Márciusban 3,6 százalék volt az infláció

2024. április 11. Az előzetes várakozásoknak megfelelően alakult az infláció márciusban: a KSH legfrissebb adatai szerint a fogyasztói árak átlagosan 3,6 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat. Egy hónap alatt a telefon- és internetszolgáltatások ára nőtt jelentősen. Az elemzők az infláció növekedésére számítanak májustól.

A februári 3,7 százalékról tovább csökkent az infláció márciusban, az elemzők szerint azonban májustól ismét nagyobb lesz a drágulás. A KSH legfrissebb adatai szerint 2024 márciusában a fogyasztói árak átlagosan 3,6 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat.

Mi történt 12 hónap alatt?

Az élelmiszerek ára egy év alatt 0,7 százalékkal nőtt. Tegyük azt hozzá, hogy egy évvel korábban rekord magas volt (42,6 százalék) az élelmiszerek drágulása, így nem kell azon csodálkozni, hogy a most eltelt egy évben már kisebb volt az áremelkedés. 2023 márciusához képest a leginkább a cukor drágult (30,9 százalék), de nagyot nőtt a csokoládé és kakaó ára (11,6 százalék), a büféáruké (10,4 százalék), a sertéshúsé (9,1 százalék), valamint az alkoholmentes üdítőitaloké (7,5százalék). A termékcsoporton belül a liszt ára 20,3 százalékkal, a tojásé 19,7 százalékkal, a száraztésztáé 13,1 százalékkal, a sajté 13 százalékkal, a tejé 11 százalékkal, a kenyéré 10,5 százalékkal csökkent.

A háztartási energia 3,1 százalékkal olcsóbb lett, ezen belül a vezetékes gázért 6,9 százalékkal, az elektromos energiáért 3,2 százalékkal kellett kevesebbet fizetni. A szolgáltatások ára 9,9 százalékkal nőtt, ezen belül a lakbér 14,1 százalékkal, az autópályadíj, gépjárműkölcsönzés, parkolás 10,7 százalékkal, a járműjavítás és -karbantartás 10,5 százalékkal, a sport- és múzeumi belépők 8,7 százalékkal, az üdülési szolgáltatás 6,8 százalékkal drágább, az utazás munkahelyre, iskolába 21,7 százalékkal olcsóbb lett.

A szeszes italok, dohányáruk ára 4,4 százalékkal, ezen belül a dohányáruké 4,7 százalékkal emelkedett. A mosó- és tisztítószerek ára 8,4 százalékkal, a gyógyszer, gyógyáruké 6,8 százalékkal, a testápolási cikkeké 4,6 százalékkal növekedett. A tartós fogyasztási cikkekért 1,8 százalékkal kevesebbet kellett fizetni, ezen belül a használt személygépkocsik ára 9,3 százalékkal csökkent, a konyha- és egyéb bútoroké 6 százalékkal, a szobabútoroké 3 százalékkal, az új személygépkocsiké 2,5 százalékkal, a fűtő- és főzőberendezéseké 1,9 százalékkal nőtt. A járműüzemanyagok 2,3 százalékkal drágultak.

Ez változott februárhoz képest

Egy hónap alatt a fogyasztói árak átlagosan 0,8 százalékkal emelkedtek. Az élelmiszerek átlagosan 0,1 százalékkal drágultak. Ezen belül az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, friss hazai és déli gyümölcs) 0,7 százalékkal, a baromfihús 0,5 százalékkal, a sertéshús 0,4 százalékkal többe, a száraztészta 1,9 százalékkal, a cukor 1,7 százalékkal, a tojás 1,3 százalékkal, a tejtermékek 1 százalékkal, a kávé 0,8 százalékkal, a vaj és vajkrém 0,6 százalékkal, a kenyér pedig 0,4 százalékkal kevesebbe került.

A háztartási energiáért 2,4 százalékkal, ezen belül a vezetékes gázért 5,3 százalékkal többet kellett fizetni. A szolgáltatások 1,8 százalékkal drágultak, ezen belül a tv-előfizetések 11,4 százalékkal, a telefon- és internetszolgáltatások 10,8 százalékkal, a lakásjavítás és -karbantartás 1,1 százalékkal, a járműjavítás és -karbantartás 0,9 százalékkal. A járműüzemanyagok ára 2,1 százalékkal nőtt.

Májustól újra nőni fog az infláció

Az alacsony és továbbra is csökkenő pályán mozgó infláció támogatja a kamatcsökkentéseket, ugyanakkor az év közepétől várhatóan újra emelkedésnek indul majd a drágulás – mondta Kiss Péter, az Amundi Alapkezelő befektetési igazgatója. A havi bázisú adatokból az látszik, hogy a Covid-válság előtti szezonalitási mintázat még nem állt vissza, ugyanis az átlagos márciusi emelkedés a „békeidőben" 0,3 százalék volt.

A bázishatások kifutása és a szezonalitás miatt az infláció hullámzó emelkedését várjuk májustól, decemberben 4,6 százalékos, az inflációs sávon kívüli évzárással. A forintpiaci stabilitásra jelen helyzetben különösen érzékeny jegybankot a mostani adat feltehetően nem hozza zavarba, a kamatcsökkentés az előre jelzett, lassabb ütemezésben folytatódhat. A megjelenést követően így érdemi piaci reakció nem várható. A közeljövőben a forinteszközökkel kapcsolatos befektetői megítélésre a fejlett piaci adatok, kamatvárakozások nagyobb hatást gyakorolhatnak, mint a hazai monetáris politikai lépések – írja a befektetési igazgató.

Nagy János, az Erste Bank makrogazdasági elemzője ugyancsak úgy látja, hogy az inflációnak a célsávba való mostani visszatérése egyelőre átmeneti jelenség. A bázishatás még áprilisban is támogató, de májustól várhatóan ismét emelkednek az éves inflációs ráták. Rövid távon fontos pro-inflációs tényező a visszatekintő árazások folytatódó gyakorlata (főleg a szolgáltatási szektorban), illetve a bérkiáramlás és az annak nyomán várt fogyasztásbővülés. Ez utóbbi tényező a jelek szerint inkább a második félévben lesz meghatározó. Összességében az év egészében zömmel 4-5 százalék között határozott trend nélkül ingadozó éves inflációs számokat várunk. Várakozásunk szerint a jegybanki célsávba tartósan csak 2025-ben térhet vissza az infláció – írja Nagy János.

Szerző: L.J.
Címkék: vásárlás, infláció, árak, KSH, statisztika, áremelkedés, fogyasztói árak