Borús jövőt festenek a gazdaságról a szakértők

Marad a magas infláció: jövőre 19 százalék várható

2022. december 15. Kis mértékben zsugorodik jövőre a magyar gazdaság, miközben az infláció rekordot dönt; decemberben 27 százalékra nő, a fogyasztói árak éves átlagos emelkedése pedig 19 százalék lesz 2023-ban. A reálkeresetek csökkennek, jó hír viszont, hogy a munkanélküliség csak kis mértékben nő majd – derült ki a Kopint-Tárki Konjunktúrakutató Intézet legfrissebb elemzéséből.

- A világgazdasági helyzet őszi prognózisunk óta inkább romlott, mint javult. A lefelé mutató kockázatok erősödtek, az orosz-ukrán konfliktus nem enyhült, az infláció makacsul magas maradt, a jegybankok egyre inkább szigorítanak – ezzel a borús képpel kezdte Nagy Katalin a Kopint-Tárki Konjunktúrakutató Intézet tegnapi sajtótájékoztatóját. Az igazgatság tagja hozzátette: a legtöbb ország esetében a munkaerőpiaci helyzet egyelőre még kedvező, sok országban inkább a munkaerőhiány a probléma, és a rettegett ár-bér spirál sem indult meg. Az idei globális növekedés – az OECD legfrissebb előrejelzése szerint – 3,1 százalék lehet, míg jövőre 2,2 százalék várható.

Általában jellemző, hogy a lefelé mutató kockázatok erősödése következtében a jövő évi növekedési előrejelzéseket a legtöbb ország esetében lefelé módosították. A politikai konfliktusok következtében szárnyaló energia- és élelmiszerárak jövőre is relatíve magasak maradnak, és általában az infláció is kevésbé mérséklődik, mint az korábban várták. Így 2023-ban is maradnak a szigorúbb finanszírozási feltételek, amelyek fékezik a növekedést. A szigorúbb monetáris politika az egyes országok fiskális politikáinak lehetőségeit is szűkebbre szabja.

Mi a helyzet a közelben?

Az euróövezetben 2022-re 3 százalékos GDP-bővülést vár a konjunktúrakutató, míg jövőre 0,3 százalékosat. Az orosz-ukrán háború következményei, az energiaellátási zavarok, a magas infláció, a szigorú monetáris politika következményei elsősorban jövőre lesznek majd érezhetők. A lefelé mutató kockázatok továbbra is jelentősek, de a legtöbb előrejelzés úgy véli, hogy a recesszió az euróövezetben jövőre elkerülhető. Az EU-19 inflációs rátája novemberben tovább emelkedett, az idei év egészére 7,9-8 százalékos átlagos fogyasztói inflációt jeleznek előre, ami várhatóan jövőre is csak kismértékben enyhül.

A közép-kelet európai országokban az idén 4 százalékos, jövőre 1,4 százalékos GDP-bővüléssel számolnak. Az idén 14 körüli átlagos infláció várható, ami jövőre is csak 10 százalék körülire mérséklődik. A jövőre komoly kihívásokkal néznek szembe a tagállamok, várhatóan mindenhol 2-3 negyedévig tartó recesszió lesz megfigyelhető, ami elsősorban a fogyasztás visszafogásán keresztül érvényesül. A következő évre szóló gázbeszerzési programok jövő tavasszal, kora nyáron indulnak, ami jelentős bizonytalanságot jelent a mostani előrejelzésben.

Mi a helyzet a magyar gazdasággal?

Az idei év harmadik negyedévében a magyar gazdaság növekedési üteme 4 százalékra lassult, ami uniós összevetésben jó ütem. Az előző negyedévhez képest a volumen 0,4 százalékkal csökkent, szemben az EU-tagállamok többségével, viszont ez elsősorban az időjárás-sújtotta mezőgazdaságnak tudható be. A magánfogyasztás és az állóeszköz-felhalmozás volumennövekedése a harmadik negyedévben is meghaladta a 4 százalékot, vagyis a háztartások jó ideje növekvő pesszimizmusa ellenére csak októberben állhatott le a fogyasztás növekedése – mondta Palócz Éva vezérigazgató.

Az állótőke-felhalmozás növekedési ütemét lassította az állami beruházások, és az állami megrendelésektől függő infrastruktúra-beruházások visszafogása, miközben a vállalati szektor jelentős hányadában (különösen a külföldi tulajdonú cégeknél és a feldolgozóiparban), valamint a háztartásoknál még folytatódott a jó ütemű beruházásbővülés. Eközben a GDP növekedését jelentősen támogatta, hogy az áruexport és -import erős dinamizálódása mellett ezúttal az exportnövekedés lényegesen felülmúlta az importnövekedést. Ugyanakkor, a súlyos cserearányromlás miatt a bruttó hazai reáljövedelem (1,4 százalékkal csökkent az év harmadik negyedében.

Zsugorodó fogyasztás

Az év utolsó harmadában a háztartások fogyasztásának növekedése várhatóan csökkenésbe fordul a reálkeresetek zsugorodása miatt. Az energiaköltségek a vállalatok egyre szélesebb körét hozzák nehéz helyzetbe, így a beruházások növekedési üteme is erősen lelassulhat az év végén. A belföldi kereslet akár csökkenhet is az utolsó negyedévben. Ezzel együtt a viszonylag erős harmadik negyedévi növekedésre való tekintettel a Kopint-Tárki fél százalékponttal, 4,5 százalékra emelte a 2022. évi GDP-növekedési előrejelzését. Jövőre enyhe (0,5 százalékos) csökkenés várható.

A konjunktúrakutató egyelőre azzal számol, hogy még az utolsó negyedévben is legfeljebb stagnál, esetleg jelképesen nő a foglalkoztatottak száma, a munkanélküliségi ráta pedig csak kismértékben emelkedik. Jövőre viszont a foglalkoztatás szintje csökkenni fog, még ha az egyelőre várt pozitív forgatókönyvnek megfelelően a második félévben már újra is indul a gazdasági növekedés.

Inflációban megverjük egész Európát

A 2022 novemberi 22,5 százalékos inflációval a magyar az első helyre lépett az EU-ban, megelőzve a korábbi éllovas balti országokat. Mivel az EU-ban lecsengeni, vagy legalábbis megállni látszik az infláció, Magyarországon viszont még mindig emelkedik, a magyar első hely 2023 első felében bizonyára fenn fog maradni, sőt ez akár az egész évre is jellemző lehet.

A maginfláció 2022 márciusa óta folyamatosan 1-3 százalékponttal meghaladja a tényleges fogyasztói árindexet (novemberben 24 százalék), ami az árindex további emelkedésének a trendjére figyelmeztet. Palócz Éva szerint decemberre 26,5-27 százalék lehet a pénzromlás éves üteme, ami még januárban is maradhat, és csak ezután kezdhet csökkenni úgy, hogy ideális esetben (sok a bizonytalanság) 2023 végére 10 százalékra mérséklődhet.

Így az idei éves átlagos 14,5 százalékos áremelkedés után 2023-ra a Kopint-Tárki 19 százalékos éves átlagos inflációt jelez előre – mondta Palócz Éva.

Ennek oka jórészt a bázishatás: a háztartási energia egészen 2023. szeptemberig, az üzemanyag pedig szinte egész évben számottevően emelni fogja az év/éves árindexet. Ez is azt feltételezi, hogy a kereslet csökkenése korlátot szab a termelők és kereskedők áremelési törekvéseinek, és nem lesz újabb energiaár-robbanás.

A forint árfolyama csak rontott a helyzeten

Az Európai Unióban is kimagasló áremelkedés okai között kiemelt szerepet játszik az a magyar fizetőeszköznek az Unióban példa nélküli mértékű gyengülése. Ezt tükrözi, hogy miközben az importárak Magyarországon 2022 első három negyedévében 22,7 százalékkal emelkedtek (amivel a középmezőnyben helyezkedünk el), a nemzeti valutában kifejezett áremelkedés messze Magyarországon volt a legmagasabb (32,7 százalék), ami a forint gyengülésével magyarázható. Az árfolyam gyengülése minden termékcsoport áremelkedését érintette, de különösen jelentős volt ez a hatás az üzemanyagok és a tartós fogyasztási cikkek terén, de az élelmiszerek árát is számottevő mértékben befolyásolta.

2022. január és december első napjai között a magyar valuta 16,7 százalékot gyengült az euróval szemben, ami kimagasló a régióban. Az október közepi drámai gyengülést a monetáris szigorítással sikerült ugyan megállítani, az euró-árfolyam azóta a 410 forint körül ingadozik. Az ezt megtámasztó egynapos betéti gyorstendereken kialakult 18 százalékos kamat azonban nem tartható fenn hosszú távon.

A kormány tehet a gyenge forintról

Ugyanakkor a többi régiós deviza egyáltalán nem, vagy alig gyengült az elmúlt időszakban. A háború által szintén közvetlenül érintett (szomszédos) román valuta árfolyama stabilan tartja magát, mivel a jegybank folyamatos intervencióval menedzseli a lej árfolyamát, amit a devizatartalékok magas szintje tesz lehetővé. A cseh korona éppenséggel erősödött 2021 ősze óta. Az orosz támadás elítélésében erősebben involválódott Lengyelország valutája is csak mérsékelten reagált az orosz agresszióra: a zloty árfolyama 2022. január-november között csupán 5,6 százalékkal gyengült.

A forint árfolyamának gyengülése tehát nem a szomszédban zajló háborúhoz köthető, hanem sokkal inkább a romló makrogazdasági egyensúlyi mutatókhoz (magas költségvetési hiány, annak kétséges hatású kezelése és a fizetési mérleg emelkedő hiánya), valamint a magyar politika iránti bizalom megrendüléséhez, a magyar kormány együttműködési készségének hiányához az EU-val. A bizalom hiánya pedig a háború okozta feszült pénzpiaci légkörben a sérülékeny országokat különösen sújtja.

Szerző: Lovas Judit
Címkék: gazdaság, növekedés, GDP, infláció, konjunktúrajelentés, Kopint-Tárki, árfolyam, MNB, forint