Leszoktat a pazarlásról az infláció

Már sokkal kevesebb kenyeret dobnak ki a magyarok

Fotó: Czeglédi Zsolt, MTI

2023. október 2. Csaknem 60 százalékkal sikerült mérsékelni a fejenkénti éves pazarlást pékáruból – tette közzé a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih). Úgy véljük, a kenyérrel, a kiflivel és a zsemlével azok árának jelentős emelkedése miatt bánunk gondosabban. Az Azénpénzem.hu számításai szerint a kenyér átlagára 2019-hez képest tavaly már majdnem a háromszorosa volt.

A kenyér éves átlagára a KSH által közzétett adatok alapján végzett számításaink szerint 2019-ben kilónként 290 forint volt, tavaly viszont már 620 forintot tett ki. Megjegyezzük, mindenki megítélheti a saját tapasztalatai alapján, hogy valójában kilónként mennyit (alighanem a jelzettnél többet) ad ki kenyérre. Az egykor stabilan 25 forintos zsemléért 70 forintot is kellett fizetni.

Az árak tehát alaposan megemelkedtek, és alighanem erre reagálva bánnak már a magyarok takarékosabban a pékárukkal. A Nébih tájékoztatása szerint a pékáruknál 6 év alatt csaknem 60 százalékkal sikerült mérsékelni a fejenkénti éves pazarlást. Az eredmények szerint a készételekkel is tudatosabban bánnak a magyarok, ugyanis ebben a kategóriában is jelentős mennyiséggel, csaknem negyedévek kevesebbet dobunk már ki.

Bizakodásra adhat okot, hogy a Nébih felmérésében az idén részt vevő rekordszámú (500 feletti) háztartás 80 százaléka nyilatkozott úgy, hogy ‒ ha kis mértékben is, de ‒ tudna faragni a kidobott élelmiszerek mennyiségén. Mindezt azonban a hatóság szerint is várhatóan az infláció is befolyásolja majd.

A javuló eredmények ellenére továbbra is a készételek vezetik a legnagyobb mértékben elpazarolt élelmiszerek toplistáját. Ebből fejenként évente több mint 10 kiló megy a kukába. A friss zöldségekből és gyümölcsökből 4,5 kiló, a tejtermékekből pedig közel 3 liter jut erre a sorsra. A közlemény apropóját az (is) adta, hogy a hétvége előtt volt az élelmiszerveszteséggel és -pazarlással kapcsolatos tudatosság nemzetközi napja. Világviszonylatban egyébként a háztartásokban keletkező élelmiszerhulladékok a teljes élelmiszerláncban keletkező élelmiszerveszteség 50-60 százalékáért felelősek.

Összesen 140 milliárd forint feletti a megtakarítás

A Nébih Maradék nélkül programja 2016 óta méri fel ‒ EU-s módszertan alapján ‒ az élelmiszerhulladékok mennyiségét és annak megoszlását a magyar háztartásokban. Az első adatok fejenként 68 kiló élelmiszerhulladék „termelést” mutattak, ami azóta 60 kiló alá csökkent. A most negyedik alkalommal elvégzett hulladékfelmérés fejenként 24 kiló élelmiszer pazarlását mutatta. Így a program indulása óta 27 százalékos a csökkenés.

A hazai háztartások összes élelmiszerpazarlása azonban – jelezte a Nébih – továbbra is 230 ezer tonna évente. Ebből a mennyiségből pedig 430 ezer ember tudna jóllakni egy éven keresztül, napi 3 bőséges étkezéssel számolva. A jelenlegi élelmiszerárak mellett egy átlagos magyar állampolgár évente 40 ezer forint értékű élelmiszert pazarol el, amely a teljes lakosság szintjén több mint 380 milliárd forint veszteséget jelent.

A korábbi fogyasztói szokások mellett, azaz a 2016-os szinten, a pazarlásból eredő fejenkénti veszteség 55 ezer forint lenne. Fejenként tehát átlagosan 15 ezer forintot spórolt egy magyar állampolgár a tudatosabb vásárlással, ételkészítéssel és tárolással. A teljes megtakarítás pedig összesen több mint 140 milliárd forintot tesz ki.

Szerző: BVJ
Címkék: élelmiszer, infláció, Nébih, pazarlás, hulladék, kenyér