visszaesést részletesebb adatok szerint alapvetően a bankbetétek csökkenése és a személyi kölcsönök növekedése okozhatta, de persze más is hozzájárult.

Lakossági tranzakciók éves változása (mrd Ft)*
Megtakarítások		Hitelek
Forint bankbetétek	-188,6	Banki lakáshitel	20,0
Deviza bankbetétek	35,6	Nem banki lakáshitel	3,4
Állampapírok	130,9	Banki fogyasztási hitel	60,0
Befektetési jegyek	-36,7	Nem banki fogyasztási hitel	-44,1
*2019. I. negyedéve az előző év azonos időszakához képest Forrás: MNB-adatok, Azénpénzem.hu számítás

A táblázatból jól kirajzolódik a megtakarításoknak az államhoz, a hiteleknek pedig a pénzügyi vállalkozásoktól a bankokhoz történő átrendeződése. És ez még csak az első negyedév. A szuperkötvény megjelenése ugyanis nyilvánvalóan további jelentős változást hoz a piacon, ahogy a másik oldalon a családtámogatási lehetőségek tegnap elindult kibővítése is.

A mindent összemosó átlagok

A háztartások nettó finanszírozási képessége 2019 első negyedévével záruló elmúlt egy évben a GDP 5,3 százaléka (2299 milliárd forint) volt, ami meghökkentően magas érték. Az első negyedévben viszont – bár még mindig elég magasra rúgott – ez az arány csekélyebb, összesen 4 százalékos volt. A lakosság még mindig jókora, 404 milliárdos pluszban (ennyivel haladták meg a pénzügyi megtakarítások a hitelfelvételt) volt.

Az idei első negyedévben közel 40 milliárd forinttal tettek a tagok kevesebb pénzt pénztári megtakarításba. Ezen a téren pedig – szintén a kormányzati szándéknak megfelelően – a SZÉP-kártya (Itt írtunk arról, hogy az évet milyen feltöltéssel indította a SZÉP-kártya, a legfrissebb számokról pedig itt számoltunk be) elszívó hatása érvényesül.)

Nem (lenne) persze mellékes, hogy a különböző rétegekben miként csapódnak le a változások. Gyanítjuk, hogy jócskán akadnak, akik a pénzügyi vagyon gyarapodásából egyáltalán nem, ellenben az eladósodottság növekedéséből alaposan kiveszik a részüket. Az MNB legfrissebb stabilitási jelentése szerint (ebben szerepelt az is, hogy a budapesti lakások már túlértékeltek) az új jelzáloghitel szerződéseken belül már 2018-ban megjelent egy kifejezetten kockázatos réteg. A 2018-as szerződések közel negyede (24 százaléka) esik ebbe a körbe. És hol lehetünk már ezektől az arányoktól!

A másik oldalon viszont a szupergazdagok szakértőjének számító Blochamps elemzése szerint – amiről korábban a Napi.hu számolt be – több mint 550 milliárddal nő a legvagyonosabb réteg privátbanki szolgáltatóknál tartott megtakarítása. 2020-ban a becslések szerint további 600 milliárd forint gyűlik majd össze a gazdagok számláin, 2022 végére pedig éves 12 százalékos növekedés mellett 7350 milliárd forintra emelkedik ez az összeg. Vagyis minden vagyonos ember évente 15 millió forinttal gyarapíthatja a már most is 108 millió forint körüli átlagos megtakarítását privátbanki számláin.