Már szerethetőek a magyarországi bankok

Fotó: kormany.hu
2015. február 9. A magyar polgárok rövidesen újabb bank boldog (rész)tulajdonosai lehetnek. Az MKB és a Budapest Bank után az állam – mint azt ünnepélyesen bejelentették –az Erste 15 százalékát szerezheti meg. A bankadó jövőre a mostaninak majdnem a felére csökken. A miniszterelnök szerint már jótékonyak az ország számára a bankok.

Nagyot változott a kormány hozzáállása a bankokhoz. A bankellenes (plakátokon is megjelenő) kampány után sikerült eljutni odáig, hogy Orbán Viktor miniszterelnök már az ország számára jótékonynak nevezte a magyarországi hitelintézeteket.  A kijelentés azon a tájékozatón hangzott el, amelyen Orbán az EBRD elnökével és az Erste Group vezérigazgatójával írt alá átfogó banki megállapodást (képünkön).

A változás hátterében az áll (mint arról szintén beszélt a miniszterelnök), hogy Magyarországon már nem a nemzetközi érdekeket kiszolgáló hitelintézetek tevékenykednek, a szektorban jelentőssé vált a magyar, illetve az állami tulajdon. Mint kiderült: Az MKB és a Budapest Bank után az állam az Erste 15 százalékát is megszerezheti. Azt, hogy mennyiért, és hogy az ügylet vásárlás vagy tőkeemelés révén mehet-e majd végbe, még nem tudhatjuk. Mindez a következő tárgyalások során dőlhet el.

Amit most aláírtak, azt Suma Chakrabarti, az EBRD elnöke a magyar banki működés szilárd alapokra helyezése érdekében tett történelmi lépésnek nevezte (valahogy szaporodnak mostanság a „történelmi” jelentőségű ügyletek). A magyar miniszterelnöktől megtudhattuk, hogy az egyezmény keretében (Orbán szükségesnek tartotta hangsúlyozni, hogy azt a magyar állam be is tartja majd) a bankokra kirótt különadó a következő évben majdnem a mostani felére csökken. További (már nem a 2016-as 60 milliárdos nagyságrendet elérő) adómérséklés várható 2017-ben is, sőt az ezt követő két évben is tovább apadhat a bankok terhe.

Több és olcsóbb hitel jöhet?


Orbán kitért arra is, hogy az Erste pedig hitelkihelyezése növelését vállalta. A miniszterelnök több szolgáltatásról, olcsóbb hitelekről, lendületesebb gazdasági növekedésről beszélt. Már meg is jelentek olyan hírek, hogy az Erste 550 millió eurós, hároméves hitelprogramot indít Magyarországon őstermelőknek, energiahatékonysági projektekre és a közszféra dolgozóinak.

Nincs olyan nemzetgazdasági érdek – állította Bodnár Zoltán, a jegybank egykori alelnöke a Liberális Párt gazdaságpolitikai tanácsadója –, amellyel bármilyen módon indokolható lenne a kisebbségi részesedés megszerzése az Erste hazai leánybankjában. Szerinte bármennyi is lesz a részesedésért fizetendő ár, az csak az államadósság növelésével lesz kifizethető, amely további terheket ró az adófizetőkre.

Bodnár úgy gondolja, óriási szakmai tévedés azt gondolni, hogy a többségi magyar tulajdonú bankszektor Magyarország érdeke lenne. Jó példa erre a 2008-as válság és Írország esete, ahol a többségében állami tulajdonú bankszektort az ír államnak kellett kihúznia a válságból, súlyos gazdasági erőfeszítések árán. Hazánkban ugyanezt a válságot nem az állam, hanem a külföldi anyabankok finanszírozták, amelyek ezermilliárd forintot pumpáltak magyarországi leánybankjaikba, így biztosítva tőkeellátottságukat. Szerinte a Széchenyi Banknál történtek jól példázzák, hogyan működik egy tisztán belföldi, részben állami tulajdonban álló bank.


Címkék:  , , , ,

Kapcsolódó anyagok